Környezetvédelmi Ügyészség (erdő-DNA) alakul

Fotó: Mihai Go?iu Facebook profilja

Amint arról már írtunk, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) kezdeményezésére került a törvényhozók elé a jogszabálytervezet, mely a sajtó által erdő-DNA névre keresztelt Környezetvédelmi Ügyészség (DIIM) létrehozásáról rendelkezik. Az indítvány számos vitát gerjesztett, ellenezte a megalakítását például a kormány és a Legfelsőbb Bírói Tanács is. Az USR-s képviselők a tervezet parlamenti vitája során nehezményezték, hogy a PNL, a PMP és az RMDSZ képviselői és szenátorai támadják a kezdeményezést. Azonban úgy tűnik, a kormánypártot (PNL) sikerült meggyőzniük, és lényegében csak az RMDSZ maradt az ellentáborban.

Abban, hogy valamit tenni kell a természetvédelmi vonatkozású bűncselekmények terén, lényegében mindenki egyetértett, a vita akörül folyt, hogy erre megfelelő megoldás-e egy önálló ügyészség létrehozása vagy sem. Az RMDSZ szerint populista indítvány egy, a népszerű Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) mintájára megalkotni a Környezetvédelmi Ügyészséget. Mint a Transindexnek kifejtették, attól, hogy önálló ügyészség alakul a természetvédelmi bűncselekmények kivizsgálására, sem az ügyészek, sem a bírák nem fognak jobban érteni ehhez a területhez, mint most. A tervezet kezdeményezői, illetve az általunk megkérdezett civil szakértők szerint ugyanis komoly gondot jelent az, hogy Romániába sem az ügyészek, sem a bírók nem rendelkeznek kellő jártassággal ezen a területen.

Tánczos Barna szenátor kérdésünkre elmondta: meggyőződése, hogy létezik az úgynevezett erdőmaffia, de úgy véli, ennek felszámolásával a DIICOT-nak (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Ellenes Ügyészség) kellene foglalkoznia. Mint kifejtette: maga is problémásnak tartja, hogy például Székelyföldön a falopási ügyekben általában nem történik vádemelés, holott nyilvánvaló, hogy igen széles körben elterjedt jelenségről van szó. Kifogásolta továbbá, hogy ennek ellenére a DIICOT egyetlen olyan üggyel sem állt eddig elő, mely az illegális fakitermeléssel, illetve az ezért felelős szervezett bűnözéssel volna kapcsolatos.

A szövetség közleményt is adott ki a mai szavazással kapcsolatban. "Az RMDSZ támogatja a törvénytelen fakivágás megelőzését és szigorú büntetését, de nem támogat olyan javaslatokat, amelyeknek csupán a bürokrácia növelése és újabb intézmények létrehozása a céljuk. Az Európai Unió is azt javasolja, hogy egy erre szakosodott rendőrségi alegység foglalkozzon a falopások meggátolásával és büntetésével, nem egy különálló új intézmény" - írták.

A jogszabály kidolgozói szerint viszont igenis kell egy önálló ügyészség. Mihai Go?iu USR-s szenátor szerint szimbolikus értéke is van egy önálló ügyészség létrehozásának: azt üzeni, hogy Romániában létezik politikai akarat a természetpusztítás megfékezésére. Korábban Facebook-oldalán arról is beszámolt egyébként, hogy tárgyalt már többek között egyetemekkel, melyek ígéretet tettek arra, hogy szerveznek képzést az ügyészeknek természetvédelmi jogból amennyiben megalakul az erdő-DNA. Az új ügyészség egyébként nemcsak az erdőirtással kapcsolatos törvényszegésekkel foglalkozik majd, hanem tágabb értelemben a természetvédelmi bűncselekményekkel, így például a hulladékgazdálkodással, a vízgazdálkodással, vízszennyezéssel, illetve egyéb, az élő környezet pusztításával kapcsolatos ügyek is a hatáskorába tartoznak majd.

Márk-Nagy János ökológus, aki a Szatmár megyei Túrmenti Természetvédelmi Terület korábbi gondnokaként jelentős tapasztalatra tett szert e téren, korábban lapunknak elmondta: az igen erős erdészlobbi, valamint a hatóságok politikai befolyásoltsága a fő akadálya a hatékony állami természetvédelemnek Romániában. Rámutatott: az összes állami hatóság (erdészet, vízügy, környezetvédelmi ügynökség, környezetvédelmi őrszolgálat, erdőőrség) egyazon minisztérium alá tartozik, a vezetőket (és nem csak) pedig a politikusok juttatják pozícióba és kontrollálják.

Hasznos dolognak tartotta egy önálló ügyészség megalakítását, mivel ez független lesz a minisztériumoktól, így vélhetően a politikusok befolyásától is. Emellett az itt dolgozó ügyészeknek módjukban áll majd rendőrnyomozókat, illetve szakértőket (erdészek, biológusok, ökológusok) foglalkoztatni, így várhatóan sokkal szakszerűbben járnak majd el, mint ahogy az eddig történt, mivel mindeddig az ügyészek a helyi rendőrőrsök munkatársaival végeztették el a felderítő munkát, akik zömében nem rendelkeztek kellő tudással ehhez a feladathoz.

Forrás: transindex