Ötven éve hozták létre a Zalaerdő bajcsai csemetekertjét

A Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének Bajcsai Csemetekertjében 61 hektáron nevelnek erdészeti csemetéket, főként őshonos fafajokat. A csemetekert 50 évvel ezelőtti indulásakor évi 25 millió csemete került ki innét, ami a makkvetéses felújítási technológia térhódítása miatt napjainkban 10 millióra csökkent. A 10 millió csemetéből 4-5 millió darabot az erdőgazdaság használ fel, 1-2 milliót értékesítenek - még külföldre is kerül az értékes zalai csemetékből; a többi pedig - erdész szakkifejezéssel élve - korosbodik, a következő évben ültetik ki.

- A második világháború után az erdőfelújítás megnövekedő szaporítóanyag-igényét szinte kizárólag kis kertekből fedezték - bocsátotta előre Babics István erdőmérnök, a Zalaerdő Zrt. erdőművelési előadója, amikor a kezdetekről kérdeztük. - Zalában 1960- ban mintegy 150 csemetekert működött, ezek közül 109 üzemelt az állami erdőgazdaságnál. Villanyáram és öntözési lehetőség nélkül számuk egyre csökkent és szükségessé vált egy korszerű, nagyüzemi csemetekert kialakítása a térségben. A mostani kert elődje valójában már az '50-es években üzemelt 1,4 hektáron, majd 1964-ben az előbbitől kicsit délebbre alapítottak "Bajcsa- új" néven 5,4 hektáron még egy csemetekertet.

Babics István hozzátette: 1970-től fúrt kúttal, fóliaházzal, hollandi ággyal és villannyal bővült a kert, ez jelentette az európai színvonalú nagyüzemi csemetetermelés megalakulását. A második műszaki fejlesztést az ösztönözte, hogy Bajcsa az egész erdőgazdaságot ellássa, így munkacsarnokot építettek, gépeket vásároltak. 1980-ban már 60 hektárosra növekedett, majd hűtőházat, munkacsarnokot, rakodócsarnokot, zárt vermelőt, műhelyeket és raktárakat, kazánházat, valamint vegyszerraktárat építettek, továbbá cseh és osztrák csemetekerti gépsor könnyítette a munkát. A 2000-es években 70 tonna makk raktározására alkalmas makktároló épült. Ma a 61 hektáros csemetekertben magágyi és iskolázott erdészeti csemetéket, karácsonyfákat és dísznövényeket nevelnek. Az évenként kikerülő csemete 80 százaléka lombos faj, a többi fenyő.

- 2019 őszén közel 730 ezer darab csemetét emeltünk ki a csemetekertben, nőtt a külföldi megrendelések aránya, s öszszességében azt tudom mondani, hogy habár a megfelelően képzett szakmunkás egyre kevesebb, jónak és eredményesnek mondható kiemelési szezonon vagyunk túl - jelentette ki Babics István. - S immár készülünk az új szezonra: az áthúzódó erdőfelújítási feladatok miatt megemelkedett csemeteigény és a szakképzett munkaerő hiánya bizony kihívásokkal teli tavaszt vetít előre.

A szakember érdeklődésünkre azt is jelezte: a csemetekert jubileumi évét csoportok számára meghirdetett nyílt napokkal ünneplik annak érdekében, hogy minél többen megismerjék az itt folyó munkát. Az erdész kifejezés hallatán pedig elsősorban arra aszszociáljanak az emberek, hogy ő az, aki új erdőt telepít és az elöregedő régieket felújítja az itt megtermelt csemetével. Május közepén a Zalaerdő lesz a házigazdája az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács kétnapos ülésének, s az állami erdőgazdaság Nagykanizsa város napján most nem erdei iskolás, hanem csemetekerti tematikus sátorral jelenik meg.

Forrás: ZAOL