Előzmény: a 11. nemzetközi Lombosfa Konferencián részt vett az EHP képviselője (lásd a konferenciakötet 60. oldalán). Vendéglátóink Karl Polz ügyvezető igazgató és Mag. Maria Kiefer-Polz értékesítési vezető voltak. Utóbbi egyúttal az Európai Fűrészipari Szövetség lombosfa-alelnöke is. Rövid kölcsönös bemutatkozást követően technológiai sorrendben bemutatták az üzemi folyamatokat, végül egy kiváló ebédre is meginvitálták küldöttségünket az EHP European-Hardwood Production GmbH részéről. A cég kizárólag lombos fafajok feldolgozásával foglalkozik, és a rönkfelvágástól indulva a fűrészáruk gőzöléséig-szárításáig terjed a tevékenységük.

Az 1955 óta működő osztrák családi vállalkozás Ausztriában, 8523 Frauental, Gleinzer Straße 1 szám alatt található. Jelenleg folyamatos egy műszakos termelés folyik 30 alkalmazottal, de a rendszereik 2 műszakos termelésre is alkalmasak. Bükköt ca. 20 000 m³ éves mennyiségben fűrészelnek fel, továbbá összesen mintegy 10 000 m³ kocsányos- és kocsánytalan tölgyet, vöröstölgyet, csertölgyet, juhart, kőrist és kis mennyiségben néhány egyéb fafajt (pl. gyertyán) dolgoznak fel.

Alapanyagaik nagyobb részét Ausztriából, sok esetben komplett erdőként vásárolják meg, de a környező országokból is beszállítanak (Magyarország, Szlovénia, stb). Értékesítési piacaik egyrészt helyben, Ausztriában vannak, másrészt tengeri szállítással főként Kínába, Vietnámba, Indiába, Egyesült Arab Emírségekbe, Egyiptomba, Pakisztánba, Algériába juttatják el kiváló minőségű fűrészáruikat. A Szuezi Csatorna körüli válság őket is érintette, amely sajnos időben megbízhatatlanabbá tette a szállításaikat (+14 nap).

Az erős napsugárzással szemben (nedvességvesztés, elszíneződés, repedések) a kőris rönköket ponyvákkal védik. A rönköket felvágás előtt minden esetben kérgezik, hossztolják, fémkeresővel ellenőrzik, majd a behordó transzportőrre kerülnek. A csarnokban szalagfűrészes technológiát láttunk. A rönköket általában prizmába vágják, majd szeletelik, így nyernek szélezett fűrészárut. A bükköt a kisebb átmérő felől kezdik fűrészelni, de nem a hossztengellyel párhuzamosan, hanem a „képzeletbeli kúp” alkotójával párhuzamosan, így flóderos helyett inkább csíkos megjelenésű szelvényárukat kapnak. Az üzemcsarnokban mindenhova görgősorokon és lánctranszportőrökkel jut el a fűrészáru. Változtatható vágásszélességű szélező körfűrésszel automatán szélezik a soron a fűrészárukat, ami egyenkénti minősítést követően hossztolásra, majd rakatolásra kerül hosszméretenként osztályozva. A hézaglécezés minőségére kiemelt figyelmet fordítanak, amely alapja a megfelelő minőségű gőzölésnek és szárításnak, ennek megfelelően mart fa hézagléceket használnak. Az üzemcsarnok szerszámainak élezését éppúgy helyben, saját műhelyükben végzik, mint a tervszerű, vagy alkalmi gépkarbantartáshoz szükséges munkálatokat.

A gőzölőkamrákban főként világosra gőzölik a bükköt. A szárítást 21 db konvekciós kamrában tudják egyidejűleg végezni, ca. 3 500 m³ teljes kapacitással. A hőmennyiséget az egész telephely számára saját kazánnal biztosítják, melyet kérges maradékokkal, esetenként erdei tűzifa választékkal fűtenek. A szárított üzemi maradékokat, főként hossztolásnál leesett deszkavégeket aprítják és csigás behordóval rendelkező ügyfeleiknek értékesítik. A nyers deszkamaradékokat lakossági fűtési célokra adják el.

Az üzem elektromos energiaellátását nagyobbrészt helyben telepített napelemes rendszerek, körülbelül 1/3 arányban pedig a szomszédos biogáz üzem biztosítják. Utóbbi maradékhőjét szintén felhasználja a fűrészüzem. Ezekkel a megoldásokkal tettek jelentős lépéseket egyrészt a környezettudatosság, másrészt a gazdaságosabb energiaellátás irányába, ami növeli a cég stabilitását is. A szárítókamrák automatikus központi vezérléssel, konvekciós elven működnek. A végnedvesség termékenként és célországonként némileg változik, de a vevők igényeit követve nagyon szűk sávban mozog (esetenként +/- 0,4%!). Repedékeny csert és más érzékeny lombosakat is kiváló minőségben szárítanak (megfelelő előkészítést alkalmaznak). A rakodógépek zárt raktárakba viszik a rakatokat. Így a vállalkozás ki tudja szolgálni vevőit a legkülönfélébb minőségű nyers és gőzölt, szárított fűrészárukkal. Elsősorban szélezett kivitelben gyártanak, változó szélességben és a raktáraik is ennek megfelelően van árukkal feltöltve.

Beszélgetések kapcsán több egymással összefüggő kihívást is megfogalmaztak a cégvezetők. Egyik az európai bútoripar termelésének visszaesése, továbbá az ázsiai szereplők rohamos piaci térnyerése, valamint a növekvő munkaerőköltség (akár 8-10x-es szorzó a távol-keleti konkurenciához képest), és az általánosságban igen magas energiaárak. A szakmai utánpótlás biztosítása is komoly feladat; nehéz motivált, szorgalmas fiatalokat bevonzani szakmába. Az európai fafeldolgozás digitalizációja erősítheti versenyképességünket.

Minden résztvevő elégedettségére sikerült egy hasznos és tanulságos tanulmányutat lebonyolítani, amelyhez a lehetőséget ez úton is köszönünk az EHP European-Hardwood Production GmbH-nak, valamint a szervezést külön köszönjük Horváth Dénesnek.

A tanulmányutat a TKP projekt (Tématerületi Kiválósági Program 2021 – Nemzeti kutatások alprogram. TKP2021-NKTA-43 számú projekt: Az erdészeti és faágazat szerepének növelése az éghajlatváltozás mérséklésében: A szénmegkötésétől a biogazdaság fejlesztéséig. Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap) is támogatta.

forrás: FATE

A rendezvény sok résztvevőt vonzott, hiszen mintegy 150 fő – a világ 26 országából érkezett – vett részt a konferencián.

7-én a résztvevőknek lehetőségük volt egy érdekes tanulmányúton részt venni – a csoport három vállalatot látogatott meg, köztük az innovatív parkettagyártó Weitzer Parkett-et, a Mühlbauer Holz-ot, Ausztria vezető fakereskedőjét, valamint a TEAM 7-et, amely csúcsminőségű, egyedi tömörfa bútorokat gyárt.

8-án a konferenciát Christoph Schneider, az Economica Intézet munkatársa nyitotta meg gazdasági áttekintéssel. Schneider úr rámutatott, hogy a növekvő globális feszültségek negatívan hatnak a stabilitásra. A vállalkozások egyre nagyobb kihívást jelentő környezetben fognak működni, de lesznek lehetőségek is, mint például a mesterséges intelligencia elterjedése. Silvio Schüler, az Osztrák Erdészeti Kutatóközpont munkatársa az európai lombhullató (nem fenyő) erdőkről tartott tanulságos előadást. A lombos erdők aránya Európa-szerte növekszik, és az éghajlatváltozással a fák gyorsabban nőnek. Az erdők egészsége kulcsfontosságú a keménylombos-faipar stabil nyersanyagellátása szempontjából. Az éghajlatváltozás és az erdőkártevők azonban veszélyeztetik az erdők életképességét. Az erdőgazdálkodásnak a megváltozott körülményekhez való igazítása nagyon fontos, valamint a keményfa anyagában történő felhasználás növelése.

A konferencia második ülésszakában a világ piaci helyzetéről szóló előadások hangzottak el. Maria Kiefer-Polz asszony, az EOS keményfáért felelős alelnöke és Ad Wesselink úr, az ETTF elnöke bevezető megjegyzéseikben kifejtették, hogy Európában az elmúlt néhány év meglehetősen nagy kihívást jelentett a lombosfa-üzletágak számára. Az ágazat szereplői számára az a nagy kérdőjel, hogy a piac elérte-e a mélypontot, és 2025 valóban a fellendülés éve lehet. A keménylombos-fa-pari vállalkozások is új költségszerkezethez alkalmazkodnak a magasabb energia-, személyzeti, felszerelési stb. költségek közepette.

Michael Snow, az Amerikai Lombosfa Exporttanács (AHEC) munkatársa kimutatta, hogy 2024 meglehetősen nehéz évnek ígérkezik az Atlanti-óceán túloldalán is. Az Egyesült Államokban a termelés hosszú távon csökkenő tendenciát mutat, ami a gyenge hazai keresletnek tudható be gyakorlatilag minden keményfa-alkalmazás esetében. A tengerentúli országokba irányuló export lassú, de összességében valamivel jobb, mint az amerikai kereslet. A visszafogott kínai kereslet azonban áldozatot szed. A kínai piacról tartott előadásában James Xu a Shanghai AM Forest Products-tól hangsúlyozta az új értékesítési csatornák, például a helyi közösségi média használatának fontosságát a piaci részesedés megtartása érdekében a kihívásokkal teli kínai piacon. Az innovatív értékesítési módszerek valóban egyre nagyobb lendületet vesznek Kínában.

Jean-Christophe Claudon a Nemzetközi Fakereskedelmi Szervezettől a trópusi fáról tartott előadást. A trópusi fűrészáru termelés aránya a teljes globális fűrészáru termelésben az elmúlt 30 évben viszonylag stabilan 13/15% körül volt.

A keményfa-ipar számára igen fontos piac – a parkettapiac – szintén nehéz időszakon megy keresztül, amint azt Isabelle Brose asszony az európai parkettaipar tendenciáiról szóló előadásában bemutatta. Az ágazat a fokozatos innovációra összpontosít, mint például a vízálló, akusztikus és intelligens parketták.

A kérdések és válaszok során a délelőtt felszólaló előadók a termékek jobb promócióját kulcsfontosságúnak tartják az ágazat jövője szempontjából, különösen mivel a fiatalabb fogyasztók egyre érzékenyebbek a környezetbarát termékek, például a fenntartható módon előállított lombosfa iránt.

Délután Harald Mauser úr az Európai Erdészeti Intézettől átfogó előadást tartott az uniós jogszabályok erdészeti ágazatra gyakorolt hatásáról. Sajnos hiányzik egy olyan hatásvizsgálat, amely kiszámítja az uniós jogszabályok költségeit az ágazat számára, figyelembe véve azt is, hogy az ágazatot érintő szakpolitikák száma egyre nő. Az adminisztratív terhek csökkentése az új Európai Bizottság egyik célkitűzése, de még nem tudni, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni. A körforgásos biogazdaság fokozott hangsúlyozása lehetőségeket kínál az ágazat számára, de a politikai keretnek koherensnek kell lennie. A döntéshozókkal és a szélesebb nyilvánossággal folytatott párbeszéd létfontosságú lesz a fafeldolgozó ipar számára, beleértve a keménylombos-faipart is.

A hallgatóság ezután két releváns panelbeszélgetésen vehetett részt.

A konferencia egyik kulcsfontosságú témáját, az erdőirtásmentes termékek forgalomba hozataláról szóló uniós rendeletet (EUDR) az első panelbeszélgetés tárgyalta, amelyet Franz-Xaver Kraft (GD Holz) átfogó bevezető előadása előzött meg. Az EU intézményei által várhatóan hamarosan jóváhagyásra kerülő, bejelentett „alkalmazási késedelmet” kétségkívül üdvözölte a nemzetközi faipar, amely keményen dolgozik az EUDR által előírt kihívást jelentő követelmények végrehajtásán. Az olyan tanúsítási rendszerek, mint a PEFC és az FSC, amelyek szintén jelen voltak a színpadon, értékes támogatást nyújtanak az EUDR-nek megfelelni kívánó vállalatok számára, mivel nyomonkövethetőségi kereteket, kockázatértékelési eszközöket, erdőirtásmentes szabványokat és dokumentációt biztosítanak, amelyek szorosan illeszkednek a rendelet követelményeihez. Bár a vállalatoknak szükségük lehet kiegészítő átvilágítási intézkedések bevezetésére, a tanúsítási rendszerek hatékony alapot biztosítanak az EUDR-nek való megfelelés biztosításához, és csökkentik az új rendelettel kapcsolatos adminisztratív, jogi és logisztikai kihívásokat.

A második vita nagyon inspiráló volt, és a lombosfa-ágazat innovációjára összpontosított. Az előadók felszólalásai a keményfa bútorok és az építőipar innovációjára összpontosítottak, mind a lombosfa építőiparban való felhasználási lehetőségeire, mind a fa alapú hibrid konstrukciókban rejlő lehetőségekre. Az utolsó ülést a keménylombos-ágazat lehetséges új anyagkoncepcióiról szóló átfogó előadás nyitotta meg.

A 2024. évi Nemzetközi Lombosfa Konferenciával kapcsolatos további információkért látogasson el a https://ihc2024.at/ weboldalra. A konferencia 2026-os kiadását, amelynek egy ETTF-tagszövetség ad otthont, szintén az elkövetkező két hét során jelentik be.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EOS

(FATÁJ megjegyzés: A charta (kiejtése: karta) jelentése olyan, történelmi jelentőségű alaptörvény, nyilatkozat vagy egyéb okmány, ami a legfontosabb politikai jogokat és kötelezettségeket tartalmazza.)

Herbert Jöbstl, az Osztrák Faipari Szövetség elnöke és a petíció társaláírója a következőképpen magyarázza a chartát: „A fenntartható erdőgazdálkodás és a fa változatos felhasználása már generációk óta sikeres modell Ausztriában. Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni a faipari értékláncban részt vevő partnereinkkel együtt. Sajnos az Európai Unió néhány, az erdőgazdálkodással kapcsolatos politikai impulzusa korlátozza a fa mint fenntartható és megújuló erőforrás felhasználását.” Az európai parlamenti választásokat követően a faipar most az európai zöld megállapodás irányváltására számít. „Azt várjuk az újonnan megválasztott EU Parlamenttől és az új EU Bizottságtól, hogy a faipari értéklánc szereplőivel együtt, és ne a fejünk felett valósítsa meg a Green Deal-t. Az EU-nak és a tagállamoknak egyértelműen el kell kötelezniük magukat a fenntartható erdőgazdálkodás mellett. Európában jelen van a fa nyersanyag és a fafeldolgozási szakértelem a biogazdaságban történő sokoldalú és éghajlatbarát felhasználáshoz. Dolgozzunk együtt ennek a fenntartható, stabil és független értékteremtő hálózatnak a megerősítésén. Így biztosíthatjuk a munkahelyeket, energiatakarékos életteret teremthetünk, és tehetünk valamit az éghajlatért és a természetért” – követeli Herbert Jöbstl.

Norbert Totschnig erdészeti miniszter a következőket nyilatkozta: „Olyan európai politikát támogatunk, amely megfelel az erdőgazdálkodók és az erdőgondozók igényeinek. Ahelyett, hogy állandóan új, gyakorlatlan szabályozásokkal ellenőrzi őket, és ezzel aláássa az európai eszmébe vetett bizalmat, Brüsszelnek végre bizalmat kellene szavaznia nekik. Csak az erdőgazdálkodókkal együttműködve – és nem ellenük – biztosíthatjuk az éghajlatbarát és fenntartható erdőket az egész társadalom javára, és mindenekelőtt a vidéki területeken fontos munkahelyek megőrzését.”

„A fának a fosszilis tüzelőanyagok zöld alternatívájaként való felhasználása kulcsfontosságú az éghajlati válság kezelésében és a fenntartható jövő biztosításában. A fa és a fatermékek fokozott felhasználása, például a faépítésben, évtizedekre, sőt évszázadokra meghosszabbíthatja a szén-dioxid tárolását. Olyan európai politikára van szükségünk, amely támogatja erdőtulajdonosainkat és a fa értékláncban működő számos vállalatot e felelősség teljesítésében, és nem akadályozza őket a bürokrácia megteremtésével” – mondta Erich Wiesner, az Erdő-Fa-Papír Együttműködési Platform elnöke.

„A fenntartható és aktív erdőgazdálkodás kulcsfontosságú a régiók életének gazdasági alapjaként és egyfajta „életbiztosításként” a természeti veszélyek ellen. Emellett erdeinknek alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz, hogy hosszú távon biztosítsák a CO2 légköri elnyelését. Sürgősen szükség van az erdőtulajdonosok és vállalkozások bevonására a döntéshozatali folyamatokba, valamint az erdőirtás-mentes termékekről szóló uniós rendelet felülvizsgálatára” – mondja Franz Titschenbacher, az Osztrák Agrárkamara erdészeti bizottságának elnöke.

A bürokrácia csökkentése

Az egész erdészeti és faipar számára az egyik legnagyobb terhet az erdőirtásról szóló uniós rendelet, röviden EUDR jelenti. „A faipar természetesen üdvözli az EUDR célját, a globális erdőirtás megállítását. Az alapvető probléma az EUDR-rel az, hogy a bürokrácia szempontjából nem hoz hozzáadott értéket” – hangsúlyozza Maria Kiefer-Polz, az Európai Fűrészipari Szövetség (EOS) alelnöke, a Charta társaláírója, és kifejti: „Az EUDR nemcsak az EU-ba irányuló importra vonatkozik, hanem az EU-n belüli termelésre és kereskedelemre is. A nagymértékű erdőirtás más kontinenseken zajlik, nem pedig Ausztriában vagy Európában. Ennek ellenére vállalatainknak bizonyítaniuk kell, hogy az általuk feldolgozott fa nem erdőirtás eredményeként került forgalomba.”

Bár az EUDR-t 2025 januárjától kell alkalmazni, a végrehajtásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A faipar ezért hosszabb végrehajtási időszakot kér, és azt kéri, hogy az EU Bizottsága vizsgálja meg az ellátási láncban zajló folyamatokat és az üzemi gyakorlatot a további végrehajtás érdekében. „Az EUDR-t alapvetően felül kell vizsgálni és a gyakorlati követelményekhez kell igazítani. A bizonyíthatóan stabil, növekvő erdőterülettel, fenntartható erdőgazdálkodással és működő jogérvényesítéssel rendelkező országokat mentesíteni kell a felesleges bürokratikus akadályok alól” – hangsúlyozza Maria Kiefer-Polz.

A „Charta az önrendelkező erdőgazdálkodásról Ausztriában” című dokumentum letölthető innen.

A charta kiindulópontja az Osztrák Erdészeti Egyesület által kezdeményezett „Az önrendelkezési jogú erdőgazdálkodásért – az EU paternalista politikája ellen” című, Európa-szerte meghirdetett nyílt petíció (FATÁJ beszámoló erről itt érhető el). A nyílt petíciót 2024. június 17-ig lehetett aláírni.

RÓLUNK

Az Osztrák Faipari Szövetség közel 1300 fafeldolgozó vállalat érdekeit képviseli az építőanyag-, bútor-, lemez-, fűrész- és síiparban, valamint más fafeldolgozó vállalatokét, például raklapgyártókét. A mintegy 27 400 alkalmazottal a faipari vállalatok 9,74 milliárd euró értékű termékeket állítanak elő, és 1,5 milliárd euró külkereskedelmi többletet termelnek. A fa értékláncon belül a faipar kulcsfontosságú ágazat, és a faanyag számos más felhasználási módjának kiindulópontja. Az erdészeti és faipari értékláncban több mint 320 000 ember dolgozik, különösen a vidéki régiókban. A faipar az osztrák gazdaság nélkülözhetetlen része.

Az osztrák faiparral kapcsolatos további információk az aktuális ágazati jelentésben találhatók.

Charta az önrendelkező erdőgazdálkodásról Ausztriában
a vidéki térség és a fa értéklánc politikai képviselői által aláírva.
(nem hivatalos magyar változat – készítette a FATÁJ)

Erdőink, mezőink, rétjeink, legelőink, hegyi legelőink, folyóink, hegyeink és tavaink, egyedülálló kultúrtájunk a régióinkban élő emberek életének alapját képezik. Közös otthonunkat a gazdák és az erdőtulajdonosok rengeteg munkával, odaadással és energiával alakítják és tartják fenn. Erdeink nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő állapota erdőtulajdonosaink és gazdálkodóink évszázados felelősségteljes és fenntartható munkájának köszönhető. Csak Ausztriában erdeink összesen 320 000 munkahelyet biztosítanak az erdészeti és faipari értékláncban, és évente több mint 27,7 milliárd euró hozzáadott értéket képviselnek.

A jövőben is szükségünk lesz egészséges, életképes és fenntartható erdőkre, hogy hagyományos, aktív és fenntartható gazdálkodásunk révén biztosítsuk szolgáltatásaikat közös élet- és gazdasági terünk, de mindenekelőtt a jövő nemzedékek számára. Ez vonatkozik a hazai nyersanyag fára éppúgy, mint az energiára, a tiszta vízre, az árvizek, lavinák, sárlavinák, sárlavinák elleni védelemre és a rekreációra.

Ahhoz, hogy Ausztria továbbra is ilyen élhető és értékes régió maradjon, olyan döntéseket kell hozni, amelyekért a felelősséget maguk a régiók viselik. Az Uniónak ezt az alapelvét a szubszidiaritás fogalmában foglalják össze, és ismét az Unió jogi keretének alapját kell képeznie. Végül is olyan csoportok, amelyek nem viselnek közvetlen felelősséget a régióinkban élő emberekért, és amelyeknek semmi közük az erdőgazdálkodáshoz, nem dönthetnek és nem is szabad dönteniük arról, hogyan éljünk. Brüsszelben a rendeletek és irányelvek segítségével olyan jogi keretet kell létrehozni, amely elősegíti a szabadságot és az önrendelkezést, és amely olyan példamutató régiók mintájára épül, mint Ausztria.

Erdőinket csak akkor tudjuk megőrizni gyermekeink és unokáink számára, ha a jövőben aktívan kezeljük és gondozzuk őket. A jelenlegi uniós politika azonban éppen ezt hiúsítja meg teljesen téves iránymutatásokkal és irányvonalakkal. Egyoldalúan arra irányul, hogy akadályozza az erdőgazdálkodást és a fahasználatot, és az erdőket magukra hagyja. A tények helyett ideológiára, a bizalom helyett pedig paternalizmusra támaszkodik.

Ez a politika kudarcra van ítélve. Rossz szolgálatot tesz az éghajlatvédelemnek és élhető hazánk megőrzésének. Egyoldalúságában pedig végső soron az élet gazdasági alapjai és az emberek jólétének biztosítása ellen irányul.

• Veszélyezteti a munkahelyeket, a regionális értékláncokat és az ellátást a legklímabarátabb nyersanyag – a helyi fa.

• A világ erdőirtása ellen akar küzdeni (EUDR), és ennek érdekében veszélyezteti saját őshonos erdeink jövőjét – egy „bürokratikus szörnyeteg” létrehozásával, amely lelassítja az éghajlatálló erdők sürgősen szükséges létrehozását és fenntartását.
• Veszélyezteti hazánkat, megélhetésünket és életterünket és végső soron még a biológiai sokféleséget is, amelynek olyan egyoldalúan szentelte magát.

Olyan európai politikát követelünk, amely támogatja erdőtulajdonosainkat erdeik aktív és fenntartható kezelésében és gondozásában. Olyan politikát, amely az erdők igényeihez és az erdőket gondozó emberek szükségleteihez igazodik. Ahelyett, hogy folyamatosan túlzott követelményeket támasztunk velük szemben, és ezzel megingatjuk az európai eszmébe vetett hitüket, Brüsszelnek végre bizalmat kell tanúsítania irántuk. A szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló politikát. Csak úgy tudjuk biztosítani az éghajlatilag stabil, fenntartható erdőket az egész társadalom érdekében, ha az erdőtulajdonosokkal együtt dolgozunk, nem pedig ellenük.

Itt az ideje az irányváltásnak:

• Ennek érdekében az erdőtulajdonosoknak és az erdészeti vállalkozásoknak is helyet kell kapniuk a tárgyalóasztalnál. Ezért az aktív, fenntartható erdőgazdálkodásról folytatott strukturált párbeszéd részeként átfogó bevonást és az Európai Bizottság egyértelmű kötelezettségvállalását kérjük, hogy a döntéshozatali folyamatokat ennek érdekében optimalizálni kell.
• A további terhek rövid távú elhárítása érdekében azonnal be kell nyújtani az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelet (EUDR) felülvizsgálatát. A kétértelműségeket és a jogi bizonytalanságokat gyorsan tisztázni kell, hogy ez a rendelet ne váljon az erdészeti ágazat és a vállalatok számára tehercsomaggá. A globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezése nem érhető el a régióinkban élő számos erdőtulajdonos bürokratikus zaklatásával.

az aláíró (9) szervezetek vezetői

szerk/ford: Tóth János, forrás: Holzindustrie.AT

Az eseményen mintegy 100 iparos, kereskedő és ágazati szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák a piaci trendeket, különös tekintettel a nyersanyaghiányra (elsősorban a kínai vállalatok európai keményfa rönkök iránti hatalmas igénye és az ukrajnai háború hatásai miatt), valamint az egekbe szökő energiaköltségeknek a keményfa-iparágakra gyakorolt hatására. A rendezvényt két érdekes helyszíni látogatás előzte meg, az LBSA-nál, Európa egyik legnagyobb tölgyfűrészüzeménél, valamint az OGF-nél, a tömörfa koporsók gyártása terén Európában első helyen álló cégnél.

Maria Kiefer-Polz, a lombosfa szekció elnöke az európai lombosfa-termelők álláspontját ismertette. Az EOS lombosfa tagok a 2021-es kétszámjegyű növekedést követően idén legalább 3%-os termeléscsökkenésre számítanak. A jó 2021-es évet és a 2022-es év fényes első félévét követően a kereslet az elmúlt hónapokban inkább lassult, és a termelést a gyengülő eladásokhoz igazították, mind a hazai európai piacokon, mind a tengerentúli piacokon (Ázsiában a világjárvány következtében továbbra is fennállnak az ellátási lánc zavarai). A jelenlegi helyzet meglehetősen nehéz, mivel a magas energiaárak megviselik az iparágat, különösen a nagyobb energiaigényű bükkfa-ágazatban. A magas infláció és a növekvő jelzáloghitel-kamatlábak miatt a fogyasztói kereslet gyengébb. A fűrészüzemek készletei magasak, és sok gyártó nehéz hónapokra számít. Sok országból munkaerőhiányról is beszámoltak. Ezt a bonyolult helyzetet súlyosbítja a tölgyfa rönk Ázsia és Kína felé irányuló növekvő exportja.

A tölgy rönk export problémáját David Chavot, a Margaritelli Fountains ügyvezető igazgatója is hangsúlyozta, aki kiemelte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az olyan fontos nyersanyag elszivárgásának kezelésére, amelyet Európában kellene feldolgozni és átalakítani. „A Franciaországban kitermelt tölgy 30%-át Ázsiába, főként Kínába exportálják anélkül, hogy Franciaországban hozzáadott értéket teremtenének. Ez azt jelenti, hogy a tölgy fűrészüzemek valójában kapacitásuk 80%-án dolgoznak”.

Az Európai Fakereskedelmi Szövetség nevében Ad Wesselink, a lombos fűrészáru tagozat elnöke kiemelte, a mérsékelt égövi fűrészelt lombosfa (EU27+UK, 2021 első 5 hónapjához képest), főként tölgy és bükk behozatalának mintegy 15%-os növekedését. Pozitív tendenciáról számoltak be a trópusi fűrészelt lombosfa behozatala terén is. Ugyanakkor Wesselink kijelentette, hogy körülbelül 22.000 tonna tölgy hiányzik az oroszországi és fehéroroszországi fűrészáru tevékenység teljes leállítása miatt, ami aggasztóan megnövekedett inflációt jelent a megnövekedett logisztikai költségekkel kombinálva. A jó oldalát tekintve csatlakozott Kiefer-Polz asszonyhoz, amikor hangsúlyozta, hogy a fa mint környezetbarát építőipari termék kétségtelenül elismert – a fa fokozott felhasználása ellensúlyozhatja az építőipari piac várható lassulását.

Michael Snow, aki az észak-amerikai gyártók szemszögéből tartott előadást, a kínai gazdasági növekedés lassulásáról számolt be, és a gyorsan hanyatló lakáspiac közvetlen hatással van a bútoreladásra is. Snow azt is megjegyezte, hogy az erdőirtásmentes termékekről szóló új rendelet tervezet, amelyet jelenleg uniós szinten tárgyalnak, „az amerikai lombosfát ki fogja szorítani az uniós piacokról, az ezzel összefüggő költségvonzatok miatt”, például a földrajzi helymeghatározási követelmény miatt.

James Xu rámutatott, hogy sem az USA, sem Európa nem a vezető lombosfa exportőr Kínába, mert más régiók előnybe kerültek: Kína most nagy mennyiségű fát importál Oroszországból és Thaiföldről az alacsonyabb költségek miatt. Xu úr ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nemcsak a költségek befolyásolják a fogyasztók döntését, hanem a „divat” is kulcsfontosságú tényező. Üzleti lehetőségeket inkább az indiai piacon lehet találni, ahogyan azt Dr. Michael Adams is kiemelte: „Az indiai gazdaság 2022 második negyedévében éves szinten elképesztő, 13,5%-os növekedést produkált. A növekedési kilátások továbbra is jók, a nagyvállalatok folytatják a beruházásokat, miközben az építőanyag-piac várhatóan az elkövetkező 5-6 évben is növekedni fog”.

Az európai parkettapiac, ahogy Lorenzo Onofri bemutatta, 2021-ben jó volt a piac (+6,2% 2021/2020), de 2022-ben már csökkenésnek indult, ami a csökkenő fogyasztói bizalmat tükrözi (háború, energiaárak, valamint a megfizethető tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya – főként Oroszországból érkezik). Az uniós parkettagyártók (melyeket uniós szinten a FEP képvisel) más szövetségekkel együtt határozottan felszólítják az EU-t, hogy hozzon létre olyan eszközt, amely korlátozza a tölgy rönk exportját az EU-n kívülre. A tölgy és nyír rétegelt lemez hiánya miatt a parkettaipar új fenntartható nyersanyag-helyettesítő anyagok után kutat, miközben továbbra is befektet a REAL WOOD kezdeményezésbe, hogy meggyőzze a fogyasztókat arról, hogy valódi fapadlót használjanak, és ne olyan mesterséges termékeket, amelyek fának tettetik magukat. A parkettaiparral azonos kihívásokban osztozik az európai bútoripar, és De Jaeger úr beszámolója szerint 2023-ban további piaci lassulásra számít, mivel a nyersanyag-beszerzéssel kapcsolatos kihívások növekednek, és az árak várhatóan emelkedni fognak.

Végezetül, amint azt a legtöbb felszólaló hangsúlyozta, a lombosfa-iparágak profitálhatnak a fatermékek pozitív környezeti értékéből, amelyet az európai döntéshozók és a fogyasztók is egyre inkább felismernek. Ugyanakkor az ágazatnak új piacokat és lehetőségeket kell találnia: egyes lombos fafajok kihasználatlanok, és az erdők potenciálisan több olyan fafajt fognak adni, amelyek jelenleg „kisebb jelentőségűek”. Ebben az értelemben a kutatás és a lombosfából készült termékek új alkalmazásaira vonatkozó szabványok kidolgozása kulcsfontosságú lesz az ágazat számára az elkövetkező években.

A következő nemzetközi lombosfa-konferenciára 2024-ben kerül sor Bécsben, Ausztriában.

Az előadások prezentációi ezen a linken letölthetőek.

szerk/ford: Tóth János, forrás: EOS