FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

39000 hektár új erdő

A két évvel ezelőtt átalakított támogatási rendszernek köszönhetően közel negyvenezer hektárnyi új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be támogatási igényt az erdőgazdálkodók – közölte az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szombaton, Szigetváron.

Szentpéteri Sándor a magánerdősök baranyai kisvárosban rendezett országos találkozójának megnyitóján azt mondta, az Agrárminisztérium (AM) szeretné elérni, hogy a gyengébb termőképességű területeken a gazdálkodók számára minél inkább valós alternatíva legyen az erdők nevelése. Ennek érdekében 2019-ben átalakították a támogatási rendszert. Az intézkedés hatására az erdőtelepítési kedv megnövekedett, azóta már 39 ezer hektárt meghaladó új erdő és ipari célú faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák, a támogatásokra megajánlott összeg pedig meghaladta a 100 milliárd forintot.

Fotó: Tóth János

A helyettes államtitkár a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) rendezvényén beszámolt arról, hogy sikerült megnyitni a lehetőséget az erdészeti csemetetermelés számára is azokkal a gépesítési pályázatokkal, amelyekben még ma is nagy a tartalék. Kiemelte: az AM azon dolgozik, hogy a közös európai uniós agrárpolitika a jövőben is komoly mértékű támogatásokat biztosítson az erdőgazdálkodók számára, ennek érdekében pedig új, a magánerdő-gazdálkodók érdekeit érvényesíteni hivatott főosztályt is létrehoztak az államtitkárságon belül.

Reményét fejezte ki, hogy a következő támogatási ciklusban meg tudják őrizni az erdőtelepítési támogatásokat, így a Natura 2000 támogatások kiszélesítésére és a meglévő erdőkben alkalmazott környezeti többletvállalások támogatási lehetőségeinek bővítésére készülnek. A klímavédelem kapcsán aláhúzta: a hazánkban érvényben lévő jogszabályok garantálják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, egyúttal szigorú szankciókat tartalmaznak az ezzel ellentétes tevékenységekkel szemben.

Szentpéteri Sándor úgy vélekedett, európai szinten is érvényesíteni kell azt a gondolatot, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak pozitív hatásai vannak, ezért Magyarország 11 országgal közösen tiltakozott a “gazdálkodók és a tagállamok érdekeit figyelmen kívül hagyó közös európai erdészeti stratégia ellen”.
“Meggyőződésünk, hogy a magyar erdők nem a gazdálkodók ellehetetlenítésével, hanem partnerként történő bevonásával és ösztönzésével tudják betölteni az egész társadalom számára fontos védelmi és szociális funkcióikat” – húzta alá. Hozzáfűzte: a gazdasági fenntarthatóság lényeges eleme, hogy az ellenőrzött módon megtermelt faanyag hasznosítható legyen. Ezért fontos szerinte a faipar és az erdőgazdálkodás közötti szoros együttműködés, a faalapú termékláncolat egységes kezelése és az innovációk támogatása.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára és Nagy Csaba, országgyűlési képviselő (b-j) a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) rendezvényén a Szigetvári Vigadó Kulturális Központban 2021. október 2-án. MTI/Varga György

Mocz András, a MEGOSZ elnöke, a MOCZ és Társa Magánerdészet Kft tulajdonosa, az mondta, az Európai Unió idén júliusban kihirdetett, 2030-ig szóló, “zöld szervezetek szája íze szerint íródott” erdészeti stratégiája csak a jóléti államoknak kedvez, háttérbe szorítja a tartós erdőgazdálkodást, készítésekor pedig figyelmen kívül hagyták az erdőgazdálkodók, erdészek és a faiparban dolgozók véleményét. Közölte: a stratégia ellen tizennégy szakmai szervezet lépett fel, mert úgy vélik, hogy a fenntartható erdőgazdálkodásnak és többfunkciós szerepének továbbra is a stratégia fő alapelemeinek kell lenniük.

Mocz András (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, országgyűlési képviselő azt mondta, a magánerdő-gazdálkodás és a faipar – elsősorban külső tényezők miatt – kihívások előtt áll, ezért főként a jogszabályok előkészítése és az agrárpolitika formálásában a NAK-ra is fontos szerep hárul. Kiemelte, hogy a magyar kormány a vidékfejlesztési támogatások tekintetében a jövőben bő forrásban részesíti az ágazatot, ami reményei szerint jelentős mértékben hozzájárul az eredményes gazdálkodáshoz is.
(Győrffy Balázs köszöntőjének szövege itt olvasható.)

Győrffy Balázs (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Nagy Csaba, a térség országgyűlési képviselője örömét fejezte ki, hogy a szövetség a baranyai kisvárost választotta éves találkozója helyszínéül, ugyanis – utalt rá – a magyar kormányzatnak köszönhetően mind a középkori vár, mind a település folyamatos megújulásban van. Hozzáfűzte: a jövőben is várhatóak a várost érintő beruházások, többek között küszöbön áll a Kaposvár és Szigetvár közötti kerékpárút megépítése és zajlik az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Barcs közötti szakaszának tervezése.

Nagy Csaba (Fotó: Mőcsényi Miklós)

A magánerdősök országos találkozójának keretében szombaton átadták a MEGOSZ idei kitüntetéseit, majd egész napos szakmai program vette kezdetét előadásokkal, gépbemutatókkal és kulturális programokkal.

A kitüntetettek és a kitüntetéseket átadók:

Rimler Pál díjat (melyet a MEGOSZ több mint 20 éve alapított) kapott: (balról jobbra) Posgay Attila okleveles erdőmérnök, Jakab István agrármérnök, Szakács Sándor okleveles erdőmérnök. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)
MEGOSZ emlékérem kitüntetést kaptak: (balról jobbra) Glattfelder Béla agrármérnök, Ferenc Nándor erdésztechnikus és Horváth Jenő erdésztechnikus. Akik átadták a díjat: Szentpéri Sándor helyettes államtitkár, Mocz András, MEGOSZ elnöke és Győrffy Balázs a NAK elnöke. (Fotó: Mőcsényi Miklós)

Szigetvár már a történelem előtti időkben is lakott hely volt, ám mégis inkább a magyar-török küzdelem dicsőséges színhelyeként vonult a köztudatba, a vár 1566-os ostromának, Zrínyi Miklós várkapitány és katonáinak története. A vár falai közt sétálva felelevenedik a hősies múlt, a Leghősiesebb Város („Civitas Invicta”) múltja.

“Áll rettenthetlenül Zrini nagy gondokon,
Mint nagy tornyos küsziklák magas Késmárkon;
Heába küszködnek nagy szelek azokon,
Erejeket vesztik heában ostromon:
Ugy Zrinit nem ijesztheti gond, sem rettentés,
Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés;
Mert állhatatosra az félelem nem és,
Az ki igaz üggyel s jó szüvel fegyveres.”
(Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem)

Borítóképen: Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) rendezvényén a Szigetvári Vigadó Kulturális Központban 2021. október 2-án. MTI/Varga György

forrás: MTI; AM Sajtóiroda

Előző cikk

Faipari ágazati képzőközpont

Következő cikk

Erdei Utakon Reviczky Gáborral – 94., 2021/40. adás



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
1
Share