Módosul az erdészeti szakszemélyzeti rendelet

Az idén júliusban életbe léptetett erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó új rendelet több tekintetben is indokolatlan, szerintem már-már diszkriminatív szabályokat tartalmaz.

Ezek közül az egyik az volt, hogy "erdőgazdálkodásra jogosult" kiemelt státuszt megszerzése céges minősítésben egy munkavállaló útján teljesíthető. Azonban ha egyéni vállalkozóként erdészeti szakember szeretett volna ilyen státuszt kapni, akkor számára nem állt rendelkezésre ez a lehetőség. 

Mivel a kiemelt státuszhoz felsőfokú erdészeti végzettség szükségességét írták elő, a szabályozás gyakorlatilag kizárta, megfosztotta a középfokú végzettségű erdészeti szakembereket annak lehetőségétől, hogy 3. személyként erdőre, használati jogosultságot szerezhessenek.

Ez most megváltozik december 16-ától!

A Magyar Közlöny 271. számának tanúsága szerint az 564/2020 (XII.8.) Kormányrendeletben ugyanis módosításra került a szakszemélyzeti rendelet 10§-ának b) és c) pontja. Ezzel lehetővé teszik, hogy az egyéni vállalkozó jogosult erdészeti szakszemélyzet nemcsak saját maga, hanem munkavállalója útján is teljesíthesse az "erdőgazdálkodásra jogosult" státusz feltételeit.

Ha veszünk egy legalább 5 éve nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzetet aki egyéni vállalkozó, és rendészeti feladatot is elláthat, de "csak" középfokú végzettségű, a Kormányrendelet szerint önállóan, saját maga nem alkalmas arra hogy más erdejében erdőgazdálkodást folytathasson. Az előírt feltételeket munkavállaló útján sem teljesíthette.

2020.december 16.-a után azonban ha munkaviszonyban - annak minden járulékos terhével - munkáltatóként foglalkoztat egy erdőmérnököt, akkor az illetékes erdészeti hatóság nyilvántartásba tudja venni, mint "erdőgazdálkodásra jogosult" erdészeti szakirányító vállalkozást. Ezzel megnyílik az út számukra is, hogy erdőgazdálkodás haszonbérleti vagy erdőkezelési szerződést kössenek, esetleg erdészeti integrációba vonjanak erdőterületeket.

Ez szerintünk pozitív előrelépés, azt viszont továbbra sem értjük hogy egy átlagos, mindennapos erdőgazdálkodás során mi az a tétel amihez ne lenne elegendő egy középfokú technikusi végzettség és mondjuk 20 éves szakmai tapasztalat. Az Erdőtörvényben eddig is világosan le volt írva hogy milyen tevékenységekhez szükséges mérnöknek lenni. És ez azóta sem változott. Tehát ha az erdőgazdálkodási tevékenység igényelte a mérnöki pluszt, akkor kikerülhetetlenül alkalmazni kellett azt a többletet amit nyújtani tudtak.

Reméljük, hogy a változások tovább folytatódnak, és más olyan szabályok is módosításra kerülnek, amelyek az erdők tekintetében indokolatlanul szigorúbb előírásokat tartalmaznak más termőföldek használatba adásához viszonyítva. Ehhez azonban az érdekképviseleteknek és nekünk magunknak is tennünk, lépnünk kell. 

Íme a 564/2020. (XII. 8.) Korm. rendelet egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szövegezése:

"3. Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 10. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az erdészeti hatóság - kérelemre - "erdőgazdálkodásra jogosult" kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:]

"b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja

ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és

bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és

c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve."

(2) A Kr. 18. § (2) bekezdésében a "b) pontjában" szövegrész helyébe az "a) pontjában" szöveg lép.

4. Záró rendelkezések

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba"

Forrás: erdőjog.blog

*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*--*

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írása a fenti rendelet kapcsán

Az erdészeti szakirányító vállalkozásokra vonatkozó feltételrendszer változása

A Magyar Közlöny 2020. december 8-án megjelent 271. számában került kihirdetésre az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alábbi módosításai.

A kormányrendelet két rendelkezésének módosítására került sor. A módosításokat tartalmazó Magyar Közlöny itt érhető el.

A kisebb jelentőségű módosítás a 18. § (2) bekezdésében szereplő téves hivatkozás kijavítása, amelynek eredményeként egyértelművé válik, hogy a jogosult erdészeti szakszemélyzeti besorolás 5 éves ciklusokban kerülhet meghosszabbításra.

A másik módosítás már fontosabb, és az értelmezése magyarázatot igényel. A 2020. július 1-én hatályba lépett kormányrendelet az erdészeti szakirányító vállalkozás "erdőgazdálkodásra jogosult" kiemelt besorolását többek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a vállalkozás tevékenységében felsőfokú végzettséggel, rendészeti jogosultságokkal, és 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet is működjön közre. Jogi személyek esetében a jogi személy törvényes képviselője (pl. ügyvezető), a személyesen közreműködő tagja, vagy a foglalkoztatottja útján. Egyéni vállalkozóknak pedig ezeknek a feltételeknek a saját személyükben kellett megfelelni.

A szakma - elsősorben az erdésztechnikus egyéni vállalkozók - az elmúlt hónapokban több fórumon nehezményezték, hogy ezzel egyes szakmai egyéni vállalkozások indokolatlanul és érdemtelenül ki lettek zárva a magánerdők haszonbérlési, erdőkezelési és integrálási - azaz a használati jogon folytatott erdőgazdálkodás - lehetőségéből. Ha ugyanis egy egyéni vállalkozó egymaga nem teljesíti az előbbi három feltételt, akkor ezt a "hiányosságát" megfelelő szakember alkalmazása útján nem pótolhatja.

A módosítás arra utal, végül sikerült elérni, hogy a jogalkotó szándéka megváltozzon. A most megjelent jogszabály-módosítással egy egységesen értelmezhető szöveggel kívánták kicserélni a régit, amely azonban egyelőre csak részben sikerült. Az új szöveg - vastagon kiemelve a változó szövegrészeket - ez lett:

"10. § Az erdészeti hatóság - kérelemre - "erdőgazdálkodásra jogosult" kiemelt besorolással tartja nyilván az erdészeti szakirányító vállalkozást, ha az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosításához a 9. § (1) bekezdésében előírtakon felül, megfelel az alábbi feltételeknek:

a) törvényes képviselője vagy személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó személyében jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban "érvényes" státuszban szerepel,

b) törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy vagy a felsoroltak munkaviszonyban álló foglalkoztatottja

ba) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,

bb) rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és

bc) legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett, és

c) az erdészeti szakirányító vállalkozás az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektárja után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, törvényes képviselőjét, személyesen közreműködő tagját, munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló foglalkoztatottját figyelembe véve."

A módosítások közül most az aláhúzott részek váltak aggályossá:

-    a felvezető szöveg nyilvánvalóan hibás, hiszen foglalkoztatottja nem a jogi személy törvényes képviselőjének vagy tagjának, hanem magának a jogi személynek lehet, illetve

-    az "és" kötőszó felsorolásba illesztése értelmezésünk szerint inkább azt jelenti, hogy a felvezető szövegben felsorolt személyi körből a vizsgált személynek mindhárom feltételnek együttesen kell eleget tennie.

A szakma képviselői a cikk elején említett fenntartásaikat annak idején a NAK részére is eljuttatták, amit a kamara - első körben még csak informálisan, problémafelvetésként - továbbított is a szaktárca részére. Majd várta, hogy azokat, illetve az erdészeti szakirányító vállalkozásokkal szemben meghatározott feltételrendszer egészét - mert időközben más pontokkal szemben is felmerültek aggályok - még a jogszabályváltozás előtt egyeztetheti a szaktárcával és az érintett szakmai szervezetekkel. Erre sajnos nem került sor. Emiatt, valamint a most megjelent módosítással kapcsolatos aggályok miatt a kamara abban reménykedik, hogy néhány hónap múlva ezeknek a rendelkezéseknek a módosításáról még egyszer számot kell majd adni.

Szalai Károly, Forrás: NAK