Erdő, erdő, erdő...

- Egy nagyon mozgalmas és sikeres időszakon vagyunk túl. A 2019. évi árbevételünk meghaladja a 8 milliárd forintot, ami három év alatt mintegy 48 százalékos növekedést jelent. Ez jelentős eredmény, különösen annak tükrében, hogy a közfoglalkoztatotti létszámunk drasztikusan csökkent (mintegy 40 százalékkal), a dolgozói létszámunk viszont csekély mértékben növekedett (3 százalékkal). Ha figyelembe vesszük még azt is, hogy az erdőgazdálkodás igen humánerőforrás-igényes ágazat, akkor különösen markánsnak tekinthető ez a fejlődés.

Minek köszönhető ez a nagyfokú árbevétel-emelkedés?

- Az árbevételünk emelkedése nem a fakitermelés növekedéséből realizálódott, hanem elsősorban a parképítési ágazatunk kiváló teljesítményének köszönhető. Mi is éreztük az elmúlt időszak gazdasági növekedésének jótékony hatását, sokféle megbízást teljesítettünk a környezetrendezés, parkosítás területén, valamint közutak, autópályák, különböző ipari komplexumok fásítása vonatkozásában. Ennek eredményeként a parképítési ágazatunk tavalyi árbevétele megközelítette a kétmilliárd forintot. A fák azonban nem nőnek az égig, mondhatjuk viccesen. Sajnos látjuk az európai gazdaságban a megtorpanás jeleit, így mi sem számíthatunk arra, hogy az elmúlt években tapasztalható növekedési tendencia huzamosabb ideig folytatódik.

Hogyan alakult a vállalat exporttevékenysége?

- Exportpiacunk is teljesen átrendeződött. Gazdálkodásunkban drasztikusan csökkent az exportarány. Voltak olyan évek, amikor az árbevételünk több mint 30%-a exportból származott, tavaly ez a szám 17% alá csökkent. Kereskedelmi kapcsolatainkban Ausztria továbbra is vezető szerepet tölt be, Szlovéniában erőteljesen csökkentettük a forgalmat, az olasz piacról pedig teljesen kivonultunk. A nyugat- balkáni országokkal viszont sokkal szorosabbra fontuk a kapcsolatainkat, gyakorlatilag exportunkban második számú célországgá lépett elő Szerbia, harmadikká pedig Románia. Az új piacok közelsége pozitívan hat a szállítási költségeink alakulására is.

Milyen fontosabb beruházásokat valósítottak meg az elmúlt években?

- Elsősorban a közjóléti beruházásokra fektettünk hangsúlyt. Több kilátót építettünk egyidőben, ami a tulajdonosi tőketámogatások ellenére is jelentősen megterhelte az anyagi erőforrásainkat. Kisszállás határában felépítettük az Alföldi Kék Túraútvonal mentén a Jánosteleki Kilátót, elkészültünk a Vackor Vár Erdei Iskola szomszédságában a Lombkorona tanösvénnyel és Kilátó Bástyával, valamint folyamatban van a Kecskeméti Arborétum kilátójának építése is. A beruházásokkal párhuzamosan megkezdtük a hatékonyságnövelő termelő beruházásainkat is.

A KEFAG Zrt. hogyan alkalmazkodik a változó klimatikus viszonyokhoz?

- Az idő kerekét nem tudjuk visszapörgetni, viszont a kedvezőtlen változásokat lassítani tudjuk az erdők segítségével. Nem szabad félnünk attól, hogy olyan fás szárú növényeket telepítsünk, amelyek nem a mi környezetünkben fejlődtek ki. Célunk, hogy megoldást kínáljunk a térség erdőtelepítésben gondolkodó gazdái számára is, és segítséget nyújtsunk a szárazabb klímát tűrő növények elterjesztésében. Folytatjuk a saját erdeinkben a magtermő-állományok kijelölését, és a jó adottságokkal rendelkező erdeinkből igyekszünk olyan szaporítóanyagokat gyűjteni, amelyekről azt gondoljuk, hogy több évtized múlva is ugyanolyan szépek lesznek, mint amilyeneknek most mutatják magukat.

Az idei évben a 151. Országos Erdészeti Vándorgyűlés megszervezésére kerül sor, melynek házigazdája a KEFAG Zrt. Mit tudhatunk meg a kárpát-medencei erdészek legfontosabb találkozójáról?

- Június utolsó péntekén és szombatján tervezzük megrendezni a vándorgyűlést. Központi helyszínnek a Jakabszállási Repülőteret választottuk. A vándorgyűlés egy hatalmas erdészeti seregszemle, Magyarországról illetve a szomszédos országokból több mint 800 fő részvételére számítunk. Az első nap az ünnepi közgyűlésről szól, ahol szakmai elismerések átadására is sor kerül. A második napot több szekcióra osztottuk, a programot tematikus tanulmányutakból állítottuk össze. Az erdészközösség megismerheti a Kiskunság erdőgazdálkodását, vadgazdálkodását és természetesen a kulturális értékeit is. Gyakorlatilag kilenc szakmai programot járunk be. Ötleteket adunk a társerdőgazdaságok kollégái számára, hogy milyen technológiák alkalmazásában látjuk mi a kitörési lehetőségeket. Egy biztos, az éghajlati szélsőségek, a klímaváltozás nem engedi meg, hogy sematikus, hagyományos eljárásokban gondolkodjunk, hanem próbálgatni kell, mi az, amivel meg tudjuk újítani erdeinket. A vándorgyűlésen hangsúlyos szerepet kap a vadgazdálkodás, két szakmai program is érinti majd. Ezt azért is érezzük fontosnak, mivel 2021-ben vadászati világkiállítást rendez Magyarország, és ezzel mi is szeretnénk segíteni a felkészülést.

Milyen aktivitásokkal vállalnak részt az ifjúság természetszeretetének formálásában?

- Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének köszönhetően egyre több család engedhette meg magának, hogy gyermeke részt vegyen a Vackor Vár Erdei Iskola programjain. Fontos törekvésünk, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a környezetvédelem, a természetvédelem fontossága mellett a fa, mint termék hasznosítására is. Megpróbáljuk tudatosítani, hogy nem bűn a fakitermelés. A fából készült nyílászárók vagy burkolatok sokkal környezetbarátabbak, mint például a műanyagból készültek. Másik célunk - a vadászati világkiállításhoz köthetően - a vadászattal kapcsolatos téveszmék eloszlatása. Szeretnénk a vadászatot elfogadtatni, mint gazdálkodási ágazatot és emellett mint szabadidős illetve kulturális tevékenységet.

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot. Milyen perspektívát jelent ez Önöknek?

- Már nagyon vártuk, hogy kormányzati szinten is megfogalmazódjon egy markáns, erdőterület-növelési és fásítási program. Ez számunkra azért is fontos, mert a jövőben számolnunk kell azzal, hogy az infrastrukturális beruházások, gazdasági fejlesztések átmenetileg megtorpannak, kevesebb növényi szaporítóanyagot igényelnek. A program apropóján viszont nagy valószínűséggel a különböző közösségi fásítások során megnövekedik az igény az erdészeti csemete iránt is. Az a tervünk, hogy ebből a programból a lehető legnagyobb mértékben kivegyük a részünket. Gondolok itt a termőhelyek feltárására, a talajlaborunk szolgáltatásaira, a csemetetermesztő potenciálunk jobb kiaknázására is. A program keretén belül lehetőségünk nyílik arra is, hogy szorosabbra fonjuk a gazdákkal az integrátori tevékenységünket.

Jelenleg kevés a közfoglalkoztatott a munkaerő-piacon, és hiányzik az a vállalkozói réteg is, aki perspektívát lát az erdészeti munkában. Mi a kiút ebből a helyzetből?

- Valóban munkaerőhiány alakult ki az erdőgazdálkodásban. A nagyobb emberi erőforrást igénylő, mesterséges erdőket kezelő gazdálkodókat ez a tény halmozottan sújtja. A mi gazdálkodási területünkön sem tudunk természetes erdőfelújítási módszereket alkalmazni, ezért előre kell menekülnünk, újra kell gondolnunk a meglévő technológiáinkat és szorgalmaznunk kell a gépesítést. Mindenképpen meg kell találnunk azokat a módszereket, melyekkel az erdeinket fent tudjuk tartani és meg tudjuk őrizni az ápoltságukat.

Milyen fejlesztésekben gondolkodnak?

- Mint korábban említettem, már a tavalyi évben elkezdtük a technológiai fejlesztések tervezését. Pozitív tény, hogy az elképzeléseinket a tulajdonosunk is támogatja. Az első fejlesztési ütemben az élő munkaerő kiváltására egy fakitermelő gépsort szerzünk be. Két évvel ezelőtt már volt ilyen beruházásunk, amit banki finanszírozásból és önerőből valósítottunk meg. A következő gépsort viszont már tulajdonosi támogatással kiegészítve vásároljuk meg, és terveink szerint az idei év második félévében már munkába is állítjuk. Ezzel további kézimunka-igényes feladatok kiváltása válik lehetővé. Valljuk, hogy erdővel gazdálkodni csak úgy érdemes, ha a késztermék sorsát is nyomon követjük. Ezért célul tűztük ki a fafeldolgozó üzemeink korszerűsítését is. Mind a két faipari üzemünkben tervezünk egy-egy kisebb korszerűsítést, de ez csak a folyamat eleje. A jövőben szeretnénk teljesen elemeire bontani ezt az ágazatunkat, és minden egyes részletét lépésről lépésre hatékonyabbá tenni, korszerűsíteni.

Milyen terveket fogalmaztak meg a közjóléti objektumaikkal kapcsolatban?

- Szeretnénk a közjóléti beruházásaink ismertségét, ezáltal kihasználtságát is növelni, hogy minél több ember jusson el ezekbe az objektumokba, főleg a kereskedelmi szálláshelyeinkre, ahol összesen 212 vendéget tudunk fogadni. Nagy érdeklődéssel várjuk Bugac térségének turisztikai újrapozicionálását, ami az egykori Pétermonostora körül folyó régészeti feltárások eredményeire építkezik. Az Aranymonostor-projekt Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb örökségvédelmi fejlesztése. A honfoglalástól a tatárjárásig tartó időszakot bemutató történeti park egy új turisztikai hívó szó lehet.

A KEFAG Zrt. nemcsak a fára koncentrál, hanem a melléktermékek illetve a hulladéknak minősülő maradványok hasznosítására is. Sőt, a fa kémiai feldolgozásában is gondolkodik.

- Igen, foglalkozunk a fűrészipar számára nem hasznosítható apríték, mint melléktermék energetikai felhasználásával valamint a maradványként jelentkező, hulladéknak minősülő fahamu sorsával is. A fahamu talajjavító és termésnövelő anyagként történő felhasználásával már több év óta kísérletezünk, és az igen biztató tesztüzemi eredmények alapján az idén tervezzük a biomassza hamura alapozott termésnövelő termékek engedélyeztetését, illetve a gyártás elindítását.

Erősen foglalkoztat bennünket, hogy a fára úgy is gondoljunk, mint vegyipari alapanyagra. Már több ötletet is megfogalmaztunk ezzel kapcsolatban, amiket először szűkebb körben kívánunk értékelni. Meggyőződésem, hogy ezen a területen is óriási lehetőségek várnak ránk. Jó példaként áll előttünk, hogy régebben, az Erdei Kémia Vállalat több éven keresztül állított elő Jánoshalmán fenyőtű lepárlásával terpentit. A vegyipari hasznosítás szemszögéből is elkezdtük megvizsgálni a faaprítékot. Feltettük a kérdést: mi lenne, ha nemcsak az energetikai hasznosításban gondolkodnánk, hanem kivonnánk belőle különféle értékes anyagokat. Ennek megválaszolása érdekes útnak ígérkezik, aminek nagy lelkesedéssel állunk neki - mondta végezetül a vezérigazgató.

CÉGÜNKRŐL

A KEFAG Zrt. és jogelődei több mint hat évtizede gondozzák a Duna-Tisza köze erdeit. A társaság gyenge minőségű talajon közel 56 ezer hektár erdőterületet kezel, ebből mintegy 1.600 hektár természetvédelmi rendeltetésű. A vállalat kiemelt tevékenységei közé tartozik a mag- és csemetetermesztés, az erdőművelés, a fahasználat, az erdőgazdálkodási szolgáltatások, a faipar, a kereskedelem és a vadgazdálkodás. A cég emellett számos közjóléti és közhasznú feladatot is ellát.

Forrás: ImageMagazin