A koronavírus várható hatása az agrárgazdaságra

Erdei út a Zalaerdő Zrt. területén

A vírus terjedése a gazdaság minden szektorát befolyásolja, a hatások viszont nagymértékben eltérnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a dokumentum elkészítése során a koronavírus agráriumot közvetlenül érintő várható hatásaira szentelt különös figyelmet, azonban nem szorítkozott kizárólag csak e szektor helyzetének felülvizsgálatára, hanem a közvetett hatások miatt a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak szempontjából is körüljárta a témát. Az elemzés a március 16-án rendelkezésre állt információk alapján készült.

Álláspontunk szerint ez az időszak is jelentős negatív hatással bírhat a nemzetgazdaságra, azonban várhatóan visszafordíthatatlan globális hátrányokat nem fog okozni, amennyiben a problémák kezelése időben és a megfelelő eszközökkel megtörténik; egyes területeket azonban súlyosabban is érinthet a jelenlegi helyzet. A NAK azzal a feltételezéssel teszi meg a javaslatait, hogy a koronavírus legfeljebb körülbelül 2-3 hónapos időtávon követel meg érdemi kormányzati lépéseket - azaz addigra a terjedés megáll -, így ezt követően kezdhet el a gazdaság is újra a megszokott rend alapján működni.

Az elemzésből a FATÁJ olvasói számára kiemeltük az erdőgazdálkodásra vonatkozó részt.

Erdőgazdálkodás

Az elmúlt öt év átlagában Magyarország éves fakitermelése nettó 6,3 millió köbméter. Ez elsősorban öt fafaj-csoportot érint: akác, tölgy, nyár, fenyő, bükk. A kitermelt faanyag több mint 50 százaléka tűzifa. Az iparilag felhasználható faanyag mennyisége nagyságrendileg 3 millió köbméter.

A rostfa feldolgozására döntően külföldi tulajdonban lévő nagyüzemek rendezkedtek be (Falco - Szombathely, Kronospan-Mofa - Mohács, Swiss Krono - Vásárosnamény). A megtermelt késztermék (zömében faforgácslap) nagy részben exportálásra kerül, jórészt Nyugat-Európába. Papírfa: hazánkban már nem üzemel papírgyár, így valamennyi papíripari primerválasztékot szintén külföldre szállítjuk. Egyéb fűrészipari alapanyagok feldolgozása leginkább hazánkban történik, azt vegyes, külföldi és magyar tulajdonú cégek végzik. A keletkező késztermékek a legegyszerűbb feldolgozás után kerülnek értékesítésre csomagolóanyagként vagy raklap, illetve raklap-elem formájában.

Az oszlop és rúd faanyagok belföldi felhasználása minimális, azok is nyugat-európai exportra kerülnek, vagy hengeres fában, vagy minimális feldolgozottsági szinten, hegyezve, hasítva, kérgezve. A megtermelt minőségi rönk (hámozási) nyárfákat külföldi tulajdonú hámozóüzemek dolgozzák fel, vagy exportáljuk azokat (Olaszországba, Szlovéniába, Szlovákiába).

A bükk és a tölgyrönk több mint fele kerül exportra, a magyar fűrészipar minőségi termék előállítására korlátozott mennyiségben alkalmas.

A megtermelt, több mint 3 millió köbméter tűzifából, alig 0,1 milliót exportálunk.

Mindezekből az adatokból következik, hogy a Magyarországon termelt faválasztékok nagy része nyugati piacokon értékesítődik, vagy hazánkban dolgozzák azt fel külföldi tulajdonban lévő multik. A jelenlegi helyzetben minden faválaszték és fűrészipari termék exportja jelentős korlátozások alá eshet. A belföldi felhasználás (lásd: egyéb fűrészipari alapanyagok) az ipar termelékenységének függvényében alakul, így az ipar lassulása a csomagolóanyagok, raklapok piacát vetheti vissza. A fa legértékesebb része a rönk, amit vagy hengeres fában exportálunk, vagy külföldi érdekeltségű cégek dolgozzák fel hazánkban.

Tölgyrönkök a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kínálatából

Látható, hogy a magyar fapiac óriási függőségnek van kitéve. A jelenlegi állapot szerint már a külföldi papírgyárak is leállították a magyarországi kivitelt.

A koronavírussal leginkább fertőzött olasz piac szinte teljesen bezárult, ami valamennyi nyárfatermékre hatással van. Sem hengeres fában, sem feldolgozva nem indulnak vasúti vagonok és közúton kamionok az észak-olaszországi - iparilag fejlett - régióba. Valamennyi exportra kerülő hengeres fa, vagy feldolgozott termék piaca az ipar korlátozott működése miatt csökkenő tendenciát mutat.

Az erdőgazdálkodók (állami és magán) már most nehezen tudják elhelyezni a megtermelt faanyagaikat, ezért leállnak a fakitermelési munkákkal, vagy csak részben végzik el azokat. Komoly finanszírozási problémát jelent minden erdőgazdálkodó részére, ha a megtermelt fát nem tudja értékesíteni, vagy csak nyomott áron tudja azt megtenni. Pályázatok kapcsán (foglalkoztatási kötelezettségekkel terhelve) komoly kihívást jelent a munkavállalók többletértéket teremtő foglalkoztatása. A beszűkülés megkezdődött, számtalan visszajelzést kaptunk az exportszállítmányok leállításáról, a beszállítási lehetőségek és a faanyag árának csökkentéséről, a fapiac ellehetetlenüléséről. A magyar erdőgazdálkodók és fafeldolgozók sokkal sérülékenyebbek, mint nyugati versenytársaink, mert tőketartalékuk csak töredéke az ottani gazdálkodóknak, üzemeknek. Tovább súlyosbítja a helyzetet a fapiacon, hogy a környező országokban (Románia, Szlovákia) több millió köbméter fát döntött le a vihar az elmúlt hónapokban.

A helyzet megoldására, kezelésére központi intézkedésekre van szükség, hogy az erdőgazdálkodók ne lehetetlenüljenek el, mivel várhatóan a kieső bevételek miatt a meglévő erdők műszaki állapotára fognak kevesebbet fordítani. Várhatóan a kisebb, gyenge minőségű erdőt kezelő erdőgazdálkodók fognak először tönkremenni, ami miatt az erdők rendezettsége csökken. Meg kell oldani az erdőgazdák átmeneti finanszírozását, mert a klímaváltozás közepette is biztosítani kell az erdők védelmi és közjóléti szerepének megvalósulását.

Hatósági korlátozások enyhítésével, határidők kitolásával, a potenciális büntetések jelentős mérséklésével is sokat lehet segíteni. Különösen sújtja a magánerdő-gazdálkodókat, hogy nem tudnak magántőkét bevonni a finanszírozásba, és az erdőterületek Magyarországon se nem biztosíthatóak, se nem szolgálnak banki hitelek fedezetéül. Az erdőgazdálkodással kapcsolatos valamennyi jogcím esetében szükségszerű a támogatási kérelmek mielőbbi elbírálása, a kifizetések felgyorsítása.

Forrás: NAK