Alapító partnereivel – az IIASA-val, a Hilti-vel, a WIEHAG-gal, a binderholz-szal, az EGGER-rel, a Stora Enso-val és az Osztrák Szövetségi Erdőgazdasággal – a SITCA ötvözi a tudományos szakértelmet az építőipari és erdészeti szektor vezető vállalatainak innovációs erejével.

„Veszélyes fordulópontokhoz közeledünk az éghajlati rendszerben. Ugyanakkor a globális beépített környezet felelős a CO₂-kibocsátás több mint egyharmadáért, így ez a legnagyobb hatást gyakorló tényező a fenyegető »üvegház-Föld« forgatókönyv megelőzésében” – hangsúlyozta Schellnhuber a bécsi elindító rendezvényen. „A városokat CO₂-forrásokból szén-dioxid-elnyelőkké kell átalakítani. A faépítés a legfontosabb eszköz ennek eléréséhez.”

A tudomány magyarázata az „erdőgazdálkodás–építőipar szivattyú” koncepciójáról

„A fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a természetes ökoszisztémák megsemmisítése jelentősen megnövelte a CO₂ koncentrációját a légkörben. A fák fotoszintézis útján veszik fel a CO₂-t, és a szén-dioxidot a fájukban tárolják. Amikor ezt a fát tartós épületekhez használják fel, a szén-dioxid évtizedekig, sőt évszázadokig is bezárva marad, miközben az erdőben új fák nőnek, és további CO₂-t vesznek fel. Így a CO₂ folyamatosan eltávolításra kerül a légkörből, és – metaforikusan szólva – az erdőn keresztül „átpumpálódik” az épített környezetbe. A fenntartható erdőgazdálkodás és a faépítés, az újrafelhasználással és a modern újrahasznosítási technológiákkal kombinálva, így hosszú távú szén-dioxid-elnyelőt hozhat létre” – magyarázza Schellnhuber, felvázolva a SITCA alapjául szolgáló alapkoncepciót.

Megbízható tények az üzleti szféra és az ipar számára

A szövetség elsődleges célja, hogy tudományos bizonyítékokat nyújtson és felhívja a döntéshozók figyelmét a kérdésre.

„A SITCA révén megteremtjük azt a tudományos alapot, amelyre szükség van ahhoz, hogy a politika, a közigazgatás, az ingatlanpiac és az építőipar döntéshozóit világszerte meggyőzzük arról, hogy paradigmaváltásra van szükség a CO₂-intenzív anyagokról a megújuló építőanyagokra” – hangsúlyozza Dr. Erich Wiesner, a WIEHAG vezérigazgatója, kiemelve a szövetség központi küldetését.

Erős politikai támogatás

Norbert Totschnig szövetségi miniszter kijelentette: „A fával való építkezés kétszeresen is csökkenti a CO₂-kibocsátást. Egyrészt a szén hosszú távon a fában marad, másrészt csökken a kibocsátás-intenzív építőanyagok használata. Éppen ezért Ausztria évek óta következetesen támogatja a faépítést, például a faépítészeti alapítványi professzori állások létrehozásával és az osztrák állami faépítészeti díjjal. Különösen a többszintes lakóépületek építése terén azonban még mindig hatalmas kiaknázatlan potenciál rejlik. Olyan kezdeményezések révén, mint a SITCA, összehozzuk a tudományt, az ipart és a politikai döntéshozókat, erősítjük az innovációt, és megteremtjük a klímabarát és fenntartható jövőhöz szükséges tudást.”

Holisztikus megközelítés: biológiai sokféleség és társadalmi elfogadottság

Prof. Dr. Daniela Kleinschmit, a Nemzetközi Erdészeti Kutatószervezetek Szövetségének (IUFRO) elnöke számára a társadalmi dimenzió döntő fontosságú: „A faépítés csak egészséges erdők mellett lehet sikeres.

A biológiai sokféleséget és a társadalmi szempontokat már a kezdetektől beépítjük, hogy biztosítsuk az átalakuláshoz szükséges társadalmi elfogadottságot.”

Az IUFRO tudományos partnerként képviselteti magát a szövetség tanácsadó testületében, és globális kutatói hálózatának szakértelmével járul hozzá a munkához.

Nemzetközi együttműködés

A SITCA szorosan együttműködik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kidolgozott „Grow the Solution” kommunikációs kezdeményezéssel.

„Világszerte szembesülünk azzal az ellentmondással, hogy egyrészt sürgető szükség van klímabarát építőanyagokra, másrészt a fenntartható módon termelt fa építőipari felhasználásával kapcsolatos társadalmi tudatosság még mindig korlátozott. Üdvözöljük a SITCA kezdeményezését, mivel segít tényeken alapuló információkat nyújtani a fenntartható, erdőalapú megoldásokról” – mondta Dr. Ewald Rametsteiner, a FAO Erdészeti Osztályának helyettes igazgatója, hangsúlyozva a kezdeményezés nemzetközi jelentőségét.

Erős alap az ipar és a döntéshozók részéről

A tudományos közösség mellett a SITCA-t az ágazat legfontosabb szereplői is támogatják. Az alapító partnerek – a HASSLACHER Csoporttal együtt, amely a múlt héten csatlakozott az első új ipari partnerként – az erdőalapú értéklánc egészét képviselik.

A SITCA-ról

A Science and Timber Construction Alliance (SITCA) egy globális platform, amelynek célja a tudományos bizonyítékok alapján a faalapú építkezés előmozdítása.

A SITCA céljai:

• A tudományos alapok megerősítése: Megbízható ismeretek létrehozása a fenntartható faanyag-ellátásról, a szén-dioxid-megkötésről és a jövőbiztos faépítési rendszerekről.
• Az érdekelt felek összekapcsolása és a párbeszéd előmozdítása: A releváns érdekelt felek összehozása, valamint a tudományos eredmények és a közös üzenetek cseréjének erősítése.
• A tudatosság növelése és a döntéshozatal támogatása: A fenntartható erdőgazdálkodás és a faépítés előnyeinek tudományos bizonyítékok alapján történő kommunikálása, valamint ezek beépítése a politikai döntéshozatalba, az üzleti életbe és a társadalomba.

További információ: www.sitca.earth

forrás: IIASA

A legfontosabb esemény a „Faalapú körforgásos biogazdaság a fenntartható Európáért: Zöld építés és innovatív faipari megoldások” című dokumentum (policy paper) véglegesített (angol) változatának bemutatása, amely a fenntartható fapolitikáról alkotott közös álláspontot képviseli a faalapú körforgásos biogazdaság európai megvalósítása érdekében.

A szóvivők, köztük Franz Wirtenberger nagykövet, Ausztria állandó képviselője az EU-ban; Norbert Totschnig miniszter, az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági, Erdészeti, Regionális és Vízügyi Minisztériumból; Alexander Bernhuber, az Európai Parlament tagja; és İsmail Belen, az UNFF elnökségének elnöke, hangsúlyozták a fában rejlő lehetőségeket az építőiparban és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Ausztria, Németország, Franciaország, Svájc, Írország, a Cseh Köztársaság, Finnország, Litvánia, Norvégia és Szlovénia képviselői, valamint hét szervezet, köztük az IUFRO – Erdészeti Kutatószervezetek Nemzetközi Szövetsége, az Európai Panel Szövetség, az Európai Faipari Szövetség (EOS és CEI-Bois), az InnovaWood hálózat és az InnoRenew CoE hivatalosan is támogatták a fapolitikai dokumentumot, Svédország és Kanada pedig határozott támogatásáról biztosította.

A fapolitikai dokumentum az együttműködés alapjául szolgál, elősegítve az innovációt és a fenntarthatóságot az európai faiparban.

Az érdekelt páneurópai kormányok és szervezetek ezen a linken keresztül csatlakozhatnak: https://lnkd.in/dhdu9y6p.

A teljes dokumentum itt érhető el: https://lnkd.in/eQQXbjFZ

A találkozó megerősítette a fa központi szerepét a tiszta, igazságos és versenyképes Európa kialakításában – ez alapvető lépés a fenntartható jövő felé.

szerk/ford: Tóth János, forrás: woodPoP

(FATÁJ megjegyzés: A charta (kiejtése: karta) jelentése olyan, történelmi jelentőségű alaptörvény, nyilatkozat vagy egyéb okmány, ami a legfontosabb politikai jogokat és kötelezettségeket tartalmazza.)

Herbert Jöbstl, az Osztrák Faipari Szövetség elnöke és a petíció társaláírója a következőképpen magyarázza a chartát: „A fenntartható erdőgazdálkodás és a fa változatos felhasználása már generációk óta sikeres modell Ausztriában. Ezen az úton szeretnénk továbbhaladni a faipari értékláncban részt vevő partnereinkkel együtt. Sajnos az Európai Unió néhány, az erdőgazdálkodással kapcsolatos politikai impulzusa korlátozza a fa mint fenntartható és megújuló erőforrás felhasználását.” Az európai parlamenti választásokat követően a faipar most az európai zöld megállapodás irányváltására számít. „Azt várjuk az újonnan megválasztott EU Parlamenttől és az új EU Bizottságtól, hogy a faipari értéklánc szereplőivel együtt, és ne a fejünk felett valósítsa meg a Green Deal-t. Az EU-nak és a tagállamoknak egyértelműen el kell kötelezniük magukat a fenntartható erdőgazdálkodás mellett. Európában jelen van a fa nyersanyag és a fafeldolgozási szakértelem a biogazdaságban történő sokoldalú és éghajlatbarát felhasználáshoz. Dolgozzunk együtt ennek a fenntartható, stabil és független értékteremtő hálózatnak a megerősítésén. Így biztosíthatjuk a munkahelyeket, energiatakarékos életteret teremthetünk, és tehetünk valamit az éghajlatért és a természetért” – követeli Herbert Jöbstl.

Norbert Totschnig erdészeti miniszter a következőket nyilatkozta: „Olyan európai politikát támogatunk, amely megfelel az erdőgazdálkodók és az erdőgondozók igényeinek. Ahelyett, hogy állandóan új, gyakorlatlan szabályozásokkal ellenőrzi őket, és ezzel aláássa az európai eszmébe vetett bizalmat, Brüsszelnek végre bizalmat kellene szavaznia nekik. Csak az erdőgazdálkodókkal együttműködve – és nem ellenük – biztosíthatjuk az éghajlatbarát és fenntartható erdőket az egész társadalom javára, és mindenekelőtt a vidéki területeken fontos munkahelyek megőrzését.”

„A fának a fosszilis tüzelőanyagok zöld alternatívájaként való felhasználása kulcsfontosságú az éghajlati válság kezelésében és a fenntartható jövő biztosításában. A fa és a fatermékek fokozott felhasználása, például a faépítésben, évtizedekre, sőt évszázadokra meghosszabbíthatja a szén-dioxid tárolását. Olyan európai politikára van szükségünk, amely támogatja erdőtulajdonosainkat és a fa értékláncban működő számos vállalatot e felelősség teljesítésében, és nem akadályozza őket a bürokrácia megteremtésével” – mondta Erich Wiesner, az Erdő-Fa-Papír Együttműködési Platform elnöke.

„A fenntartható és aktív erdőgazdálkodás kulcsfontosságú a régiók életének gazdasági alapjaként és egyfajta „életbiztosításként” a természeti veszélyek ellen. Emellett erdeinknek alkalmazkodniuk kell az éghajlatváltozáshoz, hogy hosszú távon biztosítsák a CO2 légköri elnyelését. Sürgősen szükség van az erdőtulajdonosok és vállalkozások bevonására a döntéshozatali folyamatokba, valamint az erdőirtás-mentes termékekről szóló uniós rendelet felülvizsgálatára” – mondja Franz Titschenbacher, az Osztrák Agrárkamara erdészeti bizottságának elnöke.

A bürokrácia csökkentése

Az egész erdészeti és faipar számára az egyik legnagyobb terhet az erdőirtásról szóló uniós rendelet, röviden EUDR jelenti. „A faipar természetesen üdvözli az EUDR célját, a globális erdőirtás megállítását. Az alapvető probléma az EUDR-rel az, hogy a bürokrácia szempontjából nem hoz hozzáadott értéket” – hangsúlyozza Maria Kiefer-Polz, az Európai Fűrészipari Szövetség (EOS) alelnöke, a Charta társaláírója, és kifejti: „Az EUDR nemcsak az EU-ba irányuló importra vonatkozik, hanem az EU-n belüli termelésre és kereskedelemre is. A nagymértékű erdőirtás más kontinenseken zajlik, nem pedig Ausztriában vagy Európában. Ennek ellenére vállalatainknak bizonyítaniuk kell, hogy az általuk feldolgozott fa nem erdőirtás eredményeként került forgalomba.”

Bár az EUDR-t 2025 januárjától kell alkalmazni, a végrehajtásával kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. A faipar ezért hosszabb végrehajtási időszakot kér, és azt kéri, hogy az EU Bizottsága vizsgálja meg az ellátási láncban zajló folyamatokat és az üzemi gyakorlatot a további végrehajtás érdekében. „Az EUDR-t alapvetően felül kell vizsgálni és a gyakorlati követelményekhez kell igazítani. A bizonyíthatóan stabil, növekvő erdőterülettel, fenntartható erdőgazdálkodással és működő jogérvényesítéssel rendelkező országokat mentesíteni kell a felesleges bürokratikus akadályok alól” – hangsúlyozza Maria Kiefer-Polz.

A „Charta az önrendelkező erdőgazdálkodásról Ausztriában” című dokumentum letölthető innen.

A charta kiindulópontja az Osztrák Erdészeti Egyesület által kezdeményezett „Az önrendelkezési jogú erdőgazdálkodásért – az EU paternalista politikája ellen” című, Európa-szerte meghirdetett nyílt petíció (FATÁJ beszámoló erről itt érhető el). A nyílt petíciót 2024. június 17-ig lehetett aláírni.

RÓLUNK

Az Osztrák Faipari Szövetség közel 1300 fafeldolgozó vállalat érdekeit képviseli az építőanyag-, bútor-, lemez-, fűrész- és síiparban, valamint más fafeldolgozó vállalatokét, például raklapgyártókét. A mintegy 27 400 alkalmazottal a faipari vállalatok 9,74 milliárd euró értékű termékeket állítanak elő, és 1,5 milliárd euró külkereskedelmi többletet termelnek. A fa értékláncon belül a faipar kulcsfontosságú ágazat, és a faanyag számos más felhasználási módjának kiindulópontja. Az erdészeti és faipari értékláncban több mint 320 000 ember dolgozik, különösen a vidéki régiókban. A faipar az osztrák gazdaság nélkülözhetetlen része.

Az osztrák faiparral kapcsolatos további információk az aktuális ágazati jelentésben találhatók.

Charta az önrendelkező erdőgazdálkodásról Ausztriában
a vidéki térség és a fa értéklánc politikai képviselői által aláírva.
(nem hivatalos magyar változat – készítette a FATÁJ)

Erdőink, mezőink, rétjeink, legelőink, hegyi legelőink, folyóink, hegyeink és tavaink, egyedülálló kultúrtájunk a régióinkban élő emberek életének alapját képezik. Közös otthonunkat a gazdák és az erdőtulajdonosok rengeteg munkával, odaadással és energiával alakítják és tartják fenn. Erdeink nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő állapota erdőtulajdonosaink és gazdálkodóink évszázados felelősségteljes és fenntartható munkájának köszönhető. Csak Ausztriában erdeink összesen 320 000 munkahelyet biztosítanak az erdészeti és faipari értékláncban, és évente több mint 27,7 milliárd euró hozzáadott értéket képviselnek.

A jövőben is szükségünk lesz egészséges, életképes és fenntartható erdőkre, hogy hagyományos, aktív és fenntartható gazdálkodásunk révén biztosítsuk szolgáltatásaikat közös élet- és gazdasági terünk, de mindenekelőtt a jövő nemzedékek számára. Ez vonatkozik a hazai nyersanyag fára éppúgy, mint az energiára, a tiszta vízre, az árvizek, lavinák, sárlavinák, sárlavinák elleni védelemre és a rekreációra.

Ahhoz, hogy Ausztria továbbra is ilyen élhető és értékes régió maradjon, olyan döntéseket kell hozni, amelyekért a felelősséget maguk a régiók viselik. Az Uniónak ezt az alapelvét a szubszidiaritás fogalmában foglalják össze, és ismét az Unió jogi keretének alapját kell képeznie. Végül is olyan csoportok, amelyek nem viselnek közvetlen felelősséget a régióinkban élő emberekért, és amelyeknek semmi közük az erdőgazdálkodáshoz, nem dönthetnek és nem is szabad dönteniük arról, hogyan éljünk. Brüsszelben a rendeletek és irányelvek segítségével olyan jogi keretet kell létrehozni, amely elősegíti a szabadságot és az önrendelkezést, és amely olyan példamutató régiók mintájára épül, mint Ausztria.

Erdőinket csak akkor tudjuk megőrizni gyermekeink és unokáink számára, ha a jövőben aktívan kezeljük és gondozzuk őket. A jelenlegi uniós politika azonban éppen ezt hiúsítja meg teljesen téves iránymutatásokkal és irányvonalakkal. Egyoldalúan arra irányul, hogy akadályozza az erdőgazdálkodást és a fahasználatot, és az erdőket magukra hagyja. A tények helyett ideológiára, a bizalom helyett pedig paternalizmusra támaszkodik.

Ez a politika kudarcra van ítélve. Rossz szolgálatot tesz az éghajlatvédelemnek és élhető hazánk megőrzésének. Egyoldalúságában pedig végső soron az élet gazdasági alapjai és az emberek jólétének biztosítása ellen irányul.

• Veszélyezteti a munkahelyeket, a regionális értékláncokat és az ellátást a legklímabarátabb nyersanyag – a helyi fa.

• A világ erdőirtása ellen akar küzdeni (EUDR), és ennek érdekében veszélyezteti saját őshonos erdeink jövőjét – egy „bürokratikus szörnyeteg” létrehozásával, amely lelassítja az éghajlatálló erdők sürgősen szükséges létrehozását és fenntartását.
• Veszélyezteti hazánkat, megélhetésünket és életterünket és végső soron még a biológiai sokféleséget is, amelynek olyan egyoldalúan szentelte magát.

Olyan európai politikát követelünk, amely támogatja erdőtulajdonosainkat erdeik aktív és fenntartható kezelésében és gondozásában. Olyan politikát, amely az erdők igényeihez és az erdőket gondozó emberek szükségleteihez igazodik. Ahelyett, hogy folyamatosan túlzott követelményeket támasztunk velük szemben, és ezzel megingatjuk az európai eszmébe vetett hitüket, Brüsszelnek végre bizalmat kell tanúsítania irántuk. A szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló politikát. Csak úgy tudjuk biztosítani az éghajlatilag stabil, fenntartható erdőket az egész társadalom érdekében, ha az erdőtulajdonosokkal együtt dolgozunk, nem pedig ellenük.

Itt az ideje az irányváltásnak:

• Ennek érdekében az erdőtulajdonosoknak és az erdészeti vállalkozásoknak is helyet kell kapniuk a tárgyalóasztalnál. Ezért az aktív, fenntartható erdőgazdálkodásról folytatott strukturált párbeszéd részeként átfogó bevonást és az Európai Bizottság egyértelmű kötelezettségvállalását kérjük, hogy a döntéshozatali folyamatokat ennek érdekében optimalizálni kell.
• A további terhek rövid távú elhárítása érdekében azonnal be kell nyújtani az erdőirtásmentes termékekre vonatkozó rendelet (EUDR) felülvizsgálatát. A kétértelműségeket és a jogi bizonytalanságokat gyorsan tisztázni kell, hogy ez a rendelet ne váljon az erdészeti ágazat és a vállalatok számára tehercsomaggá. A globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezése nem érhető el a régióinkban élő számos erdőtulajdonos bürokratikus zaklatásával.

az aláíró (9) szervezetek vezetői

szerk/ford: Tóth János, forrás: Holzindustrie.AT

Erdőink, rétjeink, legelőink, hegyi legelőink, folyóink, hegyeink és tavaink, egyedülálló kultúrtájunk a régióinkban élő emberek életének alapját képezik. Közös otthonunkat a gazdák és az erdőtulajdonosok rengeteg munkával, szorgalommal és energiával alakítják és tartják fenn. Az osztrák és bajor erdők nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő állapota erdőtulajdonosaink és gazdálkodóink évszázados felelős és fenntartható munkájának köszönhető. Csak Ausztriában és Bajorországban erdeink összesen 480 000 munkahelyet biztosítanak az erdészeti és faipari értékláncban, és a hozzáadott érték évente több mint 44 milliárd euró.

A jövőben is szükségünk lesz egészséges, életképes és fenntartható erdőkre, hogy hagyományos, aktív és fenntartható gazdálkodásunk révén biztosítsuk szolgáltatásaikat közös élet- és gazdasági terünk, de mindenekelőtt a jövő nemzedékek számára. Ez vonatkozik a hazai nyersanyag fára éppúgy, mint az energiára, a tiszta vízre, az árvizek, lavinák, sárlavinák, sárlavinák elleni védelemre és a rekreációra.

Ahhoz, hogy Bajorország és Ausztria élhető és értékes régiók maradjanak, olyan döntéseket kell hozni, amelyekért a felelősséget maguk a régiók viselik. Az Uniónak ezt az alapelvét a szubszidiaritás fogalmában foglalják össze, és ismét az Unió jogi keretének alapját kell képeznie. Végül is olyan csoportok, amelyek nem viselnek közvetlen felelősséget a régióinkban élő emberekért, és amelyeknek semmi közük az erdőgazdálkodáshoz, nem dönthetnek és nem is szabad dönteniük arról, hogyan éljünk. Brüsszelben a rendeletek és irányelvek segítségével olyan jogi keretet kell létrehozni, amely elősegíti a szabadságot és az önrendelkezést, és amely olyan példamutató régiók mintájára készült, mint Ausztria és Bajorország.

Erdőinket csak akkor tudjuk megőrizni gyermekeink és unokáink számára, ha a jövőben aktívan kezeljük és gondozzuk őket. A jelenlegi uniós politika azonban éppen ezt hiúsítja meg azzal, hogy rossz irányt mutat. Egyoldalúan az erdőgazdálkodás és a fahasználat akadályozására és az erdők magukra hagyására irányul. A tények helyett ideológiára, a bizalom helyett pedig paternalizmusra támaszkodik.

Ez a politika kudarcra van ítélve. Rossz szolgálatot tesz az éghajlatvédelemnek és élhető hazánk megőrzésének. Egyoldalúságában pedig végső soron az élet gazdasági alapjai és az emberek jólétének biztosítása ellen irányul.

• Veszélyezteti a munkahelyeket, a regionális értékláncokat és a legklímabarátabb nyersanyag – a hazai faanyag – ellátását.
• A világ erdőirtása ellen akar küzdeni (EUDR), és ennek érdekében veszélyezteti saját őshonos erdeink jövőjét – egy „bürokratikus szörnyeteg” létrehozásával, amely lelassítja az éghajlatálló erdők sürgősen szükséges létrehozását és fenntartását.
• Ezzel veszélyezteti hazánkat, megélhetésünket, élőhelyeinket és végső soron még a biológiai sokféleséget is, amely mellett egyoldalúan elkötelezte magát.

Olyan európai politikát követelünk, amely támogatja erdőtulajdonosainkat erdeik aktív és fenntartható kezelésében és gondozásában. Olyan politikát, amely az erdők igényeihez és az erdőket gondozó emberek szükségleteihez igazodik. Ahelyett, hogy folyamatosan túlzott követelményeket támasztunk velük szemben, és ezzel megingatjuk az európai eszmébe vetett hitüket, Brüsszelnek végre bizalmat kell tanúsítania irántuk. A szubszidiaritás és az arányosság elvén alapuló politika. Csak úgy tudjuk biztosítani az éghajlatilag stabil, fenntartható erdőket az egész társadalom érdekében, ha az erdőtulajdonosokkal együtt dolgozunk, nem pedig ellenük.

Itt az ideje az irányváltásnak:

• Ennek eléréséhez az erdőtulajdonosoknak az asztalnál kell ülniük. Ezért az aktív, fenntartható erdőgazdálkodásról folytatott strukturált párbeszéd részeként átfogó bevonást, valamint az Európai Bizottság egyértelmű kötelezettségvállalását kérjük, hogy a döntéshozatali folyamatokat ennek érdekében optimalizálni kell.
• A további terhek rövid távú elhárítása érdekében azonnal be kell nyújtani az erdőirtásmentes-termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát. A kétértelműségeket és a jogi bizonytalanságokat gyorsan tisztázni kell, hogy ez a rendelet ne váljon az erdészeti ágazat számára tehercsomaggá. A globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezése nem érhető el a sok osztrák és bajor erdőtulajdonos bürokratikus zaklatásával.

Salzburg, 2024. március 8.

szerk/ford: Tóth János, forrás: WaldVerband

A 3 pontból álló terv célja a faépítés ökológiai és gazdasági előnyeinek maximalizálása, mondta Totschnig: „A fával nemcsak házakat építünk, hanem erős és fenntartható jövőt is. Az épületek építése és üzemeltetése jelenleg az EU üvegházhatású gázkibocsátásának 36 százalékáért felelős. E kibocsátások csökkentése érdekében a jövőben a CO2-intenzív építőanyagokat egyre inkább osztrák fával fogjuk helyettesíteni. Ez védi az éghajlatot, lerövidíti az építési időt, támogatja a helyi gazdálkodókat és megnyitja az utat az innovatív építési projektek előtt. Ez nemcsak a szén-dioxid-kibocsátásunkat csökkenti, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy kiváló minőségű, tartós és vizuálisan vonzó épületeket hozzunk létre.”

A minisztertanács a héten jóváhagyta a faépítés megerősítését célzó kezdeményezésekre vonatkozó javaslatot, Gewessler örömmel jelenti: „A fa fenntartható és megújuló építőanyag, amely védi az éghajlatunkat és egészséges beltéri klímát biztosít az épületekben. A fa ideális anyag, különösen a lakóterek egészséges sűrítéséhez. Ezért támogatjuk a fa mint fenntartható nyersanyag használatát a nagy volumenű lakásépítésben, valamint a középületekben és az infrastruktúrában. Ezt ki lehet terjeszteni. És nagyon örülök, hogy együtt akarunk dolgozni a faépítés arányának további növelése érdekében.”

3 pont a faépítés erősítése érdekében:

1.Fából készült középületek
    A jövőben a középületeknek a fenntartható és energiahatékony építés példaképeként kell működniük. Ez vonatkozik az iskolákra, a gyermekgondozási és egészségügyi létesítményekre is.
    Megújuló nyersanyagok felhasználása: Az építőanyagok esetében egyre inkább a megújuló nyersanyagokra, különösen a fára kell összpontosítani. A fa mint építőanyag nemcsak fenntartható és környezetbarát, hanem a szénlábnyom csökkentéséhez is hozzájárul, mivel a szén-dioxidot tárolja.
    Hőminőség: A középületeknek hatékony szigetelési intézkedéseket és modern építési technológiákat kell alkalmazniuk az energiafogyasztás minimalizálása és a kellemes beltéri klíma biztosítása érdekében.
    A fűtés típusa: A fából készült középületeknek nagyobb mértékben kellene környezetbarát fűtési módszereket alkalmazniuk, például a biomassza felhasználását.

2.A faépítés előmozdítása
    A fenntartható beszerzésre vonatkozó cselekvési terv részeként a faépítést és az ökológiai építőanyagokat ki kell terjeszteni.
    Ennek érdekében az építési szabványokat és a jogi keretfeltételeket ki kell igazítani. Konkrétan a szövetségi államokkal és az EU szintjén kell megállapodni a kiigazításokról az erőforrás- és éghajlatbarát építés biztosítása érdekében.
    Ezenkívül finanszírozási eszközöket kell felhasználni a faépítés előmozdítására. Az első lépés már megtörtént: A fára vonatkozó kezdeményezés CO2-bónuszának részeként a fa mint fenntartható nyersanyag felhasználását támogatják a nagy volumenű lakásépítésben, valamint a középületekben és az infrastruktúrában.

3.Fából készült többszintes lakóépületek építése
    A többszintes lakóépületekben tovább növelhető a faépítés aránya.
    A lakástámogatások hatékony eszközt jelentenek ebben a kérdésben.
    A faépítés keretfeltételeinek javítása érdekében meg kell erősíteni az országos és tartományi szintű együttműködést.

„Örülünk, hogy a szövetségi kormány ismét hangsúlyozza a faépítés és a fatermékek jelentőségét a klímacélok elérésében” – magyarázza Herbert Jöbstl, az Osztrák Faipari Szövetség elnöke, majd így folytatja: „Különösen a szén tárolása tartós fatermékekben tekinthető gazdaságilag észszerűnek.”

A szövetségi kormány többek között elkötelezett amellett, hogy növelje a fa felhasználását a középületekben, például az iskolákban és óvodákban, és javasolja, hogy a szövetségi államok és a helyi hatóságok a Jövő Alapból származó további forrásokat a faépítésre fordítsák.

„Ez az intézkedéscsomag jó gazdaságpolitikai döntés is, különösen a gyenge építőipari ágazatra való tekintettel. A fa szélesebb körű felhasználása erősíti a regionális értékláncokat, a gazdaságot, a munkahelyeket és az éghajlatvédelmet” – zárja rövid nyilatkozatát Herbert Jöbstl.

forrás: Bundesministerium / holzindustrie.at

Erich Wiesner, az Erdészeti-Fa-Papír Együttműködési Platform (FHP) elnöke megnyitója után Norbert Totschnig, a szövetségi mezőgazdasági, erdészeti, regionális és vízügyi miniszter videóüzenetében hangsúlyozta az aktív, fenntartható erdőgazdálkodás és a fa mint nyersanyag innovatív felhasználásának nagy jelentőségét. Hangsúlyozta továbbá az erdészet és a faipar jelentős hozzájárulását Ausztria gazdaságához és a régiók életminőségéhez.

A Német Erdészeti Tanács ügyvezető igazgatója, szintén üdvözölte a szakmai találkozó résztvevőit. A rendezvényen a kutatás, az ipar és az egyetemek neves főelőadóinak előadásai a „faanyag” különböző aspektusait világították meg.

Juri Troy, a TU Bécs, a városi környezetben történő faépítés és -tervezés alapítványi tanszékének főelőadója a városi környezetben megvalósítható faépítés lehetőségeiről beszélt.

Anna Kleissner, az Econmove gazdasági szakértője az európai erdészet és faipar gazdasági jelentőségét a biogazdaság szempontjából, valamint a faépítés kiemelkedő hozzáadott értéket teremtő hatásait ismertette.

Klemens Schadauer, a Szövetségi Erdészeti Kutatóközpont munkatársa az ausztriai fahasználati lehetőségekről szóló aktuális tanulmány eredményeit ismertette.

A konferencia során Erich Wiesnert egyhangúlag újraválasztották az FHP elnökévé.

A Kooperationsplattform Forst Holz Papier (FHP) egy Európa-szerte egyedülálló szövetség, amely a nyers-, értékes és anyagias fával foglalkozó valamennyi ágazatot összefogja, az elsődleges termeléstől a fűrészüzemekben, a lemez- és papíriparban történő további feldolgozáson át a faépítésig és a fakereskedelemig. Ausztriában több mint 172 000 vállalkozásban mintegy 300 000 embernek származik jövedelme a fából. A teljes értéklánc termelési értéke mintegy 12 milliárd euró, az átlagos exporttöbblet pedig mintegy 4 milliárd euró. A fa értéklánc tehát fontos tényező az osztrák gazdaság számára.

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForstHolzPapier.at

A miniszter kifejtette, a mezőgazdasági témák és kihívások hasonlók a két ország között. Az agráriumnak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az orosz-ukrán háború és klímaváltozás hatásai. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása azonban közös felelősségünk. A találkozón erdészeti kérdések is szóba kerültek. A miniszter szerint szakmai vitát kell lefolytatni arról, hogyan és milyen új erdőtelepítéseket hajtsunk végre a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Nagy István kiemelte, nagyon szívesen megosztjuk a tapasztalatinkat a búzatermesztéssel és a GMO mentes termeléssel kapcsolatban. Magyarország az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra a génbankjaiban keresi a megoldásokat. A régi magyar fajták nemesítésével komoly eredményeket tudunk elérni. A világon az egyik legnagyobb génbank működik hazánkban. Vannak nagy állami kutatóintézeteink, Martonvásáron, ami az éghajlatváltozásra adódó megoldást keresi, Szegeden pedig a toxin rezisztenciával kapcsolatban végeznek vizsgálatokat. Az eredményeinket pedig készek vagyunk megosztani osztrák partnereinkkel – fűzte hozzá.

A tárcavezető az ukrán mezőgazdasági termékek kapcsán arról beszélt, a szárazföldi szállítmányozás magas költsége miatt nem jut el a gabona a földközi-tengeri kikötőkbe, ezért beragad az Ukrajnával szomszédos frontországokba, ezzel komoly piaci feszültséget okozva a gazdálkodóknak. Hazánk elkötelezett abban, hogy megvédjük a magyar termelők érdekeit és hossz távú megoldást találjon a kihívásokra – hangsúlyozta.

Kifejtette, az osztrák vásárlói tudatosságot nekünk is el kell sajátítanunk, illetve a bormarketing területén is példaként tekintünk Ausztriára. Emellett az osztrák mezőgazdasági kárenyhítési rendszer tekintetében felhalmozott tapasztalatokat is szeretnénk megismerni, továbbá az agrárdigitalizáció vonatkozásában is fontos szövetségese hazánk Ausztriának.

A miniszter részt vett a magyar-osztrák gazdasági kerekasztal-beszélgetésen is, ahol a magyar agrárium megújítására hívta fel a figyelmet. Kifejtette, ma az jelent valódi versenyelőnyt a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő szaktudással, kellő rugalmassággal és nyitottsággal válaszolnak. A mostani uniós költségvetési ciklus forrásait Magyarország 2021-től soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti forrással egészítette ki és kezdte felhasználni. Már több mint 11 ezer pályázat részesült hozzávetőlegesen 1500 milliárd forint beruházási támogatásban – tette hozzá.

Nagy István elmondta, a magyar gazdálkodók 2022-ben 686 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, változatlan áron számítva 81 százalékkal többet, mint 2010-ben. Így nem véletlen, hogy a területi termelékenységben az elmúlt 12 évben a hektárra jutó hozzáadott érték több mint két és félszeresére növekedett. A mezőgazdaság beruházásai látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez – sorolta a tárcavezető.

Nagy István ausztriai látogatásán Kismartonban egyeztetett Hans Peter Doskozillal, Burgenland tartományfőnökével is.

forrás: AM Sajtóiroda

Az ágazat jelenlegi fejlődése és az osztrák erdők helyzete, valamint az Erdészeti Alap volt a téma. Az Erdészeti Alapot az osztrák szövetségi kormány 2020-ban indította el, és 350 millió euróval rendelkezik. Az alap az osztrák erdőgazdálkodást és faipart támogatja. Többek között támogatja az erdőtelepítési intézkedéseket, az éghajlatbarát erdőátalakítást és a fa mint anyag fokozott felhasználását.

Széles körű egyetértés volt abban, hogy aktív és fenntartható erdőgazdálkodásra van szükség ahhoz, hogy az erdőket alkalmassá tegyük az éghajlatváltozásra, és hogy a fát továbbra is nyersanyagként használhassuk.

szerk/ford: Tóth János, forrás: holzindustrie.at

Az „Európai Fapolitikai Platform” (woodPoP) Finnország és Ausztria kezdeményezésére jött létre. Ez a platform a faalapú politikai párbeszéd előmozdítását szolgálja. A politika, a közigazgatás, a gazdaság és a kutatás magas rangú szakértői megvitatták a fa anyagi és energetikai felhasználásának jelenlegi és jövőbeli kihívásait, és a biogazdaság és a körforgásos gazdaság jegyében ösztönzőleg hatottak az innovatív, ágazatközi fejlesztésekre. 

A woodPoP céljai

• A faalapú politikai párbeszéd platformjának NÉPSZERŰSÍTÉSE a fa fenntartható termeléséről és felhasználásáról, valamint a fa innovatív körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulásáról.
• A fanyaggal és fatermékekkel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos együttműködés és közös tevékenységek ELŐMOZDÍTÁSA, valamint a fapolitikák hatékony fejlesztése és végrehajtása a páneurópai régióban.
• A faalapú termékek és különösen a fenntartható erdőgazdálkodásból származó tartós fatermékek hozzáadott értékének kiemelése, mint az inkluzív zöld növekedés, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén keresztül történő mérsékléséhez való hozzájárulás kulcsfontosságú mozgatórugóinak ÖSZTÖNZÉSE.
• A többfunkciós erdők többszörös előnyeit és a fahasználat mint természetalapú megoldás előmozdítása érdekében szükséges átalakító változás szükségességét, valamint a fahasználat éghajlatváltozás mérséklési és alkalmazkodási potenciálját HANGSÚLYOZVA, és egyben a természet globális pusztulásának megállítását is segítve.
• Az európai faalapú ágazat széles körű szakértelmének és kiterjedt ismereteinek ELISMERÉSE, a hatékony, jövőorientált, faalapú megoldások kifejlesztésének kulcsfontosságú tényezőjeként.

Siker az egész vonalon

A helyszínen jelen lévő vagy online részt vevő szakértők egybehangzóan hangsúlyozták a régiók közötti fapolitika fontosságát és a nemzetközi együttműködés szükségességét. Totschnig mezőgazdasági miniszter beszéde, amelyben hangsúlyozta a fenntartható erdőgazdálkodás központi szerepét és a faipari értéklánc megerősítését, különösen a válság és az éghajlatváltozás idején, nagy tetszést aratott. A szinergiákat a lehető legjobban ki kell használni a regionális tudás összefogásával és az európai fapolitikával kapcsolatos eszmecsere fokozásával. Különösen az ukrajnai orosz agressziós háború óta számos állam dolgozik a fosszilis erőforrásoktól való függetlenedésen, és egyre inkább a regionális ellátásbiztonságra összpontosít a fa felhasználásával. 

„A hálózatépítés, az együttműködés és a konkrét tapasztalatcsere fontos elemek ebben az összefüggésben annak érdekében, hogy biztosítsuk és továbbra is garantáljuk a fa mint jövőorientált nyersanyag keretfeltételeit. A faalapú biogazdaság nagyon fontos Ausztria számára. Az erdészeti-fa-papír értéklánc mintegy 300 000 munkahelyet teremt és több mint 20 milliárd eurót termel” – mondta Totschnig mezőgazdasági miniszter.

A fa, mint természetes, megújuló nyersanyag, jelentősen hozzájárul a fenntartható, éghajlatbarát jövőhöz. Az európai erdészeti és faipari ágazat számos megoldást kínál a biogazdaság és a körforgásos gazdaság szempontjából.

Ezért a párbeszéd és a határokon átnyúló együttműködés az éghajlatbarát nyersanyag, a fa innovatív anyag- és energiafelhasználása terén nagy jelentőséggel bír Totschnig mezőgazdasági miniszter számára. 

A tervek szerint 2023-ban megkezdődik a platform tevékenységeinek operatív végrehajtása, valamint a szakértőkkel folytatott eszmecsere konkrét fapolitikai témákban (pl. faépítés, finanszírozási programok). A kezdeményezés külső megjelenésén is dolgoznak. Az információk hamarosan elérhetővé válnak a www.woodpop.eu weboldalon.

szerk/ford: Tóth János, forrás: Bundesministerium

Norbert Totschnig osztrák mezőgazdasági miniszter is úgy véli, hogy a fa felhasználásának korlátozása nem segíti elő a cél elérését. A német mezőgazdasági minisztérium visszafogottabb.

„A fenntartható európai erdészeti politika és az EU erdészeti stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében elengedhetetlen az erdészeti érdekelt felek bevonása a döntéshozatali folyamatokba, a nemzeti szakértelem felhasználása és az aktív erdőgazdálkodás ösztönzőinek meghatározása.

Az erdészeti politikáról folytatott párbeszéd megerősítése

A Bizottság és a tagállamok közötti párbeszédet az erdészeti politikai intézkedésekről ezért fokozni kell, különösen azért, mert ezen a területen egyértelműen a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel” – hangsúlyozta Norbert Totschnig mezőgazdasági miniszter a Mezőgazdasági Tanács november 21-i brüsszeli ülésén.

Ausztria és más, erdőkben gazdag országok szempontjából az európai erdészeti politika szubszidiaritási elvét nem veszik kellőképpen figyelembe.

Aktív erdőgazdálkodás

Az osztrák mezőgazdasági és erdészeti struktúrákat tekintve aligha megvalósítható az az elképzelés, hogy a földterület 30 %-át kivonják a használatból. A fahasználat korlátozása azért sem célszerű, mert egy aktívan kezelt erdő több CO2-t köt meg, mint egy nem kezelt erdő.

A jelenlegi tervek félreértik a védelmi erdők szerepét az Alpokban. A védelmi erdők már most is túlkorosodással küzdenek, ezért elengedhetetlen az aktív beavatkozás a fenntartható erdőtelepítés révén. A rendelettervezet tehát számos kérdést vet fel.

A megújuló energiaforrások felhasználása ahelyett, hogy korlátoznánk őket

Totschnig folytatni akarta az aktív és fenntartható erdőgazdálkodás védelmére irányuló erőfeszítéseit Ausztriában, valamint a fa energetikai célú felhasználásának előmozdítását. Különösen az energiaválság idején az erdészeti ágazat által kínált megújuló erőforrásokat ki kell használni, ahelyett, hogy korlátoznánk őket.

„Az atomenergia zöld átalakításon megy keresztül, a széntüzelésű erőműveket újraindítják, de a fenntartható biomassza felhasználását korlátozni akarják – ez nem fér össze” – mondta Totschnig.

Lágyabb tónusok Németországból

A Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) üdvözli az Európai Bizottság által az EU 2030-ig szóló erdészeti stratégiájának megvalósítása érdekében bemutatott jelenlegi és tervezett tevékenységeket, amelyek fontos építőkövei a Zöld Megállapodás megvalósításának – áll a sajtóközleményben.

A BMEL elkötelezett a szorosabb európai erdészeti együttműködés mellett. Ugyanakkor az erdészeti politikáért való felelősségnek a tagállamoknál kell maradnia, mivel ott gazdag tudás és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre. A szubszidiaritás elve és a szorosabb együttműködés nem zárják ki egymást.

A BMEL üdvözölte továbbá, hogy az Állandó Erdészeti Bizottság égisze alatt munkacsoportot hoztak létre az erdőfelügyeleti rendelet és a nemzeti erdőstratégiai tervek előmozdítására.

szerk/ford: Tóth János, forrás: ForstPraxis 11-22