HET - Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv

Összesen 5797 milliárd forintot szeretne lehívni a magyar kormány az EU válságkezelő alapjából. Ahhoz, hogy ezt a pénzt megkaphassa az ország, április végéig kell beadni a dokumentumot arról, mire költenék el - most, alig két héttel a hónap vége előtt közzé is tették a tervezetet. (Ezt ide kattintva lehet letölteni, a listán legalsó, HET Tervezet nevű dokumentumban vannak a részletek.)

A kormány tíz fő részre bontotta a pályázatot. Ebből három van, amelyre ezermilliárd forintnál is többet szánnának, a fenntartható zöld közlekedés, az egészségügy és az egyetemek megújítása.

Éves bontásban ez úgy nézne ki:

- idén is szeretnének már 761 milliárd forintot lehívni,

- 2022-ben 1313 milliárd,

- 2023-ban 1181 milliárd,

- 2024-ben 1072 milliárd,

- 2025-ben 854 milliárd,

- 2026-ban pedig 483 milliárd forintot költenének el.

Így ad pénzt az EU

Az EU 750 milliárd eurós, vagyis közel 270 ezer milliárd forintos helyreállítási alapot hozott létre. Ebből 672,5 milliárd eurót jelent a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (más fordítások szerint Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, RFF) nevű keret - ennek a Magyarországra eső részéről van szó most. Azt, hogy melyik országnak mennyi pénz juthat, a 2015-2019 közötti GDP és munkanélküliség, valamint a 2020-as és 2021-es gazdasági teljesítmény alapján számítják ki. Így közel 10 milliárd eurónyi hitelt és 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kaphatunk. A támogatások 70 százalékát 2022 végéig, maradék 30 százalékát 2023 végéig kell lekötni. A tervek megvalósításához legfeljebb 13 százalék előfinanszírozás vehető igénybe, a többi kifizetését a vállalt reformok megvalósulásához kötik. A pénz legalább 37 százalékát zöld beruházásokra, minimum ötödét a digitális átalakulást elősegítő reformokra kell költeni.

(FATÁJ olvasói kört leginkább érintő két intézkedés)

Átállás a körforgásos gazdaságra

A legnagyobb részét ennek a pontnak, 224 milliárd forintot a 2000 lakosnál kisebb települések szennyvízkezelésére szánnák. 60 milliárdot kérnek a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, 43 milliárdot a fenntartható ipar és másodnyersanyagpiac erősítésére, 25 milliárdot pedig az illegális hulladéklerakók felszámolására.

Vízgazdálkodás

A legnagyobb, 80 milliárd forintos tétel ezen belül a főművi öntözőrendszerek építési munkái. Majdnem ugyanekkora beruházás lehet a főművi fejlesztésekkel megvalósuló vízutánpótlás hatásterületének kiterjesztése, de 6,5 milliárd jutna természetvédelemre is.

Mit jelenthet mindez a magyar gazdaság számára?

A kormány úgy számol, hogy alapesetben idén csak 3,5 százalékkal nőhet a GDP, 2022-ben már 5,4 százalékkal ugorhat meg, majd 2023-ban 4, 2024-be 4,2 százalékos lehet a növekedés. Ha azonban megkapja az ország az uniós pénzt, akkor idén 1,6, jövőre 1,4 százalékkal lehet nagyobb a GDP-növekedés. Utána a növekedés lelassulna, de 2026 után éves szinten 1,4 százalékkal lehetne a magyar GDP afelett a szint felett, ahol az uniós támogatás nélkül állna.

Forrás: hvg