A 30 éves jubileum méltó helyszínt kívánt. Sok munka és támogatás eredményeként valósulhatott meg, hogy az ünnepi esemény az Országház impozáns falai között, a felsőházi ülésteremben került megrendezésre.

A délelőtti program keretében Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke, Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője, valamint Jakab István, az Országgyűlés alelnöke mondtak köszöntőbeszédet.

A megnyitót követően három kiváló erdész életművének elismeréseként átadták a Rimler Pál Díjat, és szintén hárman részesültek kiemelkedő munkájukért a MEGOSZ emlékérem kitüntetésben.

Rimler Pál Díjat vehettek át:
– Mocz András
– Duska József
– Sárközy Tamás

MEGOSZ Emlékérem kitüntetésben részesült:
– Moczné Szabó Erika
– Dr. Szép Tibor
– Miszori Krisztián

A MEGOSZ elnöksége gratulál a kitüntetett kollégáknak, és további szép szakmai sikereket, valamint jó egészséget kíván nekik és szeretteiknek!

A délelőtti esemény zárásaként Prof. Dr. Fábián Attila Gábor, a Soproni Egyetem rektora és Dombóvári Dénes, a MEGOSZ elnöke ünnepélyes keretek között aláírta az egyetem és a szövetség közötti együttműködési megállapodást.

A délutáni szakmai konferencia Luzsi Józsefnek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vidékfejlesztésért felelős alelnökének nyitóbeszédével kezdődött. Ezt követően dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium Közigazgatási államtitkára tartott előadást a magánerdő-gazdálkodást érintő jelentős jogalkotási tervről. Majd Szentpéteri Sándor főosztályvezető adott tájékoztatást a KAP Stratégiai Tervben szereplő már megjelent, illetve a jövőben várható erdészeti pályázati felhívásokról.
A konferenciával egyidőben a családtagok szervezett program keretében parlamenti látogatáson vehettek részt.

Köszönjük mindenkinek, aki jelenlétével megtisztelte a MEGOSZ 30. jubileumi nagyrendezvényét!

Hamarosan elérhetők lesznek a beszédek, méltatások, előadás anyagi is.

forrás: MEGOSZ

A MEGOSZ honlapján érhetőek el a köszöntő beszédek, Szentpéteri Sándor délutáni előadása a KAP Stratégiai Tervről, valamint a díjazottak méltatása és életútjának bemutatása.

Dombóvári Dénes MEGOSZ elnök, Szentpéteri Sándor az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályának főosztályvezetője és Jakab István az Országgyűlés alelnökének köszöntő beszédeit követően a Szövetség kitüntetéseinek átadására került sor.

Rimler Pál kitüntetésben részesültek:

Mocz András,
Duska József,
Sárközi Tamás

MEGOSZ emlékérmét vehették át:

Moczné Szabó Erika,
Dr. Szép Tibor,
Miszori Krisztián

Szeretettel gratulálunk!

forrás/fotók: Vérteserdő Zrt.

Három kiváló erdész életművének elismerésére átadták a Rimler Pál Díjat, és négyen kapták meg kimagasló munkájuk elismeréseként a Megosz emlékérem kitüntetést. Az ünnepi hangulatot fokozta a Szengáli Szűrös Táncegyüttes műsora, és délután egy színvonalas szakmai konferenciára került sor. 

Az alábbi cikkben tudják megtekinteni az:

• ünnepi beszédeket, elsőként a a Megosz elnökének évértékelőjét,
• a szakmai konferencia előadásait,
• végül, de nem utolsósorban olvashatják a kitüntetésben részesült kiváló kollégáink életútját, méltatását.

A MEGOSZ elnöksége gratulál a kitüntetett kollégáinknak és további sikereket, és jó egészséget kíván nekik és szeretteiknek!

Ünnepi beszédek

Mocz András beszéde

Zambó Péter beszéde

Győrffy Balázs beszéde

Porga Gyula beszéde

Cseh Tibor András beszéde

Szakmai előadások

Dr. Andréka Tamás közigazgatási államtitkár előadása

Nagy Attila főosztályvezető előadása

Szentpéteri Sándor főosztályvezető előadása

Kiváló kollégáink életútjának méltatása

Az kiváló kollegáink szakmai életútját egy-egy dokumentumban foglaltuk össze.
(A nevükre kattintva pdf fájlban olvasható a tanulságos életút áttekintés.)

Andrásevits Zoltán szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Balogh Sándor szakmai életút – Rimler Pál Díj
Barabits Elemér szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Csordás Nagy László szakmai életút – Rimler Pál Díj
dr. Gabnai Ernő szakmai életút – MEGOSZ emlékérem
Mihálkovics Róbert szakmai életút – Rimler Pál Díj
Virágh Pál szakmai életút – MEGOSZ emlékérem

forrás: MEGOSZ

Dénes Károly erdész

A kisparaszti világ örököse. Szüleit 1950-es évek kulák világának megpróbáltatásai városra kényszerítették, városi gyermekként ízlelgette nyaranta a falusi létet. 1968-ban számára megtörtént a csoda, a család haza költözött az ősi földre Hosszúperesztegre, ezzel a természet véglegesen rabul ejtette.

Az életút ezek után csak egy irányba vezethetett. Középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti szakközép iskolában végezte Sopronban. 1976 augusztusától első munkahelye a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát Jánosházi erdészete. 1979 májusától kerületvezető erdész Iváncon, majd az erdőgazdaság átszervezése új feladat elé állította, a káldi Farkas erdőn fahasználati munkák irányításával bízták meg. Az itt jellemző gyertyános-tölgyes társulások újabb kihívást jelentettek a fiatal erdésznek. 1983 januártól a vasvári igazgatóság szajki pagonyban szintén a fahasználati munkák irányítását végezte. 1989-től erdészetvezetői megbízást kapott a Jánosházi erdészet élére. 1995 kárpótlás- tagi részarány kiadása elindította a magán erdész pályán. Visszaemlékezése szerint „édesapám megkért, fiam ez a te szakmád, képviseld a családot.”

Az első cseres tarvágás föladta a leckét, a “maszek” világban az erdész á-tól z-ig teszi a dolgát, erdész, kereskedő, könyvelő. Ilyen előzmények után a 2000-es évek elején találkozott a folyamatos erdőborítás gazdálkodási móddal, amelyet rögtön magáénak érzett és a szűkebb pátriárkájában fel is karolt. Csatlakozott a Pro Silva Hungaria csapatához, elsajátította azokat az ismereteket, amelyek segítik ezt a munkát.

Vas megyében elsőként kezelt Pro Silva szellemben magán erdőt. Jelenleg közel 200 ha olyan erdő van az irányítása alatt, amely folyamatos erdőborítás kritériumainak megfelelően működik. Tapasztalatait számos rendezvényen előadóként megosztotta az érdeklődőkkel. Nemzetközi szinten is megmutatta munkáját, 2014-ben Parajdon tartott előadást, 2015-ben német, idén Osztrák küldöttséget fogadott Hosszúperesztegen. A soproni erdészeti középiskola diákjainak évente tart szakmai programokat. Az OEE szombathelyi csoport terepi rendezvényei rendszeres szereplője. A kreditpontos rendszerű erdész továbbképzésben előadóként közreműködik. Az erdei vándortáborok keretein belül erdőismeret foglalkozásokat tart.

Nagy változás az életében, 2018 júniusától 60 évesen, 5 évvel a nyugdíj előtt, 42 év szakmai munka után szakított az állami erdőkkel, csak és kizárólag a magán erdőkkel foglalkozik.

Az Ő gyökerei még abba a falusi, vidéki világba nyúlnak vissza, amit ma már jobbára irodalmi, néprajzi munkákból ismerünk, de a szó igazi értelmében erdész, aki a jövőért dolgozik.

Dénes Károly urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

Kis Miklós Zsolt közgazdász

A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium után a Budapesti Gazdasági Főiskolán  közgazdász diplomát, majd Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirányon okl. közgazdász diplomát szerez.

Közgazdászként a General Electric elemzője, de a családi gazdaság tagja és egyéni vállalkozó is egyben.

2010 óta több feladatot végzett el sikeresen a magyar agrárpolitikában. Parlamenti agrárszakértőként, később a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kabinetfőnökeként, majd alelnökeként a kamarai rendszer kiépítése, a választások előkészítése, megszervezése, illetve az új köztestület szakmai munkájának megszervezése, nemzetközi elismertségének visszaszerzése volt a fő feladata.

2013–2015 és 2015–2017 között, két cikluson keresztül a Copa-Cogeca a mezőgazdasági termelők legerősebb európai érdekcsoportjának megválasztott alelnöke.

2014–2018 között a Miniszterelnökség államtitkára, ahol feladata volt a Vidékfejlesztési Program tervezése, az Európai Bizottsággal történő elfogadtatása, az 1300 milliárd forintos keret pályázatainak meghirdetése. Az intézményrendszer felállítása, kiépítése, és a pályázatok zömének 2018. március végéig történő elbírálása. Kiemelt feladatként kezelte az erdészeti jogcímek megteremtését, és ehhez a megfelelő nagyságrendű forrás biztosítását, különösképpen az új erdők létrehozását célzó erdősítési jogcímet.

2018. júniusától – 2019. december 3-ig a Nagy István által vezetett Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Több, mint 10 éve erdőgazdálkodó, a magánerdők elkötelezett képviselője. Családi gazdaságuk ügyvezetőjeként 130 hektár erdőtulajdon észszerű és szakszerű hasznosításának felelőse. Legutóbb közel 50 hektár akácerdő telepítésével igyekezett megoldást találni az elsivatagosodó homokhátsági területeken kieső mezőgazdasági jövedelem kompenzálására.

Vadászemberként, gazdálkodóként, tanácsadóként munkája során a természettel összhangban történő folyamatos és egészséges egyensúly fenntartásáért tevékenykedik, és erre ösztönöz másokat is.

Kis Miklós Zsolt okleveles közgazdász urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

Varga Sándor erdőmérnök

Varga Sándor Fejér megyében, Alapon született. Az általános iskolát szülőfalujában és Sárbogárdon, a középiskolát Székesfehérváron kollégistaként végezte el, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen 1980-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. Végzése után Bajára költözött, ahol családjával él.

Szakmai munkáját a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Bajai Erdészeténél kezdte meg fahasználati műszaki vezetőként.  1986-ban a Panduri Erdészetnél a művelési feladatokat bízták rá, közben 1988-ban erdészeti növényvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett. 1989-től 1995-ig a erdészet erdészetvezetője volt.

1995-ben a Kecskeméti Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője lett. Erdőfelügyelői körzetéhez Bács-Kiskun Megye Alsó-Duna menti részének, Kalocsa, Baja, Bácsalmás, Hajós környéki települések magán- és közösségi erdőgazdálkodói tartoztak.

Erdőfelügyelői tevékenysége a kárpótlási, részarány kiadási eljárások erdészeti jóváhagyásának feladatával indult, majd a meginduló magán erdőgazdálkodási tevékenységek adminisztrációja – párhuzamosan az új erdőgazdálkodók nyilvántartásba vételével – adta a feladatokat. A munkába sikeresen be tudta vonni szakmai irányítóként a korábbi termelőszövetkezeteknél munka nélkül maradt erdész kollégákat, akikkel együtt dolgozva a körzetében a rendezetlen erdőterületek nagysága minimálisra csökkent.

Erdőfelügyelői tevékenységéhez tartozott a magánosítással töretlenül folytatott erdőtelepítések terveinek jóváhagyása, az elvégzett erdősítések helyszíni ellenőrzése. A telepítések gyakorlati kivitelezése, ellenőrzése során a területeket ismerő helyi erdész szakemberekkel, az iskolafásítások, emlékparkok, közterületi fásítások ellenőrzése során a térség erdőt-, fát szerető civil lakosaival is jó kapcsolatot épített ki.

Varga Sándor erdőfelügyelőként a térség magán-erdőgazdálkodóit a kezdetektől hathatósan és önzetlenül segítette. Mind hivatali kötelezettségéből, de sokszor pusztán szakmaszeretetből – és az erdők iránti felelősségérzettől vezetve is – szakmai tanácsokkal látta el a képzetlen, éppen erdőhöz jutott tulajdonosokat. Amikor még sokan a magángazdálkodóktól féltették az erdőt, Ő már akkor is előítéletektől mentesen segítette őket, gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatát önzetlenül megosztotta velük. Mindig az erdőt, az erdő érdekeit tartotta szem előtt, nem pedig a puszta paragrafusokat. A szakma szabályait mindig betartva, de emberségesen és empatikusan viszonyult a magán erdőgazdálkodókhoz is.

Varga Sándor okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége Rimler Pál érem kitüntetésben részesíti.

..

dr. Gabnai Ernő erdőmérnök

Kerekegyházán végezte alapfokú tanulmányait, majd Kalocsán érettségizett, ahonnan az akkori Erdészeti és Faipari Egyetemre került rövid honvédelmi kiképzést követően.

1985 júniusában szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.

1985 szeptemberétől állt munkába az Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomásán, ahol fő kutatási területe a termőhelyi tényezők hatásának vizsgálata volt a különböző nemesnyár fajtákra vonatkozóan. Hamarosan bekapcsolódott az erdészeti kutatások nemesítési, erdőművelési és faterméstani feladataiba is. Úgy mint

• nemesnyár fajták köztermesztésbe vonása
• telepítés- és felújítástechnológiai vizsgálatok
• a nemesnyárak állománynevelési problémáinak vizsgálata
• nemesnyár fajták fatérfogatának vizsgálata (fatérfogattáblák készítése, ellenőrzése)
• őshonos nyárak (kiemelten a Fekete nyár) génmegőrzése

1996-tól az akkori Mezőgazdasági Minősítő Intézet (ma NÉBIH) Erdészeti Osztályán dolgozott mint körzeti főfelügyelő Debrecenben. Borsod-Abaúj Zemplén, Békés,  Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben ellenőrizte az erdészeti jelentőségű növényfajok és fajták szaporítóanyag és csemetetermesztésének szakszerűségét.

2000-ben a Debreceni Egyetemen EU Szakigazgatási szakértő bizonyítványt szerzett Környezetgazdálkodás témakörben.

2003-ban védi meg a Soproni Egyetem Doktori Iskolájában Ph. D. disszertációját.

2012-től MEGOSZ delegáltként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötteként, majd a megyei agrárkamara Erdészeti Osztályának vezetőjeként is dolgozik.

2014-től napjainkig családi vállalkozásukban végez erdészeti szakirányítói, szaktanácsadói tevékenységet. A Kelet-Magyarországi régióban négy erdőbirtokossággal és több mint 250 egyéni erdőgazdálkodóval van heti-havi kapcsolatban.

Erdőtelepítések előkészítését – kiviteli terv készítése, pályázatkezelés – évente mintegy 20-150 ha nagyságrendben végzi. A vállalkozásukban előállított csemetékkel a régió erdőgazdálkodóit szolgálják ki, illetve annak jelentős részét saját maguk ültetik el. Továbbra sem szűnt meg kapcsolata az Erdészeti Tudományos Intézettel, hosszútávú közös pályázatban vesz részt. Magánerdő-erdőgazdálkodás témakörben minden évben tart előadásokat a Debreceni Egyetemen.

2021-ben neki ítélték a Vadas Jenő emlékérmet, melyet így indokoltak: „Az erdészeti kutatásban szerzett tapasztalatait a magánerdő-gazdálkodásban, a földtulajdonosok és erdőtulajdonosok érdekében kamatoztatja”

Dr. Gabnai Ernő okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

..

dr. Takács László erdőmérnök

1960 december 30-án született Zalaegerszegen. Édesapja az Északzalai Erdőgazdaság Baki Erdészetének erdőművelési műszaki vezetője volt, aki fiával megismertette az erdőt, az erdőben végzett munkát. Rendszeresen vitte fiát az erdőbe, így a híres Szentgyörgy-völgyi szálalóerdőbe.Ilyen előzmények után a Kaposvári Táncsics Mihály gimnáziumból egyenes, és eltökélt út vezetett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára.

Az Egyetem padsorából Dr. Májer Antal professzor szólította a kutatás asztalához, ahol az erdők természetes fejlődése, az erdőnevelés jövőbeni szerepének fontossága volt a fő szempont.

Oktatói munkássága alatt 56 kutatási jelentés szerzője, vagy társszerzője, amiből kiemelkednek a Bükki Nemzeti Parknál, és a Duna – Ipoly Nemzeti létrehozásánál végzett munkák, szakértések.

DAAD ösztöndíjat elnyerve 1 évet a Göttingeni Egyetem Erdőmérnöki Karán töltött, ahol az erdőértékszámítás, valamint a magánerdőgazdálkodás üzemgazdaságtanával ismerkedett meg, ami a meghatározta későbbi oktatói munkáját.

Az egyetemen eltöltött évei elkötelezték az erdészeti képzés iránt. Fontosnak tartotta az állami és a magán erdőgazdálkodás különbözőségeit megismertetni a hallgatósággal.

1998-ban édesapja halála miatt hazaköltözött  Kaposvárra, ahol átvette a családi erdőterületek irányítását, melyben felesége komoly segítséget jelentett.

A SEFAG Zrt-nél erdészet politikával foglalkozott, és igyekezett a magánerdők és az állami erdők összhangját megteremteni. Ebben az időszakban erősödött meg a magán erdőgazdálkodással a kapcsolata, és hirdette az erdők hármas szerepének, mind a mai napig érvényes meghatározását. Hírdeti, hogy a magánerdő is rendelkezik mind a három funkcióval.

A SEFAG Zrt-nél eltöltött évei után újra az oktatás területét választotta. Somogyzsitfán a Déli Agrárszakképzési Centrum Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumban tanítja az új erdész generációt, ahol lehetőséget bíztosít a magánerdő bemutatására is.

Elkötelezett híve a magyar erdőkben dolgozó, közép és felsőfokú végzettségű szakemberek minél magasabb fokú képzésének. Kiemelten fontosnak gondolja a még döcögős magánerdészeti munkára való képzést, oktatást. A magán erdőgazdálkodás elkötelezett híve.

Takács László okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

..

Tóth János erdőmérnök

Erdőmérnöki diplomáját 1992-ben szerezte meg a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán, és a végzést követően a Fagazdasági Országi Szakmai Szövetségnél kezdett el dolgozni szakmai titkárként. Fő munkaterülete az erdőgazdálkodással összefüggő információgyűjtés és feldolgozás volt és a kezdetektől közreműködött a FATÁJ heti-havi nyomtatott kiadásainak elkészítésében, mint fordító, lektor, szerkesztő és adatgyűjtő.

Évtizedeken keresztül rész vállalt a FAGOSZ évente többször megrendezett fakereskedelmi konferenciáinak előkészítésében és lebonyolításában.1994-től kezdődően dolgozott a FATUDAKOZÓ cégadatbázis kialakításán, feltöltésén és folyamatos aktualizálásán, és ennek eredményeként évente készítette el a FAKAT ERDŐ és FAKAT FA nyomtatott katalógusokat, és 97-ben megjelent a FAKAT-Komplex CD.

Munkája eredményeként 2001-től az Erdészeti címtár és Faipari címtár is évente megjelt nyomtatott szaknévsorral, és 2002-től a FAKAT-online rendszer is nyilvánosan elérhetővé vált a weboldalon2004-től a FATÁJ lap digitális terjesztésén dolgozott, és 2006-ban a cégadatbázist önálló weboldalra helyezte, majd 2007-ben sikeresen elindult a FATÁJ online változat, ami 2009-től önálló weboldalként folyamatosan működik, majd 2014-es megújulás után mint FATUDAKOZÓ.hu működik.1994-től folyamatosan szakkönyvek forgalmazását is végezte, kiadványokat jelentetett meg, és a szakterülethez kapcsolódó alágazati elemzéseket készített, melynek eredményeként az üzleti közvetítések, összekapcsolások száma sok ezerre tehető.1995-2005 között az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács ügyvezetőjeként havonta megjelenő HÍR-MAG kiadvánnyal, a szervezet weboldalának beindításával, az évente megjelenő ESZT Évkönyv készítésével, regionális találkozó és nemzetközi tanulmányút lebonyolításával segítette az erdészeti csemetekerti vállalkozást működtető kollégákat. 2019-től a FAGOSZ ügyvezető főtitkára.

A két szervezet keretében folyamatosan végezte az érdekfeltáró, érvényesítő munkát. 2021-ben az Agrárminiszter Zöld Toll Díj átadásával ismerte el.

Tóth János okleveles erdőmérnök urat a MEGOSZ elnöksége MEGOSZ érem kitüntetésben részesíti.

forrás: MEGOSZ

Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Jakab István 1949-ben született Hajdúbagoson. A helyi általános iskola befejezése után középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, ahol erdészeti alapismereteket is szerzett. Felsőfokú tanulmányai után állattenyésztő üzemmérnökként főágazat vezető, tenyésztési igazgatóhelyettes és takarmányozási szakértő volt Hajdú-Bihar megyében. A termelésben elsajátított több évtizedes ismereteit a rendszerváltást követően érdekképviseleti vezetőként és a közigazgatásban is kamatoztatta. A MAGOSZ újjászervezésétől annak alelnöke, majd társelnöke, a kilencvenes évek végétől napjainkig elnöke, emellett hét évig a Magyar Agrárkamara alelnökeként is szolgálta a mezőgazdaságot.

Élete és munkája a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Több hazai és nemzetközi szervezetben dolgozik, folyamatos kapcsolatot ápolva a hazai és európai gazdaszervezetek vezetőivel. Vezetése alatt a MAGOSZ együttműködési megállapodást kötött a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, a két szervezet együttműködése jelenleg is erős alapokon nyugszik. Magánerdős rendezvényeinket minden alkalommal megtisztelte. Köszöntőivel, előadásaival erősítette társadalmi szerepvállalásunkat és a magyar erdők ügyét.

2006-tól országgyűlési képviselő, korábban, többek között frakcióvezető-helyettesként, a mezőgazdasági bizottság alelnökeként, az erdészeti albizottság elnökeként, valamint a Törvényalkotási Bizottság tagjaként szolgálta az ágazatot. Jelenleg a Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja. Részt vett a 2017. évi Erdőtörvény kidolgozásában, ahol küzdött a magánerdőt érintő szakaszok deklarációinak elfogadtatásáért.

Harmadik ciklus óta a Magyar Országgyűlés alelnöke. 2010-ben az Országház Felsőházi Termében megtartott Erdészeti Nyíltnapon az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottság elnökeként szervező és levezető elnök, ahol közel hétszáz magyar erdész kántálhatta Himnuszainkat. 2015 óta a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság elnöke, a 2019 augusztusában megalakult Afrika Üzleti Tanulmányok Közép-európai Tudásközpontjának alapító elnöke. Szívügye a Magyarok Kenyere Program. 2021. július 19- én a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület által alapított, Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjat vett át az agrárgazdasági digitalizációt kiemelkedően támogató munkája elismeréséért.

2014 óta a Szent István Egyetem címzetes egyetemi docense, kitüntetései közül pedig kiemelkedik, hogy munkáját a Köztársasági Elnök a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, a földművelésügyi miniszter Kovács Béla díjjal ismerte el. Jakab István a magyar erdőgazdálkodás elkötelezett képviselője és támogatója!

Posgai Attila általános és középiskoláit szülővárosában Kecskeméten végezte, majd a Soproni Egyetemen okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett. Szakmai munkáját a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál kezdte, a Kerekegyházi Erdészetnél, ahol nagyszabású erdőtelepítési program részese lett. Évente, 100 ha feletti, alföldi, nehezen kivitelezhető fenyő telepítést vezényelt műszaki vezetőként Kerekegyháza, Kunbaracs, Kunadacs borókás homokbuckáin. Részt vett a telepítő és ápoló gépsorok üzemi kísérleteiben. Több száz hektár ápolását végezték el és vezették be országosan a technológiát. 1970-től kerül a Bakonyba a Herendi Erdészethez, ahol gépesítési, szállítási és fahasználati műszaki vezetőként dolgozott.

Fő célja az erdőművelés és a fahasználat összhangjának megteremtése volt. Sikeres, természetes erdőfelújítási tevékenységének elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdemérem Ezüst Fokozatát vehette át.

1980-tól a Balatonfelvidék kilenc termelőszövetkezetének szakmai irányítója, ahol a Balatonfelvidéki cseresek természetes felújításának irányításával a korábbi tarvágásokra alapuló gazdasági szemléletet természetes erdőfelújításokra alakította át. Úttörője volt a természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás bevezetésének.

A Balatonfelvidéki Fásítási Program keretében Mencshely, Barnag, Vöröstó-Dörgicse térségében, több mint 100 ha erdőtelepítés koordinálását végezte. A szövetkezetek felbomlása után a Cserfaág Kft. tulajdonosa és ügyvezetőjeként tevékenyen részt vett a magán erdőgazdálkodás beindításában. Több mint húsz erdőbirtokosság megalakításánál bábáskodott, számtalan magánerdő gazdálkodó bejelentkezését szorgalmazta. Több mint 260 ha-on sikerült beindítani a szálalásos erdőgazdálkodást, melynek támogatási rendeletének megalkotásában is tevékenyen részt vett, mint a MEGOSZ Közép-Dunántúli régió képviselője. Munkája elismeréseként 2010-ben megkapta a Pro Silva Hungariae díjat.

Erdész életútját erdőtelepítések, természetesen felújított és példaértékű szálaló erdők kísérik.

Szakács Sándor 1953. május 25-én született Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen. Az elemi iskolát Imecsfalván, Szentkatolnán és Kézdivásárhelyen járta ki. Középiskolás tanulmányait 1972-ben Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes Gimnáziumban fejezte be. Okleveles erdőmérnökként 1977-ben végzett a Brassói Egyetem Erdőmérnöki karán.

Erdőművelésből posztgraduális képzésben részesült 1988-ban, erdészeti managament képzésben 2000-ben és felnőttképzési kurzust végzett 2015-ben. Erdőmérnöki diplomája megszerzése után a Fenyédi Erdészetnél gyakornok, 1978-tól Zetelakán műszaki vezető, majd erdészetvezető-helyettes. 1990-től 1999-ig Zetelakán, 1999 és 2008 között Székelyudvarhelyen erdészetvezető. 2008-tól nyugdíjba vonulásáig, 2018-ig, a Székelyudvarhelyi Magánerdészet erdészetvezetője.

Magyarországi szakmai kapcsolatai már a rendszerváltozás előtti időszakra tehetők. 1993-tól lehetősége volt már az anyaország erdőgazdaságaitól csoportokat fogadni. Nagy lelkesedéssel mutatta be az erdélyi erdészeteket és a helyi kulturális értékeket. Sok magyar erdész és családtagja számára szervezett kiváló programokat. 2001-től mindezt az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztályának elnökeként teszi. 2010-től az Országos Erdészeti Egyesület Erdélyi Helyi Csoportjának az elnöke. Szinte kivétel nélkül elfogadta meghívásainkat és részt vett a magánerdős és egyesületi rendezvényeken. Több esetben, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége részére kiváló tanulmányutat szervezett az erdélyi magánerdő gazdálkodás bemutatására és tanulmányozására.

Vadas Jenő Emlékérem, Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevél és Marin Dracea Emlékérem tulajdonosa.

Szakács Sándor a magyar erdők és a Kárpátok szolgálója, aki munkásságával kivívta a magyar erdészek és a magyar emberek nagyrabecsülését!

MEGOSZ Emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Ferenc Nándor Hevesaranyoson született és végezte iskoláit, majd az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti tagozatán végzett és 1976-ban technikus minősítő vizsgát tett.

Szakmai tapasztalatát beosztott erdészként a Mátrai Állami Erdőgazdaság Tarnaleleszi Erdészeténél szerezte meg, és 1975-től a Bükkvidéke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet erdőművelő erdésze, majd 1976-tól erdészeti ágazatvezetője a szövetkezet megszűnéséig.

1994-től a Vadas Jenő Erdészeti Középiskola szakoktatója Mátrafüreden. Erdőművelési, fahasználati technológiai eszközök és alkalmazásuk témakörben oktatott és vezetője volt a tanulmányi erdészeti és kertészeti csemetekertnek.

1999-től az újjászervezett magánerdő tulajdonosok felkérésére részt vett az erdőbirtokok gazdálkodásba vonásában, majd szakirányításukat végezte. Máig vezeti a Bátori-Várvölgy Erdőbirtokossági Társulatot, amely 4 erdőbirtokossági társulat közös gesztorságában működik. A Heves-megyei dombvidéken öt erdőbirtokosság 865 hektáros területén, majd további három erdőbirtokosság szakirányítását végezte el, összesen 3800 hektáron.

2015-ben nyugdíjba vonult, de továbbra is ellátja a tarnaleleszi é s a szentdomonkosi erdőbirtokosságok szakirányítási tevékenységét, é s a z 1996-ban alakult Hevesaranyosi ,,Bügör-Vidéke” Erdőbirtokossági Társulat elnöki és egyben szakmai irányítását a megalakulása óta.

Kiváló munkáját a jól kezelt erdők és elégedett tulajdonosok dicsérik.

Glattfelder Béla az elmúlt évtizedben jelentős szerepet játszott a fa- és faanyagtermeléshez
fűződő érdekek hazai és európai szintű érdekvédelmében. Az Európai Parlament tagjaként sikerre vitt több olyan hosszú távú szemléletváltozáshoz is hozzájáruló javaslatot, amelyek a Közös Agrárpolitika keretében elismerték a fatermelés ökológiai és gazdasági érdemeit.

2011 novemberében többekkel együtt megalakította a Nemzeti Biomassza Egyesületet, abból a célból, hogy az európai és a hazai megújuló energia politikákban nagyobb szerepet kapjon a fa és más biomassza termelés és hasznosítás. Az Egyesület érdekérvényesítő törekvései elsősorban arra irányultak, hogy azokból az európai forrásokból, amelyeket ekkoriban vezettek be, a megújuló energiaforrások hasznosításának támogatására minél nagyobb arányban részesedjen ez a szektor is. Emellett igyekeztek meggyőzni a jogalkotókat, hogy olyan irányba módosítsanak a szabályzókon, hogy azok egyszerűbbé és jövedelmezőbbé tegyék a fa és más biomassza termelését és hasznosítását.

Az akác elleni európai támadások kivédésére 2014 januárjában, több hazai érdekképviselet, társadalmi szervezet, köztük a MEGOSZ is, felsőoktatási intézmény és tudományos kutatóintézet részvételével megalakította az Akáckoalíciót, és sikerrel kezdeményezte az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánítását.

A Nemzeti Biomassza Egyesület elnökeként az elmúlt években számos javaslatot tett annak érdekében, hogy a fagazdálkodás és az erdőművelés jogi szabályozása kedvezőbb legyen, és minél többeknek megérje fát ültetni.

Véleménye szerint, a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a másra nem vagy csak korlátozottan hasznosítható területek fásítása. Az elmúlt években maga is majdnem 70 hektáron telepített nyárfát és akácot és emellett 110 hektáron erdőgazdálkodik. Saját tapasztalata szerint akkor lehet hazánkban a fásított területeket jelentős mértékben növelni, ha a fagazdálkodásnak a szántóföldi növénytermeléstől messze elmaradó jövedelmezősége jelentős mértékben növekedni fog, és ezzel párhuzamosan az öröklött szabályozási környezet korlátozó jellege lebontásra kerül és élőtérbe kerülnek a fatermeléssel foglalkozók ösztönzését és támogatását szolgáló intézkedések.

Horváth Jenő Füzéren született 1963-ban vadász és gazdálkodó család negyedik generációjaként. Gyermek és ifjú korát édesapja hivatásos fővadászi munkájának segítésével töltötte a Füzéri vadászterületen.

Erdészeti és vadgazdálkodási tanulmányait Egerben és Sopronban végezte, majd 1981-től a Borsodi Erdőgazdaságnál, majd az Északerdő Zrt-nél dolgozott az ország egyetlen kárpáti flórajárásba tartozó erdészkerület kerületvezető erdészként 1997-ig. Megalapította erdészeti és csemetekerti vállalkozását, csemetekertet létesített 1983-ban, melyet folyamatosan fejleszt. Munkája eredményeként Kelet-Magyarország vezető csemetekert hálózata alakult ki, mely jelenleg 60 ha üzemi területtel Füzéren, Karcsán és Mezőcsáton működik. Az alapítástól jelen időszakig több mint százmillió darab erdészeti csemetét állított elő, megteremtve ezzel az erdőfelújításokhoz és az erdőtelepítésekhez szükséges, nélkülözhetetlen, kiváló minőségű szaporítóanyagot.

A főtevékenység mellett mezőgazdasági és erdészeti területen gazdálkodik mintegy 280 ha-on, valamint szakirányítást végez magánerdő területen a Füzéri Erdőgondnokság Kft-vel. 1997-ben kezdeményezője-alapítója és elnöke volt a Füzéri Erdőbirtokossági Társulatnak, mely 430 ha-on a mai napig sikeresen gazdálkodik és mintaszerű természetközeli erdőgazdálkodása országos hírűvé vált.

Önkormányzati képviselő 1990-ben, majd 1998-ban alpolgármester és 2002. év óta Füzér község polgármestere. Ezen időszak alatt a Füzéri Vár történeti rekonstrukciójának munkálatai megkezdődtek, Füzér község külterületi erdő és mezőgazdálkodást is szolgáló útjai felújításra kerültek. 2003. évtől kezdeményezte a Nagy-Milic Natúrpark program megvalósítását, melynek 2011. évben megépült látogatóközpontja, és megvalósítás alatt áll a tájgazdálkodási, természetvédelmi és ökoturisztikai programja.

2003-ban a Felső-Magyarországi Várak Egyesülete alapítását kezdeményezte, mely a mai napig Füzéri székhellyel 35 taggal látja el a várak közös érdekképviseletét. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja 1981-től, valamint MEGOSZ tag 2016-tól és az erdészeti szaporítóanyag terméktanács alapító tagja.

Jelenleg a 10 éves fejlesztési program, a Nagy-Milic-Füzér 2021-2030 előkészítésén dolgozik polgármesterként, mely magába foglalja a Füzéri Vár 2026. évre (a Magyar Szent Korona Füzéren történt őrzésének 500. évfordulójára) történő teljes helyreállításán túl, a község külterületén erdő- és mezőgazdálkodás ökológiai szemléletű kialakítását. Az itt állandó jelleggel élő nagy ragadozók, a hiúz, a farkas, és az életterével Szlovákia felől közeledő medvére való tekintettel ragadozó védelmi program, azaz különleges rendeltetésű ragadozó és kárpáti gímszarvas védelmi és monitoringozási Füzéri vadászterület kialakítását tervezi. Ezen programhoz kapcsolódóan kezdeményezésére folyamatban van a Füzér község külterületén lévő erdész- és vadászházak felújítása, turisztikai célú hasznosítása.

Kapcsolódó:

39000 hektár új erdő (FATÁJ 2021-10-03) Az első beszámoló a MEGOSZ 2021. évi Nagyrendezvényéről