Aktualitások a magyar erdőgazdálkodásban

Október 16-án szokásosan kedvező érdeklődés mellett volt az LVII. FAGOSZ Fakonferencia Balatonszemesen, melynek nyitó előadását dr. Csépányi Péter tartotta.

Az előadás vetített anyaga pdf-ben. Ezt érdemes az alábbi szöveghez hozzá nézni.

Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim, kedves faipari és erdészeti Szakemberek! A bevezető szavak, miket elnök úr mondott, talán most még aktuálisabbak, mint évekkel ezelőtt. Nagyon fontos lenne, hogy az erdőgazdálkodás és a faipar kapcsolata, a faanyag felhasználása a jövőben sokat fejlődjön az országban.

A klímaváltozás, a különböző mozgalmak mind azt vetítik előre, hogy ebben nagyobb összefogásra van szükség minden oldalról: aki az erdőgazdálkodásban, a faanyag feldolgozásban értékesítésben részt vesz. Hiszen az erdők művelése, a kitermelt faanyag magas szintű hasznosítása, azoknak az anyagoknak a helyettesítése, amelyek több környezeti károkat okoznak, mint bármi más, az fontos. E segélykiáltásokat szerintem érdemes komoly tettekre fordítani és elindulni olyan irányba, hogy ez az összefogás megvalósulhasson.

Olyan előadással készültem, ami nem kifejezetten ennek a konferenciának a kellős közepébe vág, de azt gondolom, hogy az erdők kezelésévek kapcsolatos aktualitások a faanyag termelésére és feldolgozására is kihatnak.

A minisztérium Erdőgazdálkodási Főosztálya elsősorban jogalkotási kérdésekkel foglalkozik, és tulajdonosi jogokat is gyakorol az állami erdészeti társaságok fölött. Most azon aktualitásokat szeretném röviden bemutatni, melyek a jogalkotással, a pályázati forrásokkal kapcsolatosak.

Az egyik fontos feladatunk, hogy a hatályos erdőgazdálkodási formákon változtassunk. Itt láthatóak a most elérhető erdőgazdálkodási jogcímek. Bal oldalon látható, hogy a tulajdonostárs részére hogyan adható át az erdőgazdálkodás. A jobb oldalon a haszonbérlet. A kettő között, csak közeli hozzátartozó esetén lehet a szívességi földhasználat. Fontos, hogy tulajdonosi használat csak önálló 1/1-es tulajdon esetén működik. Az egyéb esetekben a többlet használati megállapodás, használati rend megalkotása szükséges. Az erdőbirtokossági társulatok is működnek, de mára rendkívül elavult szabályok szerint.

Az új elképzelések alapján bővülnének ezek a jogcímek: polgári jogi társaság, erdőkezelés és integráció révén, illetve további, működést elősegítő elképzelés már nem erdőgazdálkodási formaként a közös képviselő, illetve az erdőbirtokossági szabályok megújítása. Hogy el tudjuk helyezni ezeket az erdőgazdálkodási formákat, hogy melyiknek mi a jelentősége, ez a diagram szemlélteti a társulási hajlandóság mértéke, illetve a döntésekben részvétel függvényében a lehetséges formákat. Például a haszonbérlet, amelyiknél a társulási hajlandóság mértéke nem túl magas, és a döntésekben részvétel sem jellemző.

Ha ezek a formák megjelenek jogszabályokban, azt reméljük: a kezeletlen magánerdők mennyisége jelentősen csökkenni fog. Könnyebb lesz a magán erdőgazdálkodás fejlődése. Azon tulajdonosok is gazdálkodásba viszik majd erdeiket, akik eddig ezt nem tudták megtenni. Ennek természetesen a faiparra is jelentős kihatása lesz, hiszen ez a durván 170 ezer ha erdő, ami többé kevésbé meghal kezeletlenül, az itt termelt faanyag jelentős nyersanyag forrás lehet.

Milyen jellemzői vannak az erdőkezelésnek? Sok tévhit van ezen új, tervezett formákkal kapcsolatban. Olyan forma lesz, amikor az erdőkezelőn átfutnak a tevékenységek, mely tevékenységet szolgáltatásként nyújtja a tulajdonos számára. A díjon felül nem részesül a terület hozamából. Az integráció egyfajta járadék felé mozdul el. Ezzel egyfajta magán erdészet kialakulását próbáljuk elősegíteni. A tulajdonosoknak egyénileg szabott ajánlatot tesz az integrátor. Lehet, hogy lakai egy 10 ha-os folyamatban lévő felújítást akar átadni, akkor ott lehet, hogy 20-30 évig semmiféle likvid pénzt nem kap. Ugyanakkor azt is eldöntheti az integrátor, hogy a saját gazdálkodásán belül megtermelt nyereségből lehet hogy mégis fizet azért, hogy a terület nála legyen, és majd később, amikor már értelmezhető favagyon van rajta, akkor tud majd ott gazdálkodva nyereséget termelni.

Az erdőbirtokosság megújítása mindenképpen fontos feladat. Olyan megoldásra gondoltunk, hogy gyakorlatilag mindig a tulajdonosok, a terület tulajdonosai legyenek e vállalkozás tulajdonosai is, kizárólag ők. Gyakorlatilag automatikus tagság valósulna meg a tulajdoni lap szerint.

Fontos új fejlemény, hogy előterjesztésünk van az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának szabályairól. Ez fogja lecserélni a 71/2010. FVM rendeletet. Új elemként jelenik meg a szakirányító vállalkozás és az erdőgazdálkodásra jogosult szakirányító vállalkozás feltételeinek meghatározása. Az Erdőtörvény a szakirányító vállalkozás számára tette lehetővé az erdőkezelést, de feltételeinek részletes meghatározását rendeleti szintre utalta. Változik a szakirányítók képzési rendszere, a jogosult szakszemélyzet szankciórendszere és változni fog a szakszemélyzet nyilvántartási feltétele.

Az itt láthatóakkal jellemezhető az erdészeti szakirányító vállalkozás. A vállalkozási forma lehet egyéni vállalkozó, vagy valamilyen jogi személyiségű társaság. A tevékenységi kör: a felsoroltak. A szakételem terén mindenképpen meg kell említeni, hogy rendelkezik jogosult erdészeti szakszemélyzettel, aki lehet a vállalkozó maga, vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja is.

Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást megkülönböztetjük, s az itt felsoroltakkal kell rendelkeznie. Mindez egy személyben is megvalósulhat.

Az itt látható jellemezné az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartását: a nyilvántartás időtartama határozatlan, viszont a jogosult erdészeti szakszemélyzetet 5 év illeti meg, hosszabbítható, stb.

Íme a képzési rendszer. Láthatóak a feltételek, a kötelező kiegészítő képzés. A jogszabályok manapság állandóan változnak, s vélhetően ez a jövőben is így lesz. Természetesen választható kiegészítő képzés, ami pontrendszerrel fog párosulni. A szakmai rendezvényeken részvétel, előadás tartás, elkövetett publikációk is számítanak e pontrendszerben.

Az erdészeti szakszemélyzeti és szakirányító vállalkozás szankciórendszere, lehetséges jogkövetkezmények: figyelmeztetés, illetve a tevékenység gyakorlásának teljes vagy részleges korlátozása, feltételhez kötése, megtiltása, a kiemelt besorolás törlése lehetséges. Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy vannak mérlegelési szempontok, amiket figyelembe kell majd venni.

A következő téma a bírságrendszer megújítása. Kormányzati igény, hogy a tételek száma csökkenjen a jogszabályban. A mai jogszabályainkban több mint 50 bírság tényállás van, ezek zöme része az Erdőtörvénynek. Az EUTR megsértése pl. törvényi szinten ugyan egy tényállásból, de kormányrendeleti szinten 12 bírságtételből áll. Cél az átláthatóbb és törvényi szinten kevesebb tényállást tartalmazó struktúra. Alapvetően kétféle megoldás lehet. Az erdőgazdálkodói bírság, illetve az erdővédelmi bírság látható ezen a képen.

A már kihirdetett, de hatályba nem lépett ún. Szankciótörvényhez igazodva készítettünk olyan tervet is, ahol az új elem a bírságrendszer megújításában az óvadék. A jogszabály tartalmazza majd a különös figyelmet érdemlő eseteket és feltételeket. Lesz eset, amikor kizárjuk az óvadék és a figyelmeztetés intézményét is. Ez akkor valósulhatna meg, ha a Szankciótörvény hatályba lép.

Fontos megjegyezni, hogy a bírságrendszer megújítása összefüggésben van a szankciós törvény hatályba lépésével. Az egyik változat a szimpla egyszerűsítés: így az olyan tényállások törlése, melyek az elmúlt időszakban nem is nagyon fordultak elő a gyakorlatban és bizonyos esetekben tényállások összevonása is lehet. A másik a szankciós törvény logikai rendszerére alapuló bírság rendszer kialakítása a cél. Ebben tudna szerepet kapni pl. az óvadék. Természetesen, ha az előírások megvalósulnak, akkor az óvadék visszakerül az erdőgazdálkodóhoz.

Fontos a különböző támogatások sorsa. Lassan a 2014-20-as időszak végére jutunk. Kezdődik a 2021-27-es új időszak. Jövőre még lehetséges egy-két módosítás, illetve azt tervezzük: amit lehet kihozzuk a Vidékfejlesztési Programból az erdőgazdálkodók javára.

Az egyik legjelentősebb az erdősítési támogatás október 4-től érvényes idei módosítása volt, ami nemrég jelent meg. Nőttek az alaptámogatás egységárai, a jövedelempótló támogatás időszaka hosszabb lett (12 év) és új elem a kiegészítő támogatások között az őshonos, ritka elegyfajok alkalmazásának támogatása. Az egységárak megduplázódtak. Tölgy és bükk esetén több mint 15 ezer Euró jár a kiegészítő intézkedésekkel, illetve a jövedelempótló támogatással egy ha erdőtelepítésért. Nyár és akác esetében 8-9 ezer Euró/ha ugyanez. Láthatóan a kiegészítő támogatások szintén emelkedtek.

A 2019. évi módosításokba bekerült a pocokkárok felszámolásának támogatása. A 2020-as módosításnál tervezzük, hogy az erdősítés támogatásán kívül a környezetvédelmi kifizetések legyenek újra megnyitva, az erdészeti potenciál helyreállítás és a szerkezetátalakítás egységárai szintén emelkedjen az erdőtelepítéséhez hasonlóan.

A megelőzésnél a mikroklímát jó irányban befolyásoló kisebb víztartásokat, tókákat, vízgyűjtőhelyeket kellene az erdőben kialakítani. Ezek elsődleges szerepe, hogy a hirtelen csapadékvíz ne folyjék le gyorsan az erdőből. Lehetőleg olyan mélyedésekben, élővízfolyással rendelkező vízmosásokban, valamilyen kisebb műszaki létesítmény elkészítésével a víz visszafoghatók legyen. Ez jótékonyan szolgálja az erdő belső klímáját.

Aktualitás az erdészeti igazgatás szakmai irányításának változása. 2019. július 1-ig a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságában volt az a szakmai irányítás, az itt látható. Ez megváltozott, július 1-től a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK) került ez a szervezet, illetve belőle az EUTR Hatósági és Nyilvántartási Osztály és az EUTR Felügyeleti Osztály maradt a NÉBIH-nél, várhatóan a Kiemelt Ügyek Igazgatóságán. Ez országos hatáskörű hatóság lesz a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletére. Az NFK-n belül az Erdészeti Főosztály tagozódása látható ezen a képen. Két kiemelt munkacsoport az erdőleltározással, illetve az erdőfelügyelettel foglalkozik. Továbbá az osztályok: Erdőrendezési Osztály, Erdővédelmi Osztály, valamint Rendszervezetési és Fejlesztési Osztály.

A látható felsorolások mutatják az NFK erdészeti igazgatási részleg feladatait és tevékenységét az erdészeti szakmai irányításban.

Még egy fontos aktualitás az alapvető jogok biztosának idén január végi indítványa az Alkotmánybírósághoz. Ebben több jogszabállyal, esetünkben alapvetően az Erdőtörvénnyel kapcsolatban fogalmaz meg észrevételeket. Célja, hogy annak egyes rendelkezéseit teljesen vagy részlegesen megsemmisítsék. A kezdeményezés nyilvános. Az itt tett nyilatkozatok: az indítvány, az arra érkezett válaszok elolvashatóak. A felsorolt szervezetek tettek eddig különböző állásfoglalásokat, adtak véleményt. Érdemes nyomon követni. Várhatóan a NAK és az ERTI is fog valamit küldeni, de azokat még nem látjuk az interneten.

Ennyit tudtam mondani az aktualitásokról, köszönöm a figyelmet.

Forrás: LVII. FAGOSZ Fakonferencia
Fotó és szerkesztés: MM