Szinte mindenkit érdekel a bolygó jövője egy felmérés szerint

 Egy lakos átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni, a legsúlyosabb gondnak az erdőirtást, a klímaváltozást és a légszennyezettséget tartják a januárban készült országos, reprezentatív kutatás szerint. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, abban 80 százalékuk egyetért, hogy a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelemtől függ a következő generációk sorsa, de közel egyharmaduk nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.

Az eredmények szerint a válaszadók 87 százaléka szorong a klímaváltozástól, közülük is 31 százalék nagyon aggódik a lehetséges következmények miatt. Ez főleg a budapestiekre és az egyetemi végzettségűekre igaz, leginkább ugyanis ők vannak tisztában a bolygót veszélyeztető tényezőkkel.

A kutatás arra is választ keresett, hogy melyek a legismertebb környezeti problémák. A legtöbben az általánosabb vagy az embereket közvetlenül érintő jelenségeket emelték ki, mint például az étel- víz-, energia-, és ruhapazarlás, vagy a globális felmelegedés.

A top három dolog, amit a lakosok megtesznek a zöldebb jövőért: a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tízedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet.

A legaktívabb környezetvédők az 50 év felettiek és a magasabb végzettségűek.

Forrás: MTI gfp\gtr 2021. április 10., szombat 4:00

Nos, nézzük a hír mögé, mit találunk erről az ALTEO Energia Csoport honlapján? Íme a honlapjukon erről megjelent írásuk:

A magyarok 87 százaléka klímaszorongó és aggódik a környezetpusztítás következményei miatt

Az ALTEO kutatása szerint az erdőirtást, a klímaváltozást és a légszennyezést tartják hazánkban a legsúlyosabb környezeti problémának

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni - derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.

Országos reprezentatív kutatást készített az ALTEO Csoport, hogy felmérje a hazai lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását. [1] A válaszadók 92 százaléka bevallottan érdeklődik a környezetvédelem iránt, 82 százalékuk pedig úgy látja, hogy az ő életére is közvetlen hatással vannak a környezeti problémák. A megkérdezettek 63 százaléka szerint a környezetvédelem annyira fontos, hogy a következő generációk sorsa függ tőle, de közel egyharmaduk még nincs meggyőződve arról, hogy ez lenne jelenleg az emberek egyik legfontosabb feladata.

Mindenki tehet róla és tehet ellene

Tízből nyolc válaszadó szerint mindenki felelős a környezeti problémákért és azok megoldásáért, míg 19 százalékuk a vállalatoktól, országoktól és a globális szervezetektől vár érdemi lépéseket. Tízből kilenc ember határozottan állította, hogy maga is tesz a problémák ellen, közel felük pedig úgy látja, hogy a vállalatok is kiveszik a részüket a környezetvédelemből. A top három dolog, amit a magyarok megtesznek a zöldebb jövőért, az a szelektív hulladékgyűjtés, az energia-, víz- és élelmiszerpazarlás elkerülése, valamint a vásárlás visszafogása. A megújuló energia használata minden tízedik háztartásban merül fel, míg elektromos vagy hibrid autót a válaszadók 4 százaléka vezet. Összességében az 50 év felettiek és a magasabb végzettséggel rendelkezők a legaktívabb környezetvédők.

"Mi az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy lehetőségeihez mérten mindenkinek tennie kell az élhető jövőért, amelynek első lépése a közös gondolkodás és a párbeszéd. Vezető energetikai szolgáltató vállalatként elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődésért; a természeti, társadalmi és gazdasági erőforrások jövő generációk számára történő megőrzése mellett. A kezdetektől fogva olyan döntéseket hozunk, amelyek egyszerre veszik figyelembe a környezeti, társadalmi és pénzügyi szempontok fenntarthatósági hármasát. Ezért hagyományainkhoz híven idén is közzétesszük integrált fenntarthatósági jelentésünket, amelyben részletesen és közérthető módon számolunk be az élhető jövő érdekében tett intézkedéseinkről" - mondta el Szabó Beatrix, az ALTEO Integrált Irányítás Rendszer vezetője.

További információ.

[1] 2021. januárban a MicraMR által 1000 fős mintán végzett kutatás a 20-65 éves, magyar internetező lakosság körében, amely nemre, korra, iskolai végzettségre és település típusra reprezentálja az alapsokaságot.

Forrás: ALTEO

A fenti További információ kapcsolóval juthatunk az ALTEO által megrendelt, a MicraMR által 1000 fős mintán végzett kutatás részletesebb eredményeihez. Ezen a lapon három kérdésre adott válaszok grafikus kiértékelése látható. Közöttük az első grafikonban a "Mely környezeti problémákat ismeri?" kérdésre az első 10 választ mutatják itt, s ezek között a "Túlzott erdőirtás" végzett a második helyen, a "Levegőszennyezést" követően.

A grafikon nagyobb méretben és jól olvasható feliratokkal a már jelzett További információ helyen található.

Ebből a hír és az elemzés olvasójaként az a gyanúm támad, hogy a kutatásban bizonyára felsoroltak lehetséges válaszokat és a kitöltők azok közül választhattak, vagy tehették ezeket fontossági sorrendbe. Ellentmondó azonban az erdőirtással kapcsolatban, hogy a vizsgálat 1000 fős megkérdezett célcsoportja magyarországi személyekből állt és nem a világ lakosságából. Magyarországon pedig nem hogy túlzott, hanem semmilyen erdőirtás sincsen. Erdőirtás = az erdő kitermelése annak felújítása, helyén ismét erdő létrehozása nélkül, a terület mezőgazdasági, stb. más célra felhasználásával. Nos, Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és a világon sokfelé valóban van ilyen, de Európában és Magyarországon nincs. Sőt Magyarországon az elmúlt évszázadban az erdők területe a duplájára nőtt.

A kérdőívbe a magyar kitöltők részére tehát Magyarországon nem létező jelenség megnevezése kerülhetett, ami az európai, abban hazai viszonyokat illetően félrevezető. Legalább két sorozatban lehetett volna feltenni ezt a kérdést: Mely környezeti problémákat ismeri (a) a világban, (b) Magyarországon.

A kutatás fenti, legfőbb eredményeit ismertető oldalon találhatjuk ezt a gombot is:

Meg kell dolgozni érte. Először fel kell iratkozni és a teljes kutatás letöltésére utána van lehetőség. Persze érthető: nyilván kíváncsiak, kik érdeklődnek a részletek iránt.

A feliratkozás után érkező e-levélben találhatjuk a teljes kutatási anyag letöltési kapcsolóját, aminek segítségével lehet az ALTEO 2021. évi fenntarthatósági barométerét pdf-ben megnyitni, vagy lementeni (1,32 MB, 15 oldal).

A kutatás módszere: Online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúk

Az adatfelvétel ideje: 2021. Q1 (tehát idén első negyedév)

A minta: 1000 fős mintán végzett kutatás a 20-65 éves, magyar internetező lakosság körében, amely nemre, korra, iskolai végzettségre és településtípusra reprezentálja az alapsokaságot.

20 féle környezeti probléma közül lehetett választani és a 21. az egyik sem. Ezek között lett 81%-kal a második a túlzott erdőirtás. (E részletes elemzésben sincs arra utalás, hogy hol van a túlzott erdőirtás.)

A részletes elemzés 7. oldalán:

"A környezeti problémák ismertsége nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy mennyire gondolják őket fontosnak a válaszadók.

Ez alapján a túlzott erdőirtást és a zöldnövényzet hiányzó telepítését, a globális felmelegedést, a levegőszennyezést, a klímaváltozást és e-waste-et tartják a legégetőbb problémáknak."

Figyelemre méltó a "Legismertebb környezetvédők Magyarországon" grafikon a 14. oldalon, mely szerint Áder János a legismertebb hazai környezetvédő. Ezt a grafikont pedig az elemzés hátlapja követi.

Nos, érzésem szerint van még mit tenni az erdőkkel és különösen a hazai erdőkkel kapcsolatos kommunikációs munka terén. Pl. annak érdekében, hogy a fentihez hasonló témában készülő közvélemény kutatásban már eleve a hazai viszonyoknak jobban megfelelő kérdést tegyék fel a kutatók.

Összeállította, szerkesztette és
az észrevételeket írta: Mőcsényi Miklós

Kapcsolódó:

Néhány írás, infó Európa, illetve a hazai erdeirők növekedéséről:

Brazília segítséget kér az erdőirtás ellen FATÁJ 2021-04-12

Egymilliárd dolláros támogatást kér Brazília a külföldtől, többek között az Egyesült Államoktól, hogy 30-40 %-os mértékben visszaszorítsa az erődirtást az Amazonas térségében - közölte a környezetvédelmi miniszter. Latin-Amerika legnagyobb országa 2 éve még elutasította a nemzetközi segítséget.

Egyre több az erdő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében FATÁJ 2021-04-12

Idén tavasszal több, mint 13 hektár elegyes kocsánytalan tölgyes telepítésével járult hozzá Borsod-Abaúj-Zemplén megye erdősültségének növeléséhez az ÉSZAKERDŐ Zrt., az Agrárminisztérium által meghirdetett Országfásítási Programban.

Hatezer facsemete ajándékba FATÁJ 2021-04-10

Hatezer darab 2-3 éves erdeifenyő csemetét kapott Veszprém a Bakonyerdő Zrt. jóvoltából az Országfásítási Program keretében. A Bakonyerdő Zrt. a társadalmi felelősségvállalás jegyében a működési területén található önkormányzatokat kereste meg a felajánlással.

Az EU erdősültsége 38% FATÁJ 2021-03-26

Az Erdők Világnapján tette közzé az EU erdősültségére vonatkozó infografikáját az Eurostat. 2020-ban az EU becslések szerint 159 millió hektár erdővel rendelkezett. Ez a terület 1990 óta (az akkori 145 millió hektárról) csaknem 10%-kal nőtt.

Tízezer facsemetét ültettek FATÁJ 2021-03-17

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt figyelmet fordít az ártéri erdők őshonos jellegének megőrzésére. 2020-ban tízezer facsemetével gazdagították az erdőterületeket.

Erdősítés, fásítás Magyarhertelenden is FATÁJ 2021-03-09

A főként a turizmusra támaszkodó Magyarhertelend idei terveibe is beleszólt valamelyest a járvány, ezért itt is várják, hogy a jó idő bekövetkeztével tudjanak jönni a vendégek, kinyisson a fürdő.

52 hektár új erdő a CO2 megkötésért a Gemenc Zrt-nél FATÁJ 2021-02-26:Folyamatos a klíma- és természetvédelmi célok támogatása a Gemenc Zrt.-nél. A Mintafásítási Program keretében - az Innovációs és Technológiai Minisztérium finanszírozásával, az Agrárminisztérium koordinálásával - az ország fával borított területeinek növelésében vesz részt a gemenci erdőgazdaság.

Nő az erdőtelepítés és az ipari fásszárú ültetvény támogatása FATÁJ 2021-02-25

Termőföld tulajdonosok, mező- és erdőgazdálkodók figyelem, ismét módosult a VP5- 8.1.1-16 kódszámú, Erdősítés támogatása elnevezésű felhívás.

Növekszik az erdeink területe - GYULAJ Zrt FATÁJ 2021-02-25

Az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami erdőgazdaságok Kaán Károly Országos Erdőtelepítési Mintaprogramja 2021. tavaszán is folytatódik. GYULAJ Zrt - 4 községhatárban, 10 erdőtelepítendő területen, 14 fafaj, 58.000 db csemetéjét ültetik el.

A globális erdőirtások legfőbb oka a marhatenyésztés FATÁJ 2021-02-16

Azt régóta lehet tudni, hogy az ipari mezőgazdaság felelős leginkább az erdőirtásokért, ám a nemzetközi nonprofit elemzőintézet, World Resources Institute (WRI) most még alaposabban megvizsgálta, hogy a mezőgazdasági ágazatokon belül mi hajtja legjobban az erdők pusztítását.

Európa erdeje egyre több FATÁJ 2021-02-01

Amit lehet hogy nem tud Európa erdeiről: az erdőterület, az éves növekmény és a fakitermelés, de a védett területek is folyamatosan növekednek. (Kiváló áttekintés, ismertetés Európa erdeiről, erdőiparáról, erdőgazdálkodásáról.)

Az alábbi hivatalos kiadvány közérthetőbb bemutatása a fenti írás.

Európai Erdők állapota 2020. évi jelentés FATÁJ 2020-12-19

2020. december 17-én a FOREST EUROPE közzétette az Európai Erdők állapota 2020 jelentését (SoEF 2020), amely a legfrissebb hivatalos adatokat és információt mutatja be az európai erdőkről, azok kezeléséről, politikáiról, intézményi és jogi kereteiről a FOREST EUROPE aláíró országaiban.