Bajban vannak az erdők Kárpátalján

Az illegális és mértéktelen fakivágás mellett a klímaváltozás és a különféle kártevők miatt az elmúlt 15-20 évben rohamosan pusztulnak a Kárpátok erdei. Egyre többen erdőgazdálkodás szakember kongatja a vészharangot. Az ivano-frankivszki regionális erdővédelemmel foglalkozó állami vállalat - amelyhez Kárpátalja erdői is tartoznak - friss jelentése szerint rekordszámú elhalt fa áll a pusztuló erdőkben, amiket meg kellene menteni.

Az állami vállalat adatai szerint a Kárpátokban 19.090 hektár erdőt fenyeget a kipusztulás, ebből 2.023 hektáron fertőzések, 11.019 hektáron kéregrágó bogarak, 6.047 hektáron a viharok és a szél tizedeli a fákat. A betűzőszú és a fenyőszú az első számú közellenség a Kárpátokban. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai miatt tömegesen szaporodtak el ezek a kártevők, és támadták meg a melegedés miatt kiszáradt fenyvesek. A '80-as évektől fokozódó felmelegedés következtében a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. A klímaváltozás áttételesen hat az erdőkre. Részben az azokra befolyással bíró környezeti tényezőket változtatja meg (például a csapadék mennyiségét, a talaj elkotóelemeit vagy a levegő páratartalmát), részben az erdő élőlvilágának összetételét.

A fáknak éppen nyáron van a legtöbb vízre szüksége, amelyre a leginkább hatása van a klímaváltozásnak.

A gyorsuló melegedés következtében a nyári középhőmérséklet 1 Celsius-fokkal nőtt. Az egyre gyakoribb aszályok emiatt lehetnek végzetesek több fafaj számára. A leginkább érintett a lucfenyő. Ugyanis a betűzőszú a lucfenyő kérgét kedveli legjobban.

A szúfélék alapesetben hasznos szerepet töltenek be a fenyőerdők ökoszisztémájában: a legyengült, öreg fákat támadják meg, így a fiatalabbak gyorsabban tudnak fejlődni. Az elmúlt évtizedek forróbb és szárazabb nyarai, az enyhe telek miatt azonban tömegesen elszaporodtak, és támadták meg a hőmérséklet miatt kiszáradt fenyőerdőket. A szú eddig is lakott a fenyőkben, a problémát most egyrészt az okozza, hogy nagyon elszaporodott, másrészt korábban a gyantájával védekezett ellene a fenyő, de erre már nem képes, mert elkezdett száradni. A kártétel egyre nagyobb területen, egyre gyorsabban jelenik meg.

A tanulmány szerint már 5-10 szúcsalád visszafordíthatatlan károkat tud okozni a fákban.

Ráadásul a kártevők a testükre tapadt gombaspórákkal fertőzik meg a megtámadott fákat. A gombás fertőzések felgyorsítják ezeket a folyamatokat. Ha elkezd sárgulni a fenyő koronája, biztos, hogy valamelyik szúféle támadta meg.

A fertőzött fák kivágása és eltávolítása jelenleg az egyetlen hatásos védekezési forma. Egyes európai országokban ezzel a módszerrel sikerült lassítani és megállítani az erdők pusztulását.

A nyugat-európai erdővédelmi előírások jelentősen különböznek az ukrántól, nyugaton sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a kártevők ellen, mint Ukrajnában.

Lengyelországot, Fehéroroszországot és Törökországot hozzák fel példának, ahol egészségügyi kitermelést végeznek nagyobb területeken és begyűjtik a szúval fertőzött fákat. Ezeknél a tarvágásoknál a lombkoronát elégetik, hogy megakadályozzák a szúfélék elterjedését. Ukrajnában ha ki is vágják a fákat, a lombkoronát otthagyják.

Ha valaki legyintene, hogy minket ez nem érint, érdemes tudnia, hogy a fák halála erősen negatív hatással van a teljes ökoszisztémára. A szakemberek a Kárpátokban feromoncsapdák kihelyezésével és a szú legnagyobb ellenségének számító hangyák védelmével igyekeznek felvenni a harcot a kártevők ellen. Ezzel párhuzamosan szárazságtűrő fajtákkal pótolják a kiszáradt fákat.

Forrás: kiszo.net
Írta: Szabó Sándor