Az Európai Pellet Fórum története során először Olaszországba látogat, és Veronát választotta helyszínül az egész európai pellet-ellátási lánc számára mérföldkőnek számító eseménynek. Az AIEL – az Olasz Agrár-erdészeti Energia Szövetség – szervezésében, az Európai Pellet Tanáccsal együttműködésben és a Bioenergy Europe támogatásával megrendezésre kerülő fórumon a szektor vezető szereplői gyűlnek össze, hogy mélyreható eszmecserét folytassanak a piacokról, az ellátási láncokról, az európai politikákról és a technológiai innovációról.

A fórumra 2026. február 27-én, pénteken, 9:00 és 13:00 óra között kerül sor a Progetto Fuoco 2026 keretében, a világ vezető, a fás biomasszából történő fűtés és energiatermelés témájú szakkiállításán, amelyet a Veronafiere szervez 2026. február 25. és 28. között.

Az egész európai pellet értéklánc éves találkozóhelyeként megálmodott Európai Pellet Fórum – az Ausztriában, Franciaországban és Lengyelországban megrendezett előző kiadások után – Olaszországba hozza az üzemanyag-gyártókat és -forgalmazókat, a technológiai gyártókat, az energia- és fűtési szolgáltatókat, valamint az intézményeket és szakmai szövetségeket.

A fórum célja, hogy naprakész és közös áttekintést nyújtson a szektort jelenleg meghatározó főbb változásokról: az európai és nemzeti piacok fejlődésétől a jövőbeli fejlesztési kilátásokig, beleértve az ellátási lánc dinamikáját és a nyersanyagok rendelkezésre állását.

Az esemény a piaci trendek és a pellet jövőbeli kilátásainak elemzésével kezdődik Európában, különös figyelmet fordítva az olasz piacra. Az adatok, trendek és forgatókönyvek segítenek megérteni a lakossági és ipari piacok közötti kapcsolatot, kiemelve a legutóbbi termelési dinamika hatásait és azoknak az ellátási lánc általános egyensúlyára gyakorolt hatását.

Különös figyelmet fordítanak a globális ellátási láncokra és a nyersanyagok rendelkezésre állására, különös tekintettel a nem európai exportáló országok – például Brazília – szerepére, valamint a fűrésztelepek és a fűrészpor piacok helyzetére. Ebben az összefüggésben megvizsgálják az EUDR, a RED III és az ökodizájn olyan kulcsfontosságú európai politikák várható hatásait is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a pellet piacok működését.

A fórum ezután a szektor előtt álló főbb kihívásokkal fog foglalkozni, az EU-n belüli áfa-csalások elleni küzdelemtől a termékfejlesztéssel kapcsolatos új kérdésekig. A megbeszélések olyan témákat fognak érinteni, mint a lucfenyő alternatívájaként szolgáló nyersanyagok használata, az ellátás és a fogyasztói elvárások összehangolása, valamint a minőségi és fenntarthatósági tanúsítási rendszerek szerepe, értékelve azok valódi hozzáadott értékét, ugyanakkor figyelembe véve a greenwashing kockázatait is. Az utolsó ülés a háztartási pelletkészülékek szektorának lesz szentelve, ahol friss információkat kapunk az európai és az olasz kályha- és kazánpiacokról, valamint reflektálunk a pelletfűtés jövőbeli szerepére az energetikai átállás tágabb kontextusában.

Az esemény zárásaként egy kerekasztal-megbeszélés keretében a gyártók és a forgalmazók, valamint a technológiai szektor szereplői – kazángyártók és háztartási készülékek gyártói – közvetlen eszmecserét folytatnak a szektor működési kihívásairól és a kialakulóban lévő fejlesztési trendekről.

„Először szerettük volna Olaszországba hozni az Európai Pellet Fórumot” – mondja Domenico Brugnoni, az AIEL elnöke. „A Progetto Fuoco nevű, az egész szektor számára fontos esemény mellett megrendezett fórum lehetővé teszi számunkra, hogy kiemeljük hazánk hozzájárulását, és hangot adjunk egy olyan ellátási láncnak, amely stratégiai jelentőségű Európa energiaellátásának jövője szempontjából. Az AIEL évek óta elkötelezett a minőség, az innováció és a piaci átláthatóság előmozdítása mellett – ezek a témák lesznek a fórum megbeszéléseinek középpontjában.”

A fórum teljes programja online elérhető. Az összes ülésen szinkronos olasz–angol tolmácsolás biztosított.

A részvételhez regisztráció szükséges.

forrás: ENplus-pellets.eu

Felhívás az „óra leállítására” és egy működőképes EU-s erdőirtásmentes termékekről szóló rendelet biztosítására

E nyílt nyilatkozat aláírói emlékeztetnek arra, hogy bármely jogi keret hatékonysága annak működőképességétől, jogi egyértelműségétől és kiszámíthatóságától függ. Az Európai Bizottság által az EU erdőirtási rendeletéhez (EUDR) javasolt legutóbbi módosítások, amelyeket a szeptember 23-i további halasztás bejelentése után terjesztettek elő, tovább hosszabbítják a költséges bizonytalanság és a reálisnak nem mondható végrehajtási határidők helyzetét. Az új javaslat és a jóváhagyásához szükséges rendkívül szűk határidő veszélyezteti a rendelet hitelességét és gyakorlati végrehajtását, miközben az európai piaci szereplőket jogi és működési bizonytalanságba hozza.

A Bizottság által bevezetett változások jelentősek, és megfelelő időt érdemelnek az érdekelt felek, a politikai döntéshozók és a tagállamok számára azok elemzésére és megvitatására. Ez rendkívül nehéz feladat, tekintettel a jelenleg érvényben lévő 2025. december 30-i határidőre. Irreális és elfogadhatatlan elvárni, hogy a vállalatok azonnal készen álljanak egy olyan rendelet betartására, amelyet csak néhány héttel a hatálybalépés előtt sietve újratárgyaltak. Valójában a legtöbb nagy downstream (felhasználói láncban csatlakozó) iparág nem lesz képes újra átalakítani a TRACES platformmal való együttműködésre tervezett informatikai rendszereit, míg a kis és mikrovállalkozásoknak sokkal több DDS-hivatkozási számmal kell majd szembenézniük, mivel ezek az értéklánc mentén halmozódnak fel. A különböző méretű downstream szereplőknek egyaránt megfelelési problémákkal kell szembenézniük az új szabályok miatt, amelyek a legjobb esetben is csak néhány nappal a hatálybalépés előtt kerülnek elfogadásra.

A javaslat továbbá nem tükrözi a piac működési valóságát, ahol a közepes és nagyvállalatok rendszeresen együttműködnek a kis- és mikrovállalkozásokkal az integrált ellátási láncokon belül. Ennek eredményeként a különböző alkalmazási dátumok megállapítása – miszerint a nagy- és középvállalkozásoknak 2025. december 30-tól kell megfelelniük, míg a kis- és mikrovállalkozások tizenkét hónapos haladékot kapnak – a gyakorlatban arra kényszeríti az összes üzemeltetőt, hogy ugyanattól a dátumtól kezdve feleljen meg a szabályoknak. Az értékláncon belüli vállalatok egymástól való függése miatt a javasolt halasztás illuzórikus, mivel a kisebb szereplőknek az üzleti kapcsolatok fenntartása érdekében azonnal alkalmazkodniuk kell.

Szektoraink továbbra is komoly hiányosságokkal küzdenek a jogbiztonság és a jogi egyértelműség terén, ami ellentétes az uniós jog által garantált alapvető joggal, és ami továbbra is elengedhetetlen a megbízható üzleti működés, a versenyképesség és a beruházások szempontjából.

Ezért sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy vezessen be egy „stop-the-clock” mechanizmust, amely lehetővé teszi a politikai döntéshozók számára a rendelet hatásának és végrehajtásának megfelelő és átfogó értékelését. Az ilyen újraértékelésnek arra kell irányulnia, hogy azonosítsa a valódi egyszerűsítési intézkedéseket, és az EUDR-kötelezettségeket valóban megvalósíthatóvá tegye, miközben teljes mértékben megőrzi a rendelet jogos környezetvédelmi célját, az erdőirtás elleni küzdelmet, amelyet e nyílt nyilatkozat aláírói határozottan támogatnak.

Aláíró szervezetek:

APAG – Oleochemicals Europe – Átláthatósági nyilvántartási szám: 64879142323-90

Bioenergy Europe – Átláthatósági nyilvántartási szám: 97810874431-67

CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 470333818389-37 (kivéve a Metsäteollisuus ry és a Puutuoteteollisuus ry szervezeteket, amelyek nem írták alá ezt a nyílt nyilatkozatot)

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 3647455667-08

CEPI – Európai Papír- és Cellulózipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 72279144480-58

CESIO – Európai Bizottság a szerves felületaktív anyagok és azok közbenső termékeiért – Átláthatósági nyilvántartási szám: 64879142323-90

COCERAL – Európai Szövetség a gabonafélék, olajos magvak, rizs, hüvelyesek, olívaolaj, olajok és zsírok, állati takarmányok és mezőgazdasági ellátás kereskedelméért – Átláthatósági nyilvántartási szám: 2050009628-31

COTANCE – Az Európai Közösség Nemzeti Cserző- és Készítőipari Szövetségeinek Konföderációja – Átláthatósági nyilvántartási szám: 077706416598-79

EFIC – Európai Bútoripari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 95910795422-52

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete – Átláthatósági nyilvántartási szám: 36063991244-88

EOS – Európai Fűrészipari Szervezet – Átláthatósági nyilvántartási szám: 024776016336-52

EPF – Európai Panel Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 572064811767-22

ETTF – Európai Faipari Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 151485550468-20

FEP – Európai Kiadók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 398541467-53

FECOF – Fédération Européenne des Communes Forestières – Átláthatósági nyilvántartási szám: 22553705184-17

FEFAC – Európai Takarmánygyártók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 77105321408-83

FEFPEB – Európai Faállvány- és Csomagolásgyártók Szövetsége – Átláthatósági nyilvántartási szám: 924074750032-19

FEP – Európai Parkettaszövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 294492727880-53

INTERGRAF – Európai Grafikai Iparági Szövetség – Átláthatósági nyilvántartási szám: 15519132837-45

UECBV – Európai Állattenyésztési és Húsipari Szakszervezet – Átláthatósági nyilvántartási szám: 4422649896-52

forrás: EOS / CEI-Bois

Ez a felhívás összefüggésben áll azokkal az aggályainkkal, amelyek az rendelet gyakorlati alkalmazhatóságát, aránytalanságát, az általa előidézett jelentős adminisztratív terheket, valamint a jogbizonytalanságot és az áruforgalom eltérítését illetően merülnek fel. Ezeket a kérdéseket egyre inkább elismerik az európai parlamenti képviselők és a mezőgazdasági miniszterek is, akik nyilvánosan szorgalmazták az EUDR végrehajtásának jelentős egyszerűsítését és arányos megközelítését.

Az EUDR arányosságával kapcsolatos aggályok miatt hangsúlyozzuk, hogy sürgősen célzottabb, kockázatalapú és gyakorlatiasabb végrehajtásra van szükség, amely túlmutat a jelenlegi rendeletben foglaltakon.

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság iránymutatások és gyakran ismételt kérdések (GYIK) dokumentumok révén igyekezett pontosítani a rendeletet, ezek a kezdeményezések nem hoztak jelentős javulást alapvető aggályaink tekintetében, bár néhány pontosítást üdvözlünk. Döntő fontosságú, hogy ezek a dokumentumok nem bírnak jogi erővel, és a tagállamokban eltérő módon értelmezhetők. Ezért az „egyszerűsítést” közvetlenül a rendelet módosításával kell végrehajtani.

Elismerjük a Bizottság 2025-ös munkaprogramjában kifejezett elkötelezettségét az egyszerűsítés iránt, és különösen a közelgő omnibus jogszabálycsomagokban rejlő lehetőségeket. Ezek a kezdeményezések olyan lehetőséget kínálnak, amelyet nem szabad elszalasztani. Ezért sürgetjük a Bizottságot, hogy az egyszerűsítési javaslatok részeként vegye fel az EUDR átfogó felülvizsgálatát.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk a konstruktív párbeszéd folytatásában, és készek vagyunk hozzájárulni egy olyan szabályozási folyamathoz, amely lehetővé teszi az EUDR környezetvédelmi céljainak elérését anélkül, hogy veszélyeztetné a felelős szereplők életképességét az ellátási lánc egészében.

Csatlakozott szervezetek:

APAG – Oleochemicals Europe

Bioenergy Europe – Európai Bioenergia Szövetség

CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség

CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

COCERAL – Európai gabona-, olajos magvak-, rizs-, hüvelyesek-, olívaolaj-, olaj- és zsír-, állati takarmány- és mezőgazdasági alapanyag-kereskedelmi szövetség

Copa-Cogeca – Európai Gazdálkodók és Mezőgazdasági Szövetkezetek

COTANGE – Európai Közösség Nemzeti Cserző- és Kikészítő Szövetségeinek Szövetsége

EFIC – Európai Bútoripari Szövetség

ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete

EOS – Európai Fűrészipari Szövetség

EPF – Európai Falemezipari Szövetség

EPLF – Európai Laminált Padlóburkolatok Gyártói

FECOF – Európai Erdős Önkormányzatok Szövetsége

FEFAC – Európai Takarmánygyártók Szövetsége

FEP – Európai Parketta Szövetség

UECBV – Európai Állattenyésztési és Húsipari Szövetség

forrás: Copa-Cogeca

Az Európai Unió éghajlat-politikája kritikus mérföldkőhöz közeledik az európai éghajlat-politikai törvény keretében a 2040-re vonatkozó átmeneti éghajlatváltozás-mérséklési célkitűzés (EU 2040 Climate Target) elfogadásával. Ez a célkitűzés meghatározza a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentés pályáját, beleértve a szén-dioxid-eltávolítást is, amelyben a földhasználati ágazatok – különösen az erdőgazdálkodás – kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Az európai erdők és az erdőgazdálkodási ágazatok történelmi keresztút előtt állnak. 2025-ben az EU-nak nemcsak az ambiciózus környezeti fenntarthatósági célok elérése érdekében kell végrehajtania a Zöld Megállapodás politikáit, hanem a fenntarthatóság mindhárom dimenziójában – környezeti, gazdasági és társadalmi – sürgető stratégiai szükségletek kielégítése érdekében is. A 2040-es éghajlat-politikai célkitűzés iránymutatásul szolgál az EU éghajlat-politikai keretrendszeréhez, ideértve a LULUCF-rendeletet (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) is, így ez a pillanat döntő jelentőségű az EU stratégiai autonómiájának, önellátásának és versenyképességének meghatározása szempontjából a jelenlegi geopolitikai helyzetben.

Az elmúlt évtizedekben az európai erdőállomány teljes területe, térfogata és átlagos életkora nőtt. Az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége 1950 és 1999 között csaknem ötszörösére nőtt, és a fenntartható erdőgazdálkodási erőfeszítéseknek köszönhetően 2013-ig viszonylag stabil maradt. Azonban több tagállam legfrissebb adatai egyértelmű csökkenést mutatnak az elnyelőképességben.

A csökkenés fő okai között szerepel az éghajlatváltozás okozta faállomány-pusztulás, az erdőnövekedés csökkenése és a kitermelés növekedése. A hőmérséklet emelkedése, a hosszan tartó aszályok és a gyakrabban előforduló természeti zavarok – például kártevők, tűzvészek és viharok – csökkentették az erdőnövekedést és a szén-dioxid-megkötési arányt. Ezen túlmenően az öregedő erdők elérik a fiziológiai telítettséget, amikor a növekedés csökkenésével és a pusztulás növekedésével a nettó szénfelvétel lelassul.

Ez aláhúzza, hogy az erdők stabil vagy folyamatosan növekvő szén-dioxid-elnyelő képessége nem vehető biztosra. Ennek következtében a jelenlegi 2030-as LULUCF-célok valószínűleg nem teljesülnek, ami azt jelzi, hogy politikai irányváltásra van szükség: a kizárólag az állandó erdő-szénkészletek növelésére összpontosító politikáról a dinamikus erdőnövekedés hangsúlyozására kell átállni.

Az erdőalapú biogazdaság egyedülálló értékláncot képvisel, amely nagy potenciállal bír az EU stratégiai autonómiája szempontjából. A fenntarthatóan kezelt európai erdők megújuló és körforgásos bioalapú anyagokat szolgáltatnak a növekvő ipar számára, amelyet az európai vezető szerep a kutatás, az innováció és a fejlesztés terén támogat. Az erdők szénmegkötő képessége, anyag- és energiahelyettesítési potenciálja az aktívan kezelt állományoktól függ, amelyek elősegítik a kiváló minőségű biomassza növekedését. Az európai erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és a kapcsolódó ágazatok hangsúlyozzák, hogy a biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák elengedhetetlenek a megújuló, körforgásos, erdőalapú biogazdaság számára.

A jelenlegi kihívások azonban lehetőségeket is rejtenek. Itt az ideje, hogy Európa fenntartható erdőgazdálkodási szakértelmét felhasználva csökkentsük a harmadik országoktól származó fosszilis importtól való függőségünket, és ösztönözzük a biogén szén körforgásán alapuló gazdaságot Az erdőalapú értékláncnak az új uniós biogazdasági stratégia sarokkövének kell lennie, amely fenntarthatóan kezelt erdők révén javítja a versenyképességet, és kiterjed a rövid és hosszú élettartamú erdészeti termékekre.

Az európai erdészeti (és az erre alapuló ipari feldolgozó) ágazatok olyan támogató uniós éghajlat-politikát szorgalmaznak, amely elismeri az erdőket érintő éghajlatváltozási bizonytalanságokat, elkerüli a hosszú távú erdőgazdálkodástól elszakadt, rövid távú, bizonytalan célokat, és kiaknázza az erdőalapú biogazdaság teljes potenciálját.

Az erdők szén-dioxid-elnyelő képességein túl az EU éghajlat-politikai keretének holisztikus szemléletet kell alkalmaznia, amely magában foglalja az egész erdőalapú gazdaságot. Ide tartoznak az erdészeti termékek és a bioenergia szén-dioxid-megkötési és -helyettesítési előnyei is. Az éghajlat-politika prioritásként kell kezelje az erdők növekedését és az ellenálló, éghajlathoz alkalmazkodó ökoszisztémákra való átállást, mint a hosszú távú éghajlatváltozás-mérséklés alapvető mozgatórugóit. Ennek elérése több időt és rugalmasságot igényel az erdőgazdálkodás számára, mint amit a jelenlegi éghajlat-politikai célok általában lehetővé tesznek.

A 2040-es éghajlat-politikai cél kitűzi az utat a 2030 utáni LULUCF-keret előtt, amelynek célja egy virágzó, decentralizált, erdőalapú biogazdaság támogatása Európában, fenntarthatóan és aktívan kezelt, éghajlathoz alkalmazkodó erdőkön alapulva.

Aláíró szervezetek:
CEPF – Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége
EUSTAFOR – Európai Állami Erdőgazdálkodók Szövetsége
CEI-Bois – Európai Faipari Szövetség
Cepi – Európai Papíripar Szövetsége
EOS – Európai Fűrészipari Szövetség
Bioenergia Európa
ELO – Európai Földtulajdonosok Szervezete
FECOF – Európai Erdőtulajdonos Közösségek Szövetsége
UEF – Európai Erdészek Szövetsége

CEPF 2025-06-30

Tuomas Niinistö, a Finn Természeti Erőforrás Intézet (Luke) vezető statisztikusa szerint a nyersanyaghiány vezetett a fapellettermelés csökkenéséhez. Az erdészeti melléktermékeket és maradékanyagokat felhasználó pelletgyártás szorosan kötődik az erdészeti termelés volumenéhez. A pellet nyersanyagokra nagy a kereslet a fűtő- és erőművek tüzelőanyagaként való felhasználás szempontjából is.

Finnországban összesen 360 000 tonna fapelletet állítottak elő, ami 2021-hez képest két százalékos csökkenést jelent. [FATÁJ kiegészítés: Finnország fakitermelése évente 65-76 millió köbméter. Átlagokat számolva ez azt jelenti, hogy a finn viszonyok között egy köbméternyi kitermelt faanyagból 4,7-5,5 kg fapellet állítható elő.]

Az ukrajnai háború változásokhoz vezetett az európai pelletpiacokon

Az import csökkenése fellendítette a pellet iránti hazai keresletet. Korábban a Finnországban felhasznált pellet jelentős része Oroszországból származott, de az ukrajnai háború miatt megszűnt az onnan származó pelletimport. A finn vámhatóság előzetes adatai szerint 2022-ben 187 000 tonna fapelletet importáltak Finnországba, és ebből 73 000 tonnát az év első hónapjaiban Oroszországból származó behozatal tett ki. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország maradt az importált pellet legnagyobb egyedi forrása, de a más országokból származó behozatal is nőtt.

2021-ben összesen 196 000 tonna fapelletet importáltak Finnországba, és ennek több mint 60 százaléka Oroszországból származott. Az emelkedő energiaárak a pelletpiacokra is hatással voltak, és ennek következtében 2022-ben jelentősen emelkedtek a fapellet reál importárai. A pelletimport reálértéke 59 százalékkal nőtt 2021-hez képest (defláció: nagykereskedelmi árindex, 1949=100), noha a behozatal mennyisége több mint négy százalékkal csökkent.

„Az Oroszországból származó pelletimport megszüntetése különösen a közép-európai országok számára jelentett problémát, ahol a pellet fontos szerepet játszik a hőtermelésben. Az európai országok számára Észak-Amerika váltotta fel Oroszországot, mint elsődleges pelletforrást” – magyarázza Niinistö.

Az európai piac növekvő kereslete a finn pelletkivitelben is megmutatkozott, amely több mint harmadával, 18 000 tonnára nőtt. A finn pellet legnagyobb exportpiacai Dánia és az Egyesült Királyság voltak. A növekedés ellenére az export volumene kicsi maradt.

A csökkenő termelés és a külkereskedelemben bekövetkezett változások következtében a fapellet számított fogyasztása (termelés + import – export) Finnországban négy százalékkal 529 000 tonnára csökkent.

A belföldön előállított fapellet egyre nagyobb hányada kerül fűtő- és erőművekbe

A pellet még mindig csak csekély szerepet játszik a finnországi energiatermelésben, és a teljes faenergia-fogyasztásnak csak mintegy három százalékát teszi ki Finnországban. A fapellet szűkössége kevéssé befolyásolja az energiapiacot, mivel a mennyiség más tüzelőanyagokkal, például erdei forgáccsal helyettesíthető.

A hazai pelletgyártók által a vevőknek történő szállítások (390 ezer tonna) azonban öt százalékkal nőttek az előző évhez képest. A fűtő- és erőműveknek történő pelletszállítások 20 000 tonnával, összesen 330 000 tonnával nőttek. Ugyanakkor a háztartásoknak és mezőgazdasági üzemeknek történő szállítások két százalékkal, összesen 59 000 tonnával csökkentek.

Az európai országok a pellettermelés fellendítésén dolgoznak

A 2004-ben kezdődő statisztikai időszak szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a fapelletgyártás Európában: A Bioenergy Europe statisztikái szerint a mennyiség 2021-ben 21,6 millió tonna volt.

„Németország a legnagyobb fapelletgyártó Európában, és 2021-ben több mint hárommillió tonna lesz a termelése” – mondta Niinistö.

2021-ben a fapelletfogyasztás Európában 35,6 millió tonnát ért el, ami több mint négymillió tonnás növekedést jelent az előző évhez képest. Az Egyesült Királyság 9,8 millió tonnás fogyasztásával a fapellet legnagyobb piaca Európában. Az EU-ban az első helyen Dánia állt (3,4 millió tonna).

Kiegészítés:
Jelentés az EU 2021-es pelletfogyasztásáról (közzététel: 2022. július 13.)

2021-ben az EU fapelletfogyasztása új rekordot ért el, 23,1 millió tonnát (MMT), ami elsősorban a megnövekedett lakossági felhasználásnak köszönhető Németországban, valamint a fapellet és a szén együttes tüzelésének Hollandiában.
2022-ben az uniós kereslet várhatóan tovább nő, 24,3 MMT-re, ami a lakossági piacok bővülésén alapul, főként Németországban és Franciaországban, amit a biomassza kazánok telepítésére irányuló támogatási programok és a fosszilis tüzelőanyagok magas ára ösztönöz.
Az EU pellet iránti kereslete az elmúlt tíz évben jelentősen meghaladta a hazai termelést, és ez a főként Oroszországból, az Egyesült Államokból, Fehéroroszországból és Ukrajnából származó import növekedését eredményezte. Oroszország ukrajnai invázióját követően az EU 2022 áprilisától betiltotta az Oroszországból származó fapellet importját.
A bioüzemanyag-piac szélesebb körű jelentését a FAS GAIN külön jelentése tartalmazza: EU Biofuels Annual 2022.

szerk/ford: Tóth János, forrás: LUKE.fi