Megnyílt a FEHOVA 2020

Ünnepélyesen megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kárpát-medence vadászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagyszabású találkozóját, a 27. FeHoVát csütörtökön, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. A magyar fegyvertörvényről azt mondta, hogy az Európai Unió (EU) megtámadta azt, mert bizonyos kérdésekben egységes szabályozást akar. Ideológiájuk szerint szigorítani kell a fegyvertörvényt a terrorizmus veszélye miatt, egyebek között kötelezővé akarják tenni a fegyverek műszaki vizsgáztatását időről időre és a fegyvertartási engedélynek lejárati időt szabnának - mondta. Hozzátette: végezetül olyan szabályozási tervezetet sikerült összeállítani, amely nem érinti sem a vadászokat, sem a sportlövőket, sem a fegyvergyűjtőket, mégis eleget tesz az EU kívánalmainak. A fegyvertartási engedély jogosultságának procedúráját nem az állampolgároknak kell végigcsinálni, hanem az állam a saját szervezetein és adatbázisán keresztül ellenőrzi a személyek fegyvertartásra való alkalmasságát - közölte. A vadászati világkiállításról szólva Semjén Zsolt kijelentette, hogy az előző kormányüléseken megtárgyalták annak költségvetését, így a kormány biztosítja majd azt a forrást, amely a kiállítás grandiózus lebonyolításához szükséges. A rendezvény turisztikailag és nemzetgazdaságilag is értelmes befektetés - fűzte hozzá.

Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy a magyar vadász- és horgásztradíciók mélyen gyökereznek a magyar kultúrában, ezek a hagyományok a természet iránti alázatból, valamint az ősök iránti tiszteletből születnek. A szaktárca szeretné, hogy a természet iránti tiszteletet és szeretetet mindenki elsajátítaná, ezért kiemelt figyelmet fordít a környezeti nevelésre, a megfelelő tájékoztatásra - tette hozzá. Országos és nemzetközi szinten is a szemléletformálás fontos eseménye lesz a jövőre Budapesten és négy vidéki helyszínen megvalósuló "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás  - mondta a miniszter, aki szerint nagyon fontos, hogy ráirányítsák az emberek figyelmét a magyarországi természetes élőhelyek, köztük elsősorban az erdők nélkülözhetetlen szerepére.

Kovács Zoltán, a Vadászati és Természeti Világkiállításért felelős kormánybiztos szerint a 2021. szeptember 25. és október 14. között tartandó rendezvény feladata, hogy Magyarország, illetve a résztvevő országok bemutassák vadászati kultúrájukat. Olyan programsorozatot készítenek, amelyben a vadászathoz és horgászathoz kapcsolódó szervezetek mindegyike meg tudja mutatni magát - közölte.

Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az idei FeHoVa a korábbiakhoz hasonló színvonallal várja az érdeklődőket. A már bevált, népszerű programelemeket megtartották: ismét lesznek különleges trófeabemutatók, óriásakvárium és horgászsuli a gyerekeknek, kutyakiállítás, és másodszor rendezik meg a preparátor versenyt. Újdonságként említette a Fekete István emlékkiállítást, amellyel a vadászíró halálának 50. évfordulójára emlékeznek. Közel 300 kiállító várja az érdeklődőket a négynapos FeHoVa kiállításon, amelynek tavaly 55 ezer látogatója volt, a szervezők idén is hasonló érdeklődésre számítanak.

A megnyitó után több konferencia is volt.

Hazánk vadállománya kiemelkedő értékű természeti kincs, melynek megőrzése és gyarapítása közös felelősségünk, gyermekeink és unokáink iránti kötelességünk - mondta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián, a FEHOVA kiállításon.

A modernkori vadgazdálkodás kulcsa, hogy a vadállományt is megújuló természeti erőforrásként kezeljük. Éppen ezért fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn Magyarországon. A változó környezeti viszonyok érintik hazánkat, és ezáltal a vadon élő állatok élőhelyét is. Megóvásuk érdekében szükség van az ágazatok közötti együttműködésre, ami lehetővé teszi az ökológiai szempontú vadgazdálkodást, az élőhely-fejlesztési programok megvalósítását, a vizes élőhelyek megóvását vagy éppen az inváziós fajok visszaszorítását. A korszerű vadgazdálkodásban a természet és az élőhely védelme a mindennapi munka része - hívta fel a figyelmet az agártárca államtitkára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett konferencia megnyitóján.

Mint ismertette: az elmúlt években számos döntés segítette az ágazatok közti összhang megteremtését. Sok új kihívással és problémával szembesült az ágazat a belterületre egyre nagyobb számban beköltöző vadfajoktól kezdve az afrikai sertéspestisig, az aranysakál elszaporodásától az alföldi őzek pusztulásáig, a dámbikák agancstő gyulladásától az apróvad állomány fogyatkozásáig. Az Agrárminisztérium aktívan részt vesz a megoldások keresésében, többek között a tájegységi fővadászi rendszeren keresztül, illetve támogatja a felsorolt problémákkal kapcsolatos monitoring programokat és kutatásokat. Az államtitkár kitért rá, hogy a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás jó alkalom lesz arra, hogy bemutathassuk a magyar vadgazdálkodás nemzetközi elismerést is kivívó, közösen elért eredményeinket.

Zambó Péter felhívta a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a természeti erőforrások megőrzésére és fenntartható hasznosítására. Ezért tartoznak a tárcán belül egy államtitkársághoz a legfontosabb természethasznosítási formák: az erdő-, a vad- és a halgazdálkodás, valamint az agrárgazdálkodás alapjait jelentő termőföld kezelésével kapcsolatos kérdések. Ezen szakterületek fontosságát mutatja az is, hogy február elejétől erdőkért felelős helyettes államtitkárság jött létre, melyet Szentpéteri Sándor erdőmérnök vezet.

A tapasztalatok és visszajelzések alapján a halgazdálkodási ágazatban bekövetkezett változtatások sikeresek, az elmúlt néhány évben a horgászlétszám több mint 150 ezer fővel bővült, mára meghaladva az 560 ezer főt - mondta el Nagy István agrárminiszter a 27. FeHoVa keretében rendezett VII. Nemzeti Horgászsport Gála és Támogatói Banketten.

A tárcavezető kiemelte, hogy a hal rendkívül értékes megújuló természeti erőforrásunk, míg a horgászat a fenntartható gazdálkodás időtálló, történelmi korokon átívelő jó példája, amelyhez az agrártárca a legideálisabb feltételeket kívánja megteremteni a harmadik évezred kezdetén is. Hozzátette: hazánkban 2016. január 1-jétől lehetővé vált, hogy a vízterületek halgazdálkodási jogát kijelölés útján adja  haszonbérbe az állam a Magyar Országos Horgász Szövetségnek (MOHOSZ). Nagy István szerint a MOHOSZ mára tartósan Magyarország egyik legnagyobb hálózatos felépítésű civil szervezetévé vált.

A tárcavezető elmondta: a kormány célja, hogy a magyar családok asztalán minél gyakrabban legyen egészséges és ízletes magyar hal. Hozzátette: az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2013 óta több mint 30 százalékkal növekedett, 5,1 kilogrammról 6,7 kilogrammra. A növekedés főként az agrártárca halgazdálkodással és horgászattal kapcsolatos intézkedéseinek, a halfogyasztást népszerűsítő kampányainak köszönhető, illetve annak, hogy 2018. január 1-jétől a hal és haltermékek ÁFÁ-ja 27 százalékról 5 százalékra csökkent.

A gála keretében harmadjára díjazták az év horgászsportolóit és kiválóságait.

Forrás: MTI, Agrárminisztérium
Fotó: első 4: Mőcsényi Miklós, az 5.: Fekete István