Az OEE Szakkönyvtárának digitalizációs programja

A program elején Zambó Péter, földügyekért felelős államtitkár, egyben az OEE elnöke, valamint Bakon Gábor, a Wagner Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte az érdeklődőket, amit előadások követtek, végül a könytárlátogatás következett.

Immár mintegy százezer oldalnyi anyag, a magyar erdészeti szakirodalom legértékesebb dokumentumai érhetőek el szabadon az interneten. A Wagner Károly Alapítvány munkája nyomán létrehozott és november 20-án, szerdán bemutatott digitális szakkönyvtár kialakítását és bővítését az Agrárminisztérium is támogatja.

 Az erdészeti szakirodalom jelentős részét az Országos Erdészeti Egyesület őrzi muzeális értékkel bíró könyvtárában. A másfél évszázad kultúrtörténetét bemutató, páratlan szakmai gyűjtemény megőrzésére és bemutatására jött létre a Wagner Károly Alapítvány, amely az agrártárca támogatásával indította el digitalizálási programját. Ennek célja a magyar erdészeti szakirodalom archív és jelenkori legfontosabb dokumentumainak digitalizálása és lekérdezhető módon történő közreadása az interneten. A Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár létrehozásának eredményeit egy konferencián mutatták be a könyvtáros és levéltáros szakma képviselőinek, illetve a sajtónak.

A szakmai napon mondott beszédében Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára felidézte, hogy az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) megalakulása óta zászlóvivője a magyar erdészeti szaknyelv és szakirodalom megteremtésének, illetve gazdagításának. Ennek a munkának köszönhetően az egyesület országos viszonylatban is kiemelkedő örökséggel gazdálkodhat: az Erdészeti Lapoknak a 154. évfolyama jelenik meg az idén, a muzeális könyvtár pedig a szakkönyvek mellett másfél évszázad kultúrtörténetének legapróbb emlékeit is őrzi.  

Az OEE a változó igények közepette is élen jár a szakmai ismeretterjesztésben: honlapokat, applikációkat és közösségi média oldalakat hozott létre, amelyeken keresztül évente több millió emberhez jutnak el az erdők fenntartásával kapcsolatos üzenetek. Emellett az egyesület működteti a Wagner Károly Alapítványt, amely az írott erdészeti emlékek, a szakmai örökség megőrzéséért és közreadásáért dolgozik - mondta az államtitkár.

Zambó Péter bejelentette, hogy az Agrárminisztérium a jövőben is támogatja az erdészeti tudásátadás különböző programjait. Gondoskodnak új szakmai anyagok készítéséről, köztük a szakközépiskolai tananyag fejlesztéséről és elektronikus formában történő megjelentetéséről. Továbbra is fontosnak tartják az Erdészeti Lapok határon túli terjesztését, amellyel az ágazati jelentőségén túlmutatva segítik a magyar szaknyelv megőrzését. Emellett az Ember az Erdőért Alapítvány szakiskolák tanulmányi versenyeinek és tanulmányútjainak támogatására hirdet pályázatot" - fogalmazott a földügyekért felelős államtitkár.

Az alapítvány digitalizálási programját 2010-2015 között az Erdészeti Lapok 150 évfolyamából és az Erdészettörténeti Közlemények 100 kötetéből létrehozott adatbázis alapozta meg. Az agrártárca támogatásának köszönhetően az elmúlt három évben elkészült a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár, ami az Erdészeti Szakkönyvtár legértékesebb dokumentumait, összesen mintegy 500 kötet szkenneléséből származó 100 ezer oldalnyi szabadon kereshető anyagot tartalmaz.

Nagy László, az Erdészeti lapok főszerkesztője a 150 éves Egyesület a digitális világban címmel tartotta meg előadását.

Régi tradíciók, hagyományos értékek, szakmaszeretet, összetartozás, talán az első kulcsszavak, melyek egy átlag állampolgárnak eszébe jutnak az erdészszakmáról. A 21. század elején kirobbanó információs és kommunikációs forradalom kihívásai azonban gyors, hatékony, korszerű és az állandó változásokat követni képes reakciókat kívánnak meg, minden évszázados történeti múlttal rendelkező szakmától is.

E két, látszólag nehezen elegyíthető világ - a hagyományok és a modernizáció - között kellett megtalálni az egyensúlyt és a jövőbe vezető utakat, Európa és Hazánk egyik legrégibb szakmai civil egyesületének is. Az internetes kommunikáció ezer ágú fejlődése és az erdészeket képviselő szakmai szervezet kissé lassabb reagálása között egyre jobban kinyíló olló a kétezres évek elején már megkövetelte, hogy az ebben utat kereső erdészszakma, gyors és látványos lépésekkel haladjon előre a webes fejlesztések terén.

Az OEE első lépésben elindította saját honlapját, majd megteremtette patinás folyóirata az Erdészeti Lapok önálló weboldalát, amely 2009-ben már internettechnológiai szakmai díjat is nyert. Ezt követően az Egyesület elhatározta, hogy a 150 éves múltra visszanyúló folyóirata több mint 120.000 oldalnyi történelmi, kulturális örökségét a világ bármely pontjáról ingyenes elérhető, szabad szavas keresési rendszerrel ellátott digitális közkincsé teszi.

Az Erdészeti Lapok digitalizálása hatalmas feladat volt, jelentős anyagi és humánerőforrás ráfordítást igényelt, de mindmáig az OEE egyik legsikeresebb kezdeményezése, mely szélesre tárta a társadalmi nyilvánosság felé az erdészszakma kapuit. A digitális archívum működésének eltelt 10 évében több mint félmillió látogató kereste fel a Nemzet Könyvtárával közösen üzemeltetett folyóirat archívumot. A digitális fejlesztések útjára lépve az OEE nem állhatott meg, így a további lehetőségeket keresve, második lépcsőben az Egyesület nagy múltú, speciális értékeket őrző kiadványsorozatának, az Erdészettörténeti Közleményeknek a digitális archívumát építette fel.

E két jelentős léptékű és sikeres projekttel az erdészszakma magasra tette a mércét a digitalizációs kezdeményezések terén. Ma már elmondható, hogy a szakmán kívülről érkező pozitív reakciók tovább erősítették, hogy követnünk kell a társadalmi és technológiai igényeket, miközben nem feledjük hagyományos értékeink megőrzését és fenntartását sem.

Így az Országos Erdészeti Egyesület a 2010-es évek végén már szerteágazó tematikus, okoseszközökre is optimalizált honlapcsaládot, fafaj meghatározó applikációt, az Év fája választás kapcsán on-line szavazási rendszert, folyóirata esetén digitális lapozható platformot, és videó-megosztó csatornával is kiegészített közösségi médiafelületeket tart fenn, a hatékony és korszerű IT kommunikáció érdekében.

És mindez megteremtette az alapot ahhoz, hogy párhuzamosan a muzeális Könyvtárunkat üzemeltető Wagner Károly Alapítvány működésének megújulásával, ismét jelentős digitális kezdeményezés fájába vágjuk a fejszénket, és szabadon elérhetővé, kereshetővé tegyük a Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár szakmai és kulturális kincseit.

Solymári Róbert, a  Groteszk Kreatív társulat ügyvezetője bemutatta: hogyan van jelen az Országos Erdészeti Egyesület a világhálón.

Az Országos Erdészeti Egyesület immár tíz éves múltra visszatekintő sikeres fejlesztési koncepciójának eredménye az a jelenleg 12, különböző tematikus weboldal és microsite - az erdészeti erdei iskolák bemutatásától az Erdeivándor Programig -, mely jelenleg az egyesület sokszínű honlap családját képezi. Az oldalak népszerűségét és az erdészeti ágazatban zajló infókommunikáció fejlődését is jól mutatja, hogy a honlapok összes látogatóinak száma megközelítőleg havi tízezres nagyságrendű jelenleg, mely szám évről évre dinamikusan növekszik.

Az egyesület 2007-ben elindított, 2012-ben átalakított központi weboldalának teljes modernizálása a 2019. egyik kiemelt feladata volt, melybe szervesen illeszkedik a jelenleg 508 nyomtatott kiadvány elektronikus változatát rendszerező Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtárának webes felülete is, melyet igyekeztünk a könyvtárat kezelő szoftveres környezeten túl, a funkciónak megfelelő belépőoldali arculattal is ellátni.

Információtechnológiai, IT biztonsági és erőforrás-gazdálkodási szempontokat figyelembe véve az értékes digitális gyűjtemény új, modern, speciálisan erre a célra kialakított virtualizált szerver környezetben kapott helyett.

Dr. Sárvári János könyvtáros, a szakkönytár őre arról beszélt, hogy Mi a Eagner Károly Digitális Szakkönyvtár.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1990-ben hozta létre a Wagner Károly Alapítványt, amelynek fő célja az egyesületi könyvtár fenntartása, üzemeltetése a könyvtári állomány gyarapításával, technikai eszközök beszerzésével. Néhány éve a Wagner Károly Alapítvány alapító okiratát megújították, kuratóriumának új elnöke lett és tagjainak összetétele is megváltozott. A Wagner Károly Alapítvány aktivitása, a megújulásnak is köszönhetően felerősödött és az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának meghatározó támogatójává vált.

Az elmúlt hat évben az Alapítvány több, mint 10 millió forinttal támogatta könyvtárunkat, az abban folyó munkát, a bérleti, valamint biztosítási díjat, az ott található műtárgyak felújítását, restaurálását, keretezését és a könyvtári állomány gyarapodását, továbbá az Erdészettörténeti Közlemények több mint 100 kötetének teljes körű digitalizálását.

Könyvtárunk digitalizálási projektje is a Wagner Károly Alapítvány segítségével 2017-ben megvásárolt, az Eva Mayr-Stihl Stiftung által finanszírozott, nagy teljesítményű könyvszkennerrel beszerzésével indult, ami a későbbi digitalizálások vezérgépévé vált. Itt kell megemlítenünk és megköszönnünk az Állami Erdőgazdasági Zrt.-k által az alapítványnak ebben az időszakban nyújtott jelentős támogatást is.

Az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Digitális Erdészeti Szakkönyvtárat 2017. szeptemberében kezdte felépíteni az Országos Erdészeti Egyesület, illetve annak Wagner Károly Alapítványa, azzal a céllal, hogy az Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtára állományának legértékesebb, zömmel magyar nyelvű szakmai dokumentumait digitalizálja, adatbázisba foglalja és visszakereshető, lekérdezhető módon a nagyközönség részére ingyenesen hozzáférhetővé tegye.
Jelenleg a munka a harmadik fejlesztési fázisban tart, ami azt jelenti, hogy 2017. szeptemberétől 2018. márciusáig 4 millió Ft, 2018. májusától 2019. januárjáig 5 millió Ft és 2019. júniusától napjainkig további megközelítőleg 3 millió Ft támogatást használtak fel, miközben az adatbázis terjedelme mára meghaladta - az előzékekkel együtt - a számított 100 ezer oldalt, ami mintegy 500 dokumentum teljes értékű digitalizálását jelenti.

A meglévő könyvtári fizikai állományból való kiválasztás elsődleges szempontja a régi erdészeti szakkönyvek, periodikák, erdészeti jogszabályok, illetve az Országos Erdészeti Egyesületre vonatkozó jegyzőkönyvek, alapszabályok adatbázisban való rendezése és megjelenítése volt. A szakkönyvek közül kiemelkedő Bedő Albert, Kaán Károly, Fekete Lajos és Vadas Jenő műveinek megjelenése, a periodikák közül érdemes megemlíteni az Erdészeti Zsebnaptár teljes sorozatát, és a Mittheilungen des Ungarischen Forstvereines évfolyamait.
Terveink között szerepel az Erdészeti Kísérletek közreadása, valamint a 19. század végi, 20. század eleji rövidebb ideig megjelent erdészeti témájú szaklapok adatbázisban való megjelenítése is. Fontosnak tartottuk, hogy a kiadványok tág szakterületi besorolást is kapjanak, elsősorban a felhasználói igények kiszolgálása, a könnyebb visszakereshetőség érdekében. A munkákba - az Országos Erdészeti Egyesület érintett munkatársain kívül - három alvállalkozó bevonása vált szükségessé.

Külön szeretnénk köszönet mondani a Földművelésügyi, majd Agrárminisztériumnak az adatbázis létrehozásának, fejlesztésének folyamatos támogatásáért!

Őt Sándor Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság egységvezetője követte, s bemutatta az adatbázis működését. Az előadás sorozat végén pedig a digitalizált dokumentumok rendszerbe szervezését ismertette.

A magyarországi könyvtári gyakorlathoz illeszkedően a Wagner Károly Erdészeti Digitális Könyvtár kialakításához a rendszer megálmodói egy, a feladatra alkalmas repozitórium rendszert kívántak létrehozni. Ez a szoftveres környezet a digitalizált erdészeti dokumentumok szolgáltatása mellett, azok beazonosítását segítő metaadatok adatbázisba szerveződését is lehetővé teszi.
A hazai és nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az egyik legnépszerűbb szoftvert, az ePrints-et választották a feladatra, amelynek segítségével az erdészeti digitális könyvtár akár nemzetközi aggregátor szolgáltatásokhoz is kapcsolódhat a jövőben, a szoftverben megvalósított szabványos protokollok használatával. A kialakított szolgáltatás egyaránt elérhetővé teszi az ún. egymezős illetve összetett keresési lehetőségeket. Mindezt úgy, hogy mindkét esetben a kereső űrlap nem csak a metaadatokban, hanem a teljes szövegben való ún. full-text keresést is biztosítja.

A repozitórium rendszer alapértelmezett keresőmotorja mellett kialakításra került egy olyan keresési opció is, amelyet a korábbi erdészeti digitalizálási projektek során megszokhattak a felhasználók az OEE és az Országos Széchenyi Könyvtár együttműködése során. Ezen kívül lehetőség van a digitális könyvtárban böngészni a feltöltött dokumentumok megjelenési dátuma, szerzője, címe és szakterületi besorolása szerint is.

Az adatbázisba feltöltött dokumentumok egyik érdekessége, hogy borítóval, cím- és hátlappal együtt kerültek a PDF fájlokban rögzítésre, ami nem tipikus az ilyen jellegű adatbázisoknál, ugyanakkor indokolt a muzeális vagy ahhoz nagyon közeli korú dokumentumok esetében. Az adatbázis használatának szokásait, ha tetszik sikerességét a statisztika modul segítségével lehet nyomon követni. A modul lehetőséget ad összesített, illetve dokumentumonként elkülönített letöltési adatok megjelenítésére is.

Jelenleg több, mint 500 digitalizált dokumentum, összesen több, mint 100 ezer oldalnyi PDF szabadon hozzáférhető és az alábbi hivatkozások segítségével a világhálón böngészhető.  

Fecz Ágnes (Mézeshegy Bt.) informatikus könyvtáros az Országos Széchenyi Könyvtártól 3 év, 100.000 oldal - a digitalizálás lépcsőit mutatta be.

Az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárának digitalizálási programja keretében 2017. őszétől, az indulástól mostanáig félezer, pontosan 508 nyomtatott kiadvány - könyv és periodika - elektronikus változata készült el.

Az igen értékes könyvtári gyűjteményből jól átgondolt, tematikus válogatást követően a feldolgozás munkafolyamatai két lépcsőben valósultak meg: a képi beolvasást, amely mindvégig a muzeális kötetek állományvédelmi szempontjainak szem előtt tartásával történt, követte a kétrétegű, OCR-ezett PDF szolgáltatási formátumok előállítása. Ezekben az elektronikus kötetekben a karakterfelismertetett teljes szöveg kiemelhető, kereshető, a böngésző programok számára indexelhető.

A virtuális térben megjelenő digitalizált szakkönyvtári dokumentumok magas szintű védelmét szolgálja, hogy minden egyes oldal az OEE szép rajzolatú, színes, tölgycsillagos logójának felhasználásával eltávolíthatatlan képi vízjelet kapott, amelyet kiegészít annak szöveges, az oldalak alján futó, a digitalizálást irányító jogtulajdonos intézmény (OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár) és a projektet támogató Földművelésügyi, majd 2018-tól az Agrárminisztérium nevét feltüntető párja.

Ezekben az e-kötetekben a szakszerű bibliográfiai eljárásban megszokott metaadatok (szerző(k), cím, szerzői jogra vonatkozó megjegyzés) egységesen kiegészülnek a közreadóra vonatkozó információval: "A dokumentumot az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtára szolgáltatja: http://erdeszetidigitaliskonyvtar.oee.hu", így ez a tájékoztató elem - a fentiekhez hasonlóan - a PDF-ek elválaszthatatlan, azok eredeti forrását meghatározó része.

Az OEE nyilvános szolgáltatásában megjelentetett kiadványok fokozatosan betagozódnak az Országos Széchényi Könyvtár keretében működő MEK és EPA rendszerekbe is, lehetőséget nyújtva az elektronikus szakkönyvgyűjtemény biztonságos, hosszú távú megőrzésére, valamint az országos és nemzetközi könyvtári rendszerekhez való illeszkedésére.

A szendvicsebédet követően az érdeklődőknek dr. Sárvári János, könyvtár őre bemutatta a könyvtárat.

Láthattuk a speciális könyvtári szkennert is, amely kifejezetten könyvek kíméletes szkenneléséhez készült.

A hosszabb és a rövidebb honlapcím is ugyanoda vezet:

http://erdeszetidigitaliskonyvtar.oee.hu

http://edk.oee.hu

Az OEE titkársága, s különösen dr. Sárvári János köszönettel veszi a felhasználók beszámolóját e rendszer jóságáról, használati tapasztalatairól és bármely javaslatot a továbbfejlesztése érdekében.

Forrás: Az esemény,
Országos Erdészeti Egyesület,
AM Sajtóiroda.
Köszönet az Indigó segítségéért
Fotó és szerkesztés: Mőcsényi Miklós