2020-08-31

Bruttó fakitermelés 1996-2019.

2019-ben közel 700 ezer m3-rel esett vissza az előző évhez képest a hazai bruttó fakitermelés a KSH adatai szerint. Az egyes fafajoknál ugyanakkor egymásétól eltérő változások figyelhetőek meg.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on

 

A KSH-nál a fakitermelési adattábla címe: "Fakitermelés fafajcsoportok szerint", az adatlapon nem szerepel, de nyilván bruttó m3-ről van szó.

 

 

Az utolsó 4 év számadatai:

 

ezer m3-ben
 2016. 2017. 2018. 2019.
Tölgy 938 988 1.004 910
Cser 794 863 840 736
Bükk 739 728 726 649
Gyertyán 259 281 259 240
Akác 1.429 1.488 1.586 1.459
Egyéb kemény 262 316 324 322
Nemesnyár  1.071 1.094 1.188 1.126
Hazai nyár 258 274 339 226
Fűz 52 55 61 44
Egyéb lágy 262 282 273 253
Fenyő 1.276 1.207 1.166 1.117
Összesen 7.340 7.576 7.766 7.082

 

A bruttó fakitermelés tehát 2019-ben jelentősen visszaesett. Az 1996-2019. időszakon belül 2009-ig lényegében közel állandó volt a fakitermelés, amit 2010-2011-ben jelentős növekedés (1,3millió m3-es ugrás!) követett. Innét viszont folyamatos a csökkenés, amit a 2017-2018. évi mintegy 0,4 millió m3-es élénkülés szakított meg. A 2019. évi kerekítve 7 millió m3 ismét a 2009-ig tartó időszak szintjét mutatja.

 

Nézzük az egyes fafajokat külön-külön:

 

 

A tölgy fakitermelés a 90-es évek végén nőtt, azóta stagnált, illetve csökken. A csúcspontokhoz képest 2019-re a visszaesés majdnem 300 ezer m3.

 

 

A tendencia a cser esetében hasonló a tölgyéhez és a legmagasabb és a 2019. évi érték különbsége itt is közelíti a 300 e m3-t.

 

 

A bükk esetén hullámzóan, de egészen enyhe növekedés figyelhető meg. Az akkori jelentős széldöntés miatti kiugróan magas érték látható 2010-ben.

 

 

A gyertyán az előzőekhez képest kisebb mennyiséget képvisel, ugyanakkor kitermelése szintén csökkenő a 2000-e évek eleje óta.

 

 

A hazai fakitermelésben legnagyobb tétel az akác. Jelentős része van magánkézben. Az utolsó néhány év mennyisége hasonló, mint ami a 2000-es évek elején volt tapasztalható. A 2007-2011. közti jelentős emelkedés (+ 600 e m3), majd visszaesés (-400 e m3) okai külön elemzést érdemelnének.

 

 

Az egyéb keménylombos fafajok fakitermelése - az előzőektől eltérően - lényegében folyamatosan nőtt e 24 év alatt, s több mint duplája mennyiséget ért el az időszak elejéhez képest.

 

 

Nemesnyár esetén a 2009-ig tartócsökkenés után két évi hirtelen (fél millióm3-t meghaladó) növekedés, majd azóta lényegében stagnálás következett.

 

 

A hazai nyár kitermelése a 2010-es években mutatott emelkedést, amit 2019-ben 100 e m3-t meghaladó visszaesés zárt.

 

 

A fűzé a legkisebb mennyiség a fafajok szerint külön megjelenő KSH nyilvántartásban. Fel-le ugrándozással, de lényegében hasonló mennyiséget mutat az egész időszakban.

 

 

Az egyéb lágy fafajok fakitermelése e 24 év alatt kisebb nagyobb zökkenőkkel lényegében emelkedő, az utolsó két évben ugyanakkor éppen csökkent.

 

 

Végül a fenyőfélék összesített adatsora. A legmélyebb és legmagasabb pontok közti különbség 638 ezer m3, tehát 1999. és 2014. között a fenyő kitermelés közel a duplájára nőtt, de ez utóbbi év óta csökkenés figyelhető meg.

Adat forrás: KSH
Adatfeldolgozás, közzététel: Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

 

Bruttó fakitermelés 1996-2018. fafajonként (KSH) FATÁJ 2019-08-23