Felnőttképzési Tájékoztató

A gazdaságban és a munkaerőpiacon gyorsuló ütemben zajló technológiai változások (az ún. Ipar 4.0 és a digitalizáció) ráirányították a figyelmet a munkaerőpiac igényeit gyorsan lekövetni képes képzési rendszer iránti gazdasági igényre. Ezt felismerve 2019-ben döntött a Kormány - a szakképzési rendszer mellett - a felnőttképzési rendszer több lépcsőben történő megújításáról.

A megújult felnőttképzési rendszer szerinti képzések 2020. szeptember 1-jétől indíthatók (ezzel párhuzamosan, 2022. december 31-éig a korábban hatályos jogszabályok alapján működő képzések is folytathatók.) Az elmúlt időszakban számos visszajelzés és kérdés érkezett a szakpolitika részére a felnőttképzés szereplői - elsősorban a felnőttképzők, a (belső képzéseket folytató) vállalatok és a képzésben részt vevő személyek - részéről a megújult felnőttképzési rendszer új szabályozásával kapcsolatban.

Ezekre a jogalkalmazói kérdésfelvetésekre is alapozva készült el e tájékoztató, amelynek célja, hogy a stratégiai megfontolások keretrendszerébe foglalja a felnőttképzési rendszer legfontosabb változásait, és gyakorlatias módon - példákkal alátámasztva - bemutassa, elmagyarázza azokat. A tájékoztató rámutat a felnőttképzési rendszer - egyre jobban felértékelődő - stratégiai szerepére és ennek okaira, elemzi a korábbi felnőttképzési rendszer kihívásait, és bemutatja az ezekből levezetett stratégiai célkitűzéseket. A dokumentum továbbá széleskörű információt szolgáltat a felnőttképzési rendszer megújult környezetéről és szereplőiről, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztva részletesen elemzi a fő változásokat, és megjeleníti a jogszabályok helyes alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, gyakran ismétlődő kérdéseket és a szaktárca azokra adott válaszait.

A munkaerőpiac a technológiai megoldások megjelenésével gyorsuló ütemben átalakul: sok (rész)tevékenység megszűnik (automatizálásra kerül), azonban ezzel párhuzamosan számos új munkakör jön létre.

Az elmúlt években Magyarországon dinamikusan bővült a munkaerőpiac, azaz a kereslet a képzett munkaerő iránt erőteljesen növekszik.

A munkaerő termelékenysége: az egy munkavállalóra jutó előállított hozzáadott érték jelentősen növekedett az elmúlt években, azonban továbbra is elmarad a német szinttől, ami a munkaerő hatékonyságának széleskörű fejlesztési szükségletére hívja fel a figyelmet.

A felnőttképzés megújított rendszerét szemlélteti a következő ábra.

Az eredményes felnőttképzési rendszer hozzájárul a tudás- és munkaalapú társadalom és gazdaság létrehozásához. A felnőttképzés elsődleges célja, hogy a magyar munkaerő rugalmasan tudjon reagálni a technológiai változások jelentette kihívásokra, ezáltal biztosítva a munkahelyek stabilitását és új munkahelyek létrehozását. Fontos cél a munkaerőpiaci igények eredményes és gyors kielégítése, biztosítva egyúttal azt, hogy a magyarok a képességeikhez és érdeklődésükhöz legjobban illeszkedő képzésekben vehessenek részt, és ezeknek megfelelő munkakörökben tudjanak elhelyezkedni. Ezen célokat szem előtt tartva, a fenti kihívásokra válaszul számos újítás történt 2019-ben és 2020-ban a felnőttképzés jogszabályi és irányítási rendszerében.

További részletek az ITM Felnőttképzés tájékoztatójában.

Forrás: IKK.hu