OAKEYLIFE - Peszéri-erdő

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az OAKEYLIFE projekt a homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét igyekszik megvalósítani az Európai Uniós LIFE pályázat nyerteseként.

A 2017-ben útjára indított ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, három szervezet (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) együttműködésében valósul meg.
Az OAKEYLIFE sajtótúrát az újonnan kialakított erdei tanösvény és az oktatási célra felújított, korábbi erdészház bemutatásával kötötték össze a szervezők 2019. november 11-én Kunpeszéren.

Az erdei oktatóközpontnál bemutatkozott a három nyertes szervezet, majd a tanösvénytáblák mentén a program szakmai vezetői meséltek az eddig elért eredményekről.

Elsőként Sulyok Ferenc, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. - az OAKEYLIFE program fő kedvezményezettje - vezérigazgatója hangsúlyozta ki a projekt címében megtalálható kocsányos tölgy kulcsszerepét a projektterületen. A vezérigazgató elmondta mennyire fontos szerepet szántak a programban a környezeti nevelés és szemléletformálásnak: a program indulása óta közel kétezer fiatalnak volt lehetősége részt venni környezetismereti rendezvényeken Kunpeszéren, és a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által fenntartott kecskeméti Arborétumban, és a Vackor Vár Erdei Iskolában.

Sulyok Ferenc kiemelte azt is, hogy első alkalommal működik együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet. Másrészt a hazai erdőgazdaságok között dobogós helyen van a KEAFG Zrt. LIFE pályázat nyertesként, ami nem pusztán presztízsértékű, hanem egyben komoly szakmai elismerés is.

Hangsúlyozta azt is, hogy a jelenlegi kormányzat a meglévő erdők fenntartásával megőrzi a meglévő szénmegkötő kapacitást, új erdők telepítésével pedig növeli azt. S hogy milyen volumenű munka az erdők fenntartása, azt jól érzékelteti az a szám, hogy az elmúlt 10 évben csak az állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek el.

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója az Oktatóház házigazdájaként elmondta, a korábbi erdészház felújítása egy év alatt készült el - ügyelve arra, hogy a fő-, illetve a melléképület jellege semmit ne változzon. Az eredeti tetőszerkezetet, a vályogfalakat és a csaknem százéves fapadlózatot sikerült megmenteni és felújítani úgy, hogy remélhetőleg a következő száz év használatára is alkalmas legyen. Az igazgató kiemelte, a felújított bemutatóközpont bázisként szolgálhat a Peszéri-erdőben végzett, természetvédelmi célú önkéntes munkákhoz is. Örömteli, hogy már az idei évben több mint 200 önkéntes járult hozzá munkájával ahhoz, hogy az inváziós növényfajokat kiszorítsuk az erdőből és így biztosítsuk a természeti értékek fennmaradását.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója, a program civil társszervezetének vezetője beszédében alapvetően a programban végzett monitoring tevékenység fontosságát és hasznát emelte ki, miszerint a mostanáig megszerzett adatok képezik majd a későbbi összehasonlítások alapját, a hatásvizsgálatokhoz tehát elengedhetetlenek. A szervezet fő tevékenysége a programban az inváziós fafajok jelenlétének teljeskörű feltérképezése a beavatkozások előtt, majd után. Később a program szempontjából kulcs fajok és élőhelyek monitoring vizsgálatát végzik el szakemberek a Peszéri-erdőben.

Az Oktatóház a kiindulópontja a 4 km hosszú, szabadon látogatható újonnan kialakított tanösvénynek, amely a Peszéri-erdő jellegzetes állomány-típusait, fajait és természeti értékeit foglalja össze négy informatív táblán. A tanösvényt végig járva mindenki betekintést nyerhet a homoki erdőssztyepp erdők napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselőjének élővilágába.

Az első táblánál az ötéves program alapvető céljait foglalta össze beszédében Andrési Dániel, az OAKEYLIFE projektmenedzsere. (a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. kutatási osztályvezető-helyettese). Elmondta, a program a Natura 2000 fenntartási céljainak teljesítését fenyegető helyi veszélyeztető tényezők, elsősorban az idegenhonos, fás szárú (nyugati ostorfa, zöld juhar, mirigyes bálványfa és kései meggy) és lágy szárú (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) növények visszaszorítására törekszik.

És beszédében kiemelte, hogy aktív helyreállítási munkákkal növelni kívánják a közösségi élőhelytípusok kiterjedését, és javítják ezek természetvédelmi helyzetét. Mindennek eredményeként várhatóan növekedni fog a közösségi jelentőségű, természetvédelmi szempontból kiemelkedő állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas-álganéjtúró) egyedszáma, és
gyarapodik a közösségi jelentőségű növényfajok (mocsári kardvirág, homoki nőszirom) állományai is.

Elmondta, hogy az OAKEYLIFE-projekt keretében a különböző típusú helyszíneken szerzett és gyakorlatban tesztelt tapasztalatok alapján ajánlásokat és jó példákat is megfogalmaznak a hasonló problémákkal szembesülő területkezelők és gazdálkodók részére.

Az invazív, idegenhonos fafajokat bemutató táblánál, Erdélyi Arnold, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület monitoring csapatának tagja emelte ki beszédében, hogy még senki nem mért fel alföldi erdőt (de máshol fekvő erdőt sem) ilyen részletességgel, mint amilyenre lehetőségünk volt az OAKEYLIFE programban. Elmondta, hogy szintén egyedülálló vállalásnak számít a Natura 2000 terület kiterjedésben teljességre törekvő inváziós növényfelszámolás is.

Hangsúlyozta azt is, mely fafajok térképezésére volt lehetősége a csapatának, s ebből kiemelte a mirigyes bálványfát, amelynek a visszaszorítására irányuló tevékenységek sikerét nagyban meghatározhatja a faj terjedési dinamikájának részleteiben való feltárása. A Peszéri-erdő erdőtömbjében (1003 ha) megkísérelték a faj lokális elterjedésének történetét rekonstruálni, majd felmérték az erdőt, s a fertőzöttség szintjét. A friss adatok alapján az erdőrészletek mintegy negyede súlyosan fertőzöttnek mondható.

A program civil szervezetének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület OAKEYLIFE monitorozási koordinátora, Halpern Bálint azt emelte ki a védett fajok tábla melletti beszédében, hogy a projekt természetvédelmi céljai között több közösségi jelentőségű faj védelme és megőrzése is szerepel, kiemelten a díszes tarkalepkéé, a homoki nősziromé és a mocsári kardvirágé. Számos más faj között, az előbbiek számának, élőhelyének feltérképezése is a feladataik között szerepel, amelyre alapozva az ötéves program végére pontosan ismerni fogják, hogy beavatkozások milyen pozitív hatással járultak hozzá célkitűzéseikhez.

Megszakítva a tanösvény menti túrát, egy közeli erdőrészletben Madácsi Sándor, erdészeti igazgató (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészet) fafajcserés átalakításról és erdőfelújításról számolt be egy korábban bálványfával erősen fertőzött területen, ahova őshonos, kocsányos tölgyerdőt telepítettek. Pár lépéssel arrébb tuskópászták felszámolásával megkezdett erdőtelepítést mutatott be a szakember az érdeklődő újságíróknak.

Az utolsó, az erdősszyteppeket bemutató táblánál Dr. Vadász Csaba, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője és OAKEYLIFE projekt-koordinátora elmondta, a Peszéri-erdő neve kicsit félrevezető lehet, mert nemcsak változatos erdőállományai, hanem az ezekhez társuló homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek tarkítják a tájat.

Kiemelte a program egyik fontos célját, azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket. Szerinte a megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeik szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.
Hangsúlyozta beszédében, a fenntartani kívánt élőhely-együttes erdőtársulásai, azon felül, hogy közvetlenül javítják a lakosság megélhetési feltételeit, lokálisan kiegyenlítettebb klímát is biztosíthatnak, azaz bizonyos mértékű puffer-kapacitást képezhetnek a nagyobb időjárási kilengésekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy a sikeres projekt munkálatai során kialakított stabil erdőssztyepp-közösség enyhíteni képes az itt élőket is érintő klímaváltozás negatív hatásait.

A három nyertes társszervezet mindegyike kiemelte, hogy az OAKEYLIFE program sikeres megvalósítása, hazánkban elsőként fogja egy teljes NATURA 2000 terület léptékében, mind természetvédelmi, mind gazdasági oldalról is fenntarthatónak tekinthető pályára állítani az erdőgazdálkodási és erdőkezelési tevékenységeket.

Forrás: OAKEYLIFE