A Peszéri-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Unió által 1992-ben létrehozott Natura 2000 hálózat részét képezi. A „Szalag-erdő” elnevezésű, egyik kisebb része, országos jelentőségű természetvédelmi terület. Más részei ex lege törvényi védelem alatt álló lápok (láprétek, láperdők). A Peszéri-erdő Natura 2000 terület neve egy kicsit félrevezető, hiszen nem csak változatos erdőállományok, hanem homoki gyepek, mocsár- és láprétek is megtalálhatók itt.

A Peszéri-erdőnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is érdekes. Erdőállományainak jelentős része a középkorban uradalmi, un. „tilos-erdő” volt, ahol tiltva volt a fakitermelés, így az alföldi viszonyok között szokásos erdőkiélés (ami a rövid vágásfordulóval végzett sarjaztatást jelentette leggyakrabban) nem érvényesült. Ehhez az ősi erdőhöz számos, az Alföldről, illetve Magyarországról napjainkra kipusztult faj kötődött: itt fészkelt utoljára a fakó keselyű Magyarország jelenlegi területén, itt volt a magyar sakktáblalepke utolsó ismert hazai élőhelye, illetve a Duna-Tisza közén itt maradt fent az osztrák sárkányfű utolsó állománya. A napjainkban már zárt erdővel borított középső részén volt megtalálható a középkori Kunpeszér település, amelyet török pusztított el és törölt el a föld színéről. Érdekes kortörténeti adalék, hogy a Tanácsköztársaság alatt az uradalom több ezer számosállatát (főleg szarvasmarhákat és lovakat) a Peszéri-erdőben rejtették el. A második világháború után intenzifikálódó erdőgazdálkodás jelentős mértékben átformálta a Peszéri-erdő képét, erdőállományainak jelentős része ültetvényekké lett átalakítva. Mindemellett a napjainkra fennmaradt természetközeli állományok unikális természeti értéket képviselnek.

Az OAKEYLIFE projekt beavatkozási területe alapvetően és meghatározóan a Peszéri-erdő, amelynek összterülete: 1083 ha, ez összesen 359 erdőrészleten oszlik meg. Ebből a KEFAG Zrt. vagyonkezelésben: 904 ha, 299 erdőrészlet található, míg a KNPI vagyonkezelésben: 179 ha, amely 60 erdőrészletet tesz ki. Védett terület mindösszesen 156 ha.

Az OAKEYLIFE program célkitűzései:

• a NATURA 2000 fenntartási célok teljesítését fenyegető, legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolása, elsősorban az inváziós fásszárú (bálványfa, nyugati ostorfa, kései meggy, zöld juhar) és lágyszárú fajok (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) visszaszorításával;
• aktív helyreállítási munkák elvégzésével a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok) kiterjedésének növelése és azok természetvédelmi helyzetének javítása;
• a biotópok fejlesztésével a közösségi jelentőségű, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése;
• a helyreállított élőhelyekre célzottan visszatelepítendő, közösségi jelentőségű növényfajok (homoki nőszirom, mocsári kardvirág) állományainak növelése;
• a legfontosabb ellátó, szabályozó, fenntartó és kulturális ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása;
• a régióban megvalósítandó komplex, oktatási-szemléletformálási tevékenységekkel a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos magatartás növelése;
• a különböző típusú, helyben elvégzett beavatkozások alapján, gyakorlatban tesztelt ajánlások megfogalmazása a hasonló problémákkal szembesülő területkezelők/gazdálkodók részére.

forrás: Oakeylife, HazaiErdész

A napokban rendezte meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Oakeylife projekt keretében az ország első, erdei élőhelykezelési versenyét a Peszéri-erdőben – írta a knp.hu. A természetvédelmi célokat szolgáló megmérettetésre hét csapat nevezett. A résztvevőknek nem volt könnyű feladatuk, négy és fél órán át kellett inváziós, fásszárú növények magoncait kihúzkodniuk kézzel, törekedve arra, hogy teljes gyökérzettel távolítsák el az egyedeket. A sűrű aljnövényzetben, meglehetősen sok szúnyog mellett a meleg is nehezítette a versenyzők dolgát.

A legtöbb magoncot a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (volt SZIE) Gödöllői Campusának csapata távolította el, így ők nyerték a Peszéri Fanyűvő Kupát. Különdíjat kapott a Madárvédők elnevezésű csapat. A hivatásos természetvédőkből és civilekből álló csoport azzal nyerte el a Peszéri-erdő Doktora címet, hogy tagjai szakították be a legkevesebb gyökeret, és ők tisztították meg a legalaposabban a parcelláikat.

A versenyre 7 szervezet nevezte csapatát: Kunpeszér Község, a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gödöllői Campusa, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, illetve egy hivatásos és amatőr természetvédőkből álló csoport is indult, Madárvédők néven.

A nemzeti park közleményéből kiderült, hogy a versenyen 24 954 darab invazív faegyedet távolítottak el a résztvevők, leginkább nyugati ostorfát, mirigyes bálványfát és zöld juhart. Ezzel egy több mint 9000 négyzetméteres területet tisztítottak meg az inváziós fásszárú növényektől, amelynek nagy jelentősége van, hiszen ezen növények rendkívüli károkat okoznak a természetvédelmi szempontból értékes területeinken: átalakítják a természetes életközösségeket, kiszorítják az őshonos fajok egy részét.

forrás: BAON

Korábban írtuk a FATÁJban: OAKEYLIFE – Peszéri-erdő