Bútoripar, asztalosipar - válságtűrő ágazat

Fotó: Getty Images

A HelloVidék a Fabunio ? Magyar Fa- és Bútoripari Unio elnöki tanácsadójával, Cselényi Krisztina segítségével tekintette át az ágazat aktuális helyzetét, illetve azt, hogyan alakult a magyar bútorgyártás helyzete az elmúlt 5-10 évben.

Az elmúlt 5-10 év a fejlődés időszaka volt, pozitív időszakot tudhat maga mögött a magyar bútorgyártás Cselényi Krisztina szerint.

Mindenképpen vitte magával az ágazatot a növekvő lakásépítési kedv, de az is, hogy egyre több étterem, vendéglő nyílt. Sőt még az airbnb láz is pozitív hatással volt az iparágunkra. Ugyan, a bútoripar kisebb és nagyobb üzemekből áll, de azt gondolom, hogy minden méretű üzem profitált az elmúlt évek gazdasági növekedéséből - idézi fel az elmúlt év tapasztalatait a tanácsadó.

Mint mondja, mivel ez a növekedés nem csak Magyarországra volt igaz, hanem Nyugat-Európára is, ezért a magyar export is nőni tudott. Hozzátette, bútorgyártás szempontjából a magyar export legnagyobb része Németországba és Ausztriába kerül. Nem csoda, a magyar bútorok egyedisége és minősége a külföldi piacot is lenyűgözte az elmúlt évek során.

Ugyan azt gondolhatnánk, hogy a készbútorpiac a nagy külföldi cégeknek kedvez, az egyedi, személyre szabott gyártás viszont a magyar vállalkozások malmára hajtja a vizet. A szakember szerint viszont még mindig előnyben vannak a magyar gyártók a nagy gyártókkal szemben.

Úgy tudnám ezt megfogalmazni, hogy van a méretes szabóság és a konfekció. A méretes szabóság az jelen helyzetben a kisüzemeket jelenti. A kisüzemek, azok mindenképp a személyre szabott bútorgyártással foglalkoznak. Például, ha valaki konyhabútort rendel, amit méretre kell elkészíteni. Ilyenkor mindig a személyes igényeket kell kielégíteni. Ebben a nagy, külföldi bútoráruházak, csak kompromisszumokkal tudnak részt venni. Hiszen gondoljunk csak bele, amikor egy adott helyünk van, adott méretekkel, oda nem mindig illenek be a szabványméretű, átlagos paraméterekkel rendelkező bútorok. Ezzel szemben, ha kihívunk egy asztalost, az az adott méretre szabott bútort tud készíteni számunkra - magyarázza a szakember.

Mint mondja, egy másik jó példa a hazai szakemberek munkájának kelendőségére a vendéglátóhelyek, panziók, kórház és iskolák bútorzata. Hiszen ezek megint csak nem a konfekcióbútorok közül kerülnek ki.

Ezek is mind személyre szabott bútorok lesznek, még akkor is, ha sorozatgyártásban készülnek. Itt is a különböző méretű asztalosüzemek ebből tudnak profitálni. Tehát a személyre szabott bútorok azok, amiben a magyar ágazat húzóerő és nagyon jó eredményeket produkál - teszi hozzá, majd megjegyzi, vannak azonban Magyarországon is sorozatgyártásra szakosodott cégek is, melyek legfőként az ülőbútorok gyártásában tevékenykednek.

Ezen a vonalon tevékenykedő nagyüzemekben 50 és 250 fő között foglalkoztatnak munkavállalókat. Termékeiket pedig nem csak itthon, hanem külföldön is értékesítik. Az viszont, hogy mi lesz slágertermék, milyen termékekkel lehet nagyobb nyereséget elérni a bútoriparban elég összetett és sok dologtól függ.

A termék nincs összefüggésben a nyereségességgel - jelenti ki Cselényi Krisztina. A nyereségesség nem feltétlenül termékhez kötött, hanem inkább a vállalkozás struktúrájához. Például, hogy mennyire gazdaságosan tud termelni, milyen gépparkkal rendelkezik, illetve attól is hogy a vállalat mennyire jól szervezett - teszi hozzá.

A szakember szerint az, hogy milyen termék megy jól, az nem attól függ, hogy az asztalos mit reklámoz, hanem, hogy a piac milyen igényeket kreál. Jól mutatja ezt, a koronavírus-járvány okozta állapot is. Mint mondja, rengetegen szorultak arra, hogy home office-ban dolgozzanak a korlátozások alatt.

Tehát maga a piac generált borzasztó nagy keresletet arra, hogy megnőtt az íróasztalt, és az otthoni munkát segítő bútorokat vásárlók száma. De ugyan ez mondható el a kerti bútorokról is, hiszen aki otthon maradt, mindenki az udvarát, kertjét, erkélyét rendezte be. Szintén hasonló példa a konyha, hogy nagyon sokan kezdtek el otthon főzni, sokaknak át kellett alakítani a konyhát, hogy a gyerek tanulni tudjon, a szülő viszont főzni tudjon, esetleg home office-ból dolgozni tudjon így lecserélték a konyhabútort is. Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy a piac irányítja, nagyon erősen, hogy mire van most igény. Ugyan így a piacot irányítja az is, hogy az állam támogatást ad a felújításokra. Ezek mind nyomják előre a bizonyos termékeknek a piacát - magyarázza a tanácsadó, majd kiemelte azt is, hogy jelen helyzetben a konyhabútor számít slágerterméknek, de nem csak hazánkban, hanem egész Európában.

A koronavírus-járvány természetesen ebben az ágazatban is okozott nehézségeket, főként az alapanyag beszerzésében voltak fennakadásokat a vírushelyzet alatt. Mégis, voltak pozitív történések, amik mentőövet dobtak a vállalkozások, cégek számára.

Az ágazatot mindenképp segítette, hogy volt kereslet, illetve a bevezetett állami támogatások a csok, illetve a most élesedett lakásfelújítási támogatások is. Ez mindenképp tolja előre az ipart. Az ágazatnak viszont, természetesen nehézséget okoz a pandémia, hiszen az üzemekből kiesnek random módon emberek. Tehát a termelés nem tud zökkenőmentesen működni, mert néha emiatt elakad. Hiszen, ha nem tud bemenni dolgozni a munkás mert beteg, akkor ez visszaveti a gyárat a termelésben. Így a járvány egyértelműen okoz nehézségeket. Másik nehézség, hogy a pandémia miatt az alapanyagárak borzasztóan megdrágultak, és vannak olyan alapanyagok, amiknek a folyamatos ellátása is akadozik. A legtöbb alapanyag Kínából érkezik, így ebben is vannak nehézségek - vázolta a pandémia által kialakult helyzetet a tanácsadó, aki érdekességnek megemlítette azt is, hogy nagyon kevés a bútoriparban a magyar alapanyag. A magyar faipar alapvetően alapanyagból beszerzőnek, tehát importőrnek számít.

Ahogy azt említette, a lakásfelújítások nem apadtak el a járvány kitörése óta, sőt, ezt a kedvet az állami támogatások is csak felfelé tornázták. Mint mondta, alapvetően most várni kell, mert nagyon-nagy az igény a szakemberek munkájára, de attól nem kell tartani, hogy nem lesz, aki elvégezze a szükséges munkákat, hiszen van elég szakember a szakmában.

Az asztalosság szempontjából jó hír, hogy az ország minden területén vannak asztalosok, nem számít hiányszakmának. Majdnem olyan jó a díleri helyzetünk, mint a katolikus egyháznak, hiszen minden faluba vannak templomok és minden faluban vannak asztalosok is. Ebből a szempontból szerintem jó az ellátottsága az országnak. Itt fontos kiemelni azt is, hogy országszerte zajlanak képzés, tehát van utánpótlás is - mondja Cselényi Krisztina, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy most többen jelentkeznek asztalosnak, mint pár évvel ezelőtt, tehát a szakma kezd népszerűvé válni.

Szakképzés szempontjából, aki ezt a szakmát választja, az legalább négy évet tanul, hiszen így már kitanulja a mesterséget és bármilyen bútort el tud készíteni, de aki maga akar bútorokat tervezni, kivitelezni, modern technológiákat alkalmazni, annak érdemes legalább hat évet a szakmában eltöltenie, ahhoz, hogy programozni tudjon, tervezni tudjon, technikusi képességekkel bírjon. Úgy gondolom nem indul rossz lehetőségekkel aki asztalosnak készül, hiszen minden feltétel adott ahhoz a szakképzésben, hogy jó szakemberek kerüljenek ki az iskolákból. Ráadásul a kereseti lehetőségek is kiemelkedőek.

Kreatív a szakma, sokfelé lehet belőle menni, tehát, ha valaki asztalosnak tanul akkor díszlettervezőtől, konyhabútor gyártón át, hihetetlenül sokféle dolgot lehet csinálni. Nem beszélve arról, hogy nem csak a kézművesség irányába lehet elindulni, hanem a számítógépes tervezés vonalán is lehet munkálkodni - emelte ki a szakember, aki szerint a jövő a modernizáció felé halad. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb beruházás, fejlesztés ebbe az irányba halad. Mint mondja, a faipar, mint minden más termelő tevékenység, nagyon sok EU-s pályázaton tud indulni. Ezért a gépbeszerzésben, vagy a digitalizációban vannak pályázatok, amik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az ágazat fejlődjön.

Beruházások tekintetében kitért arra is, hogy 4000 kis és középüzemről van szó. Én úgy gondolom, hogy legalább ezer üzemben zajlott idén beruházás és fejlesztés. Mérettől függően a 3-10 milliós támogatásoktól akár a 100 milliós beruházásokig zajlottak fejlesztések. És mindenki az ipar 4.0 technológia felé halad. Nagyon szépen haladnak az irányított termelés felé az műhelyek. És jól tapasztalható, hogy a kézműves műhelyekből üzemi termelés jött létre. Hiszen az ágazatban egy modernizációs folyamatnak vagyunk a szemtanúi.

Forrás: HellóVidék