Erdősítés befejezése után bontják a vadkerítést

Bende Imre kerítést bont. A jövő tavaszig 5400 méternyi tűnik el / Fotó: Horváth Balázs

A kérdéses területen 6-8 évvel ezelőtt ültettek facsemetéket, és bekerítették, hogy megvédjék a vadkártól. Az ültetvény megnőtt, az erdősítés befejeződött, így a szokásos évi műszaki átvétel után, amely 2019 őszén volt, lebontják a kerítést, nincs már rá szükség; az a cél, hogy minél kevesebb kerítés legyen - tájékoztatott Pernesz Balázs erdőművelési műszaki vezető, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársa. Amint mondta, az igazgatóság területén 2020-ban összesen 13 ezer 100 méter kerítést kívánnak telepíteni, 10 ezer 800 métert bontanak. Felsőcsatár és Pornóapáti térségében is bontottak, bontanak a csepregivel együtt összesen 4700 métert, 4860 méter építése pedig folyamatban van.

A kerítéseket átrakják oda, ahol más fiatal ültetvények vannak, és védeni kell a csemetéket. A mezőgazdasági területek is be vannak kerítve, a vad onnan az erdőkbe szorul, ezért kerítik be az éves faültetések kilencven százalékát. Az erdőkben főleg a szarvas és az őz tesz kárt, a vaddisznók inkább a mezőgazdasági területeken. A vadásztársaságokkal írásos megállapodások vannak, ezekben szabályozzák a vadkár megelőzésének módját is, ami főleg a kerítéseket jelenti, kisebb részben a vadriasztó szerek használatát. A szerződésekben meghatározzák a költségviselés mértékét.

A csepregi erdőrészeken a kerítésbontást a Répcevölgye Vadásztársaság vállalta, hivatásos vadőrökkel és a vadásztársaság más tagjaival társadalmi munkában. Ottjártunkkor a Horvátzsidány felé vezető útról balra a "csepregi csúsztatón" bontottak, a csepregi hegy túloldalán. A nehéz fizikai munkára aznap hat vadász jelent meg - minden kitűzött napra toborozzák a társaság tagjait -, hogy kiszedjék az oszlopokat, és összegyűjtsék a három méter széles, két méter magas, négyes anyagvastagságú vasháló paneleket. Mellette egy kisebb erdőrészre kerülnek majd át az elemek. - A Répcevölgye Vadásztársaság több mint nyolcezer hektáros területén 130,47 hektár van bekerítve, több mint 24 kilométer kerítéssel. A bekerítés nem mindig akadályozza meg, hogy a vad bejusson az így védett területre, mert a szarvas a két méter magas kerítést át tudja ugrani, ha nagyon akarja, mert mögötte élelmet sejt.

Ha nekiugrik a kerítésnek, össze is dönti - mondta Doma Lajos vadászmester, aki az évek során azt is megfigyelte, hogy korábban az állatok akár fejjel ugrottak a kerítésnek, de most már elfordítják a fejüket, és vállal mennek neki. Külön vadváltók vannak búvóhelyre, élelemre, vízre, mezőgazdasági területre. A kerítésekkel a váltók lezárulnak, folyosók alakulnak ki. Amikor a kerítést lebontják, az állatok visszatérnek az eredeti váltókhoz, és azokat használják újra; mindegy, hogy hány év telik el, az öreg állatok megtanítják a fiataloknak, hogy hol voltak. - A vadászok az állítást is szokták vállalni, mindig megegyezés alapján, mert mindenkinek érdeke, hogy minél előbb erdő legyen egy területen, és a vad visszakapja az élőhelyét. Az erdészet adja az oszlopokat és azok helyének kifúrását, a hálót felesben finanszírozzuk, a vadászok állítanak - mondta a vadászmester. - Jövő tavaszig összesen 5400 métert bontunk, vagyis hat kerítést. Viszont csak hármat fogunk építeni, így ebben az évben nyer területet a vad. Az itteni erdőkben elviselhető a kerítések mennyisége - tette hozzá.

Forrás: FEOL