Munkavédelem: Ha zajt (nem) akartok

Illusztrációk: fulvedelem.hu by Belsound Kft.

A munkahelyi zajszint mérését a következő esetekben kell elvégezni:

- új munkahely létesítése, új munkaeszköz üzembe helyezése;

- a meglévő munkahely esetében a munkaeszköz átalakításakor, vagy új helyre történő telepítésekor;

- új munkakör kialakításakor;

- a munkavállalót érő zajterhelés meghatározásakor;

- amennyiben a munkavédelmi képviselő - a munkavállaló(k) javaslatára, vagy saját észrevétele alapján - javasolja a munkáltató számára.

A vonatkozó rendelet háromféle határértéket állapít meg.

A napi zajexpozíció azt határozza meg, hogy a napi 8 órás munkaidő alatt átlagosan milyen erősségű zaj éri a munkavállalót. A pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke pedig az a legerősebb zajszint, mely előfordulhat a munkavégzés alatt.

1.  zajexpozíciós határérték

- napi zajexpozíció szintje: átlagban 87 dB

- pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 140 dB

2.  felső beavatkozási határérték

- napi zajexpozíció szintje: átlagban 85 dB

- pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 137 dB

3.  alsó beavatkozási határérték

- napi zajexpozíció szintje: 80 dB

- pillanatnyi hangnyomás legmagasabb értéke: 135 dB

A kiindulási pont az, hogy a munkavállalót érő zajterhelés nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértéket (átl. 87 dB, legmagasabb pillanatnyi 140 dB). Amennyiben a zajszennyezés meghaladja a felső beavatkozási határértéket (átl. 85 dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkáltató nem csupán köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket a zajexpozíció csökkenése érdekében, erre külön tervezetet is kell készítenie. Ezeknek az intézkedéseknek a zajforrás kiküszöbölésére kell elsősorban irányulniuk, azonban ha így nem lehet megfelelő szintre csökkenteni a zajterhelést, a munkavállaló számára egyéni hallásvédő eszközt kell biztosítani.

Az egyéni hallásvédő biztosítása egyébként kötelező abban az esetben, ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket (átl. 80 dB, legmagasabb pillanatnyi 135 dB). Tudnunk kell azonban, hogy a munkavállalónak nem kötelessége viselnie az egyéni hallásvédőt!

Illusztrációk: fulvedelem.hu by Belsound Kft.

Olyan egyéni hallásvédő eszközt kell választani, mely megszünteti, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkenti a halláskárosodás kockázatát.  Ha a zajexpozíció a felső beavatkozási határértéket is meghaladja (átl. 85dB, legmagasabb pillanatnyi 137 dB), a munkavállaló már köteles is viselni az egyéni hallásvédő eszközt, méghozzá a munkáltatója által előírt módon.

A munkáltató az alsó beavatkozási határérték meghaladása esetén köteles megfelelő munkavédelmi oktatásban részesíteni a munkavállalót. 

Ennek keretében tájékoztatást kell nyújtania:

- a zajterhelésből származó kockázatok jellegéről;

- azokról az intézkedésekről, melyek a zajjal összefüggő kockázatok megszüntetését, de legalább a lehető legkisebb mértékűre csökkentését szolgálják;

- a különböző határértékekről;

- a hallásvédő eszközök rendeltetésszerű használatáról;

- a zajszennyezés okozta halláscsökkenésre utaló tünetekről, és az észlelés után a bejelentés indokoltságáról és módjáról;

- a munkaköri alkalmassági vizsgálatot indokoló körülményekről;

- azokról a munkamódszerekről, melyek a zajterhelést a lehető legkisebb mértékűre csökkentik.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ha a zajterhelés meghaladja az alsó beavatkozási határértéket, a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállaló részt vehessen hallásvizsgálaton, ahol felmérik hallásának aktuális állapotát. Ebben az esetben a munkavállaló számára nem csupán nagyon ajánlatos, de kötelező is részt venni a hallásteszten.

Fülvédelem a munkában - FABRIKÁLÓ

Ha a hangos hangok nem kerülhetők el a munkavégzés során, akkor védeni kell a fülünket. A cél az, hogy a hallásunk védelme úgy valósuljon meg, hogy a fontos információkat nyújtó hangokból ne veszítsünk lehetőleg semmit, csak halkabbak legyenek. -> a Belsound ajánlatai

Forrás: jogkoveto.hu