Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

Környezetvédelmi Világnap 2020.

A fenntartható erdőgazdálkodás célja a klímaváltozás hatásainak kitett erdei életközösség egyensúlyának fenntartása. Ebben a szakmai feladatban komoly szerepe van a faanyagtermelést nem szolgáló területeknek. Ezek olyan erdők, amiket az erdőgazdálkodó tudatosan hagy háborítatlanul, hogy óvják a talajt, gazdagítsák az élőhelyet, növeljék a változatosságot. Fakitermelésre bennük csak valamilyen különösen indokolt esetben, például a természeti károk helyreállítása kapcsán kerül sor. Ezeknek a területeknek a fenntartása a természetvédelem és az erdőgazdálkodás integrációjának egyik fontos eszköze.

"Az erdő ökoszisztémája rendkívül összetett, interaktív rendszer, amelyben minden mindennel összefügg. Egyszerre kell teljes ökológiai rendszerben, valamint faegyedek szintjén gondolkodnunk és cselekednünk. A fenntartható erdőgazdálkodás nézőpontjából a hatékony környezetvédelem elsősorban ezt a holisztikus, ugyanakkor az egyes részekre, egyedekre is külön-külön figyelő szemléletet jelenti. Mindez igaz a faanyagtermelést nem szolgáló erdőterületek kezelésére is. Ilyen erdőket az elmúlt évtizedekben folyamatos munkával jelöltünk ki és jelenleg a Pilisi Parkerdő területének már több mint 13%-át faanyagtermelést nem szolgáló területként kezeljük" - mutatott rá dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Az erdőgazdálkodási gyakorlatban ez a komplex természetvédelmi szempontú megközelítés alapvetően négy szinten valósul meg. Az első két szint az erdőtervben is rögzített úgynevezett "faanyagtermelést nem szolgáló területek" rendszere, amelyet kiegészít a kisterületes és a területtel nem jellemezhető faegyed szintű védelem:

1. Nagyterületű, azaz erdőtömb szint (általában 50 ha feletti, akár több száz hektáros nagyságrendben): Aktív erdőgazdálkodásból kivont nagyobb erdőtömbök, melyeken a cél az ökoszisztéma zavartalan működésének a biztosítása. A Pilisi Parkerdő területén a legnagyobb ilyen tömb a Pilis oldalában található.

2. Közepes területű, azaz erdőrészlet szint (általában 0,5-20 ha): A nagyobb tömbökön kívül sérülékeny, sekély talajú, évszázadokkal korábban intenzíven használt, kisebb erdőrészeket hagynak érintetlenül annak érdekében, hogy a talaj ismét feljavuljon és alkalmassá váljon ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők termőhelyeként funkcionálni. Ilyen erdőrészek találhatóak például a budapesti Hárs-hegy tetején vagy a Hármashatár-hegy meredek oldalain.

3. Kis kiterjedésű kíméleti terület, azaz mikroterület szint (általában 0,01-0,5 ha): Az egyes erdőrészleteken belül érintetlenül hagynak néhány száz négyzetméteres területeket, ahol talajvédelmi vagy természetvédelmi szempontok indokolják az adott terület nyugalomban hagyását. Ilyenek például a fokozottan védett madarak, mint a rétisas vagy a fekete gólya fészkelő helye körül létesített védőzónák.

4. Faegyed szint (területtel nem jellemezhető): Az aktív gazdálkodási területeken belül is érintetlenül hagynak egyes faegyedeket. Ezeket nevezik biotóp fáknak, amelyek élőhelyet biztosítanak számos védett és az erdő egészsége szempontjából nélkülözhetetlen fajnak. Ezeket a fákat az erdészek megjelölik és nyilvántartják, hogy hosszú távon megőrizhetőek legyenek.

A faanyagtermelést nem szolgáló erdőtömbök és erdőrészletek napjainkra már a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületek több mint 13 százalékát teszik ki. A kisebb, néhány száz négyzetmétertől fél hektárig terjedő kíméleti területek felmérésére térinformatikai módszerek alkalmazását tervezik, de ez a szint is jelentős, további 1000-3000 hektárnyi területet érint, így fontos ökológiai szigeteket képez a faanyagtermelést is szolgáló erdőkön belül.

"A mai modern, természet- és klímavédelmi fókuszú erdőgazdálkodás legfontosabb feladata az ökológiai egyensúly megteremtése és megőrzése. Erdeink nagy részét emberkéz alakította ki. Ezért, ellentétben az őserdőkkel, ökológiai egyensúlyukat is embereknek, nevezetesen az erdészeknek kell fenntartaniuk. E feladatban a megújítható faanyag megtermelése éppen olyan jelentőségű, mint az erdők megújítása vagy az erdei ökoszisztéma védelme. Használd és védd, a két fogalom összefügg. Ennek jó arányait és különböző megoldásait a szakembereknek kell a gyakorlatban kialakítani. A körforgást tudatos erdőtervezés biztosítja, ami itt, a Pilisi Parkerdőben egyre növekvő területen épít az örökerdő-gazdálkodásra, amelyben ez a megújulás sohasem jár együtt területek tarvágásával. Ebbe a rendszerbe illeszkedik a faanyagtermelést nem szolgáló erdők fenntartásának elve - foglalta össze a szakember.

Forrás: Parkerdő Zrt.