Tegyük helyre a fakivágást és a faápolást!

1. A fák nem élnek örökké. Élőlények. A városban ez hatványozottan igaz. Mi, emberek, ott sebezzük és pusztítjuk őket, ahol érjük. Légszennyezéssel, parkolási sérüléssel, sózással, közműfektetéssel, parkoló építéssel, cigicsikkel, kutyapisivel. Ezt konstansan 50-80 évig kibírni lehetetlen. Sokat tehetünk kis odafigyeléssel azért, hogy ezt enyhítsük. Vegyük észre a fát.

2. A zöldfelület fenntartása mindig forráshiányos volt, 30 év kezeletlensége rakódik egymásra minden zöldfelületen a fővárosban, amit most egyszerre sújt a covid és a kormányzati megszorítás.

3. Költési időszakban a FŐKERT tavaly óta nem gallyaz és nem vág, csak élet-és balesetveszélyes esetekben. A költési időszak március 15 és augusztus 15 között van.

4. Az új eljárás szerint jóval a beavatkozás előtt kifüggeszti a FŐKERT az adott fára, hogy mi történik vele, mikor történik a pótlás, elérhetőségeket ad, ahol érdeklődni lehet, a favizsgálat eredményeit megjeleníti a honlapján. Csak végszükség esetén, utolsó utáni pillanatban vágunk fát. Úgy, hogy a helyén új fa nőhessen. Tavaly több mint 300 fát mentett meg a kivágástól a főváros favédelmi munkacsoportja a tervasztalon, ahol közmű vagy úttervek áttervezésével sikerült alternatív megoldást találni a kecske jól lakatására és a káposzta megmaradására. Ez se volt korábban így.

5. Nem minden zöldfelületet a FŐKERT üzemeltet, sok van, amit a kerületek. A BP Fatár alkalmazás mutatja, melyek a fővárosi kezelésű zöldfelületeink. Ugyanígy: a fővárosi önkormányzat csak a tulajdonában és vagyonkezelésében lévő területeken tud beavatkozni, kerületi, állami, egyházi, magán ingatlanokon nincs ilyen joga.

6. Tudom, hogy a tízmillió faápoló országában élünk, de ez is egy szakma, ráadásul nagyon komoly tapasztalatot és háttérismeretet, például gomba, kártevő, kórkép, vírus, baktérium, műszeres diagnosztika, labor ismereteket feltételez, és rengeteg olyan betegség van, ami nem visszafordítható, sőt rengeteg olyan betegség is van, ami a tönk egy adott metszetén nem jelenik meg, ezért a "nem látszott betegnek" távgyógyász facebook önjelölt szakértésnek itt nincs helye - mégis mozgalom. A faápoló szakmérnök ezt két évig tanulja az egyetemen, miután megszerzett egy 5 éves agrár/erdész/kertész/tájépítész alapdiplomát. De azt megértem, hogy teljes a bizalomhiány, hiszen korábban a főváros nem vette komolyan a zöldfelületeit. Most - jelentem - komolyan veszi. A komolyan vételbe azonban beletartozik az is, hogy amennyiben egy fa már olyan rossz állapotban van, hogy rádőlhet valakire vagy valamire, azt ki kell vágni. Ha bárki szeretné azt, hogy mégse, arra a FŐKERT örömmel átruházza a büntetőjogi és vagyoni felelősséget.

7. A fák gallyazása egy parkban azért szokott jellemzően megtörténni, hogy a súlykönnyítéssel elérjék, hogy egy villás vezérágrendszer ne hasítsa szét a koronát, törzset, a bekorhadt ágakat eltávolítsák, ami fertőzési góc, vagy egy súlyosan fertőzött fa esetében meghosszabbítsák az életciklust, helyrebillentsék kidőlést megelőzve a statikai egyensúlyt és még ne kelljen kivágni. A szakszerű gallyazást egy fa jól tolerálja, a fa gyökér-korona egyensúlyra törekszik, ezért akkora lombtömeget növeszt vissza, amit a gyökere táplálni tud. Csak azok már friss hajtások lesznek, remélhetőleg betegség nélkül. Azaz mindez a fa (cserje) érdekében történik, még ha a laikus drasztikusnak is látja olykor.

8. A feldarabolt fa az elszállítás megkönnyítése miatt van helyben felkuglizva és nem, senkinek a kandallójában nem végzi: a Főkert keresztúri úti telephelyére kerül, ahol összedarálják és bekerül a komposztba vagy talajtakaró mulcs lesz belőle. Majd érett komposztként visszakerül a parkokba.

9. A kivágott fák helyére az adott kerület fapótlási szabályai szerint kerül új fa, aminek az ültetése vagy a tavaszi vagy az őszi ültetési ablakban lehetséges. Máskor nem.

10. A FŐKERT a honlapján folyamatosan kommunikál a beavatkozásairól, az ügyfélszolgálaton pedig részletes információkhoz tud jutni minden érdeklődő.

Forrás: Bardóczi Sándor