A csehországi Fák Emlékművén Roth Gyula gondolata

Az erdő panteonja (Lesnický Slavín - Das Waldpantheon)

(A képre kattintva GoogleMaps-ben nyílik meg a helyszín.)

A brünni Mendel Egyetem Křtiny oktatási erdőgazdaságának területén számos emlékmű, erdei kút, erdei rét található és Lesnický Slavín néven - az erdei panteon. A bugyogó forrásvízzel teli szökőkutakat, a festői helyeken elhelyezett emléktáblákat és a kisebb-nagyobb emlékműveket kiemelkedő cseh és külföldi erdészeknek és művészeknek, az erdőtudomány prominens tanárainak, de maguknak az állatoknak, fáknak és erdőknek is szentelték.

A kulturális és erdészeti örökség híres személyiségeire nemcsak nevek, hanem munkáikból származó nyilatkozataik és idézeteik is emlékeztetnek. Ennek köszönhetően sok tudást és esztétikai élményt nyújtanak a figyelmes látogatónak.

Magas esztétikai értékük miatt az épületeket különféle kulturális eseményekhez is használják, például a Tavasz köszöntése fesztiválhoz, a természetben megrendezett koncertekhez és az emlékeseményekhez.

A Lesnický Slavín nagyszerű és kötelező öröksége a 90 évvel ezelőtti brnoi erdei oktatás alapítóinak, Rudolf Haša és Josef Konšel professzoroknak és különösen Josef Opletalnak. A Lesnický Slavín csúcspontja a hét méteres, büszkén magasba nyúló Fák Emlékműve a Řícmanice arborétumban. Ebben a gyönyörű környezetben az ember a világ csaknem húsz nemzetétől tanulhatja meg az erdővel kapcsolatos mondásokat és népi bölcsességeket, mindezt eredeti nyelven és cseh fordításban.

A Fák Emlékműve 1938-ban épült, és a Lesnický Slavín (erdei panteon) ideológiai csúcspontját képviseli. Az ötlet és az emlékmű projektjének szerzője Josef Opletal volt. Az építkezést ő is irányította. Az emlékmű a Bílovice nad Svitavou erdejében található, egy volt faiskolában. Ma itt található az Řicmanice arborétum.

Az emlékmű betonból épült, teljes magassága 7 méter. A műemlék felső részén ágrajzok láthatók ellipszisekben, a déli oldalán lombhullató fáké és az északin tűlevelűeké. Az emlékmű fennmaradó részeit a fák és az erdők tiszteletének szentelték. A betonból készül építmény felületén található dombornyomások és rajzok kissé megszáradt fehér cementrétegbe vannak gravírozva. A habarcs megkeményedése után a vésett részeket fekete festékkel töltötték meg. Az emlékmű mindkét oldalán nagy területeket borítanak az erdő és a fák iránti tiszteletnek szentelt szövegek. A szövegeket fontos erdészek küldték a világ minden tájáról. A déli oldalra a cseh költő Vrchlický Stromy (A fák) című versét vésték, amelyet a brünni Erdészeti Kar erdővédelmi és vadászati professzora, prof. dr. Antonín Dyk javasolt.

A magyar szöveg prof. dr. Roth Gyulától (soproni Magyar Királyi Erdészeti Kutatóintézet) származik, s az egyéni gondolata:

"Az erdö zugása örök, mint a tenger morajlása."

Azonban e két mondatrész mellől lemaradt a harmadik:

"Az erdö maga az örökkévalóság!"

Ezt a részt nem vezették fel az emlékműre.

Az emlékmű déli oldala.

Az emlékmű déli oldala közelebbről.

Az emlékmű északi oldala.

Az emlékmű északi oldala közelebbről, Roth Gyula neve pirossal jelölve a fotón.

Forrás: Rumpf János

Rumpf János professzor úrtól kaptam levelet, hogy ezt érdemes lenne közzétennem a FATÁJ-ban. János kísérő levele így szólt:

"A brünni erdőmérnöki kar dékánhelyettese, Valerie Vranová és Jindřich Neruda professzor segítettek, hogy megkapjam ezeket a dokumentumokat Roth professzor egyik nem nagyon ismert, kőbe vésett mondásáról. (Én évtizedekkel ezelőtt voltam a helyszínen, de nem volt nálam fényképezőgép; csak fejből idézgettem néha.)

Neruda úr most kiment, és fényképeket készített az emlékműről. Elküldöm az általa megküldött teljes anyagot, és az általam kinagyított, olvasható mezőt. Rövidítve talán érdekes lenne közreadni a lényeget."

A kapott német szöveget lefordítva, íme közzétettem. Talán kevesen tudnak róla, hogy Brünntől nem messze északra egy erdészeti emlékművön magyar nyelvű idézet is van.

MM