Vélemény az Agrárkamari törvény tervezetéről

A FATÁJ 2011-04-29 cikkében írtunk arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján közzétették a leendő agrárkamarai törvény tervezetét. Jeleztük, hogy a javaslat lényege: kötelező tagság, 100 millió Ft alatti árbevételűeknél nincs tagdíj, fölötte pedig a bruttó árbevétel 1,0-1,5-2,0 ezreléke, ami a több milliárd forintos cégeknél meglehetősen nagy összeghez is vezethet. Számításaink szerint az állami erdőgazdaságok 134 millió Ft, az érintett magán erdőgazdálkodók együtt vélhetően mintegy 10 millió Ft tagdíjat kell fizessenek, a többiek semmit. Ugyanakkor fizetségtől függetlenül minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az agrárkamarába a törvény melléklete szerinti tevékenységűeknek kell belépniük. Az élelmiszerek esetében a teljes vertikum minden résztvevőjének, a mezőgazdálkodótól a élelmiszeriparon át az agrár termékek kereskedőiig bezárólag tagok lennének. Hasonlóan az erdőgazdálkodók is, de a fafeldolgozók nem, ugyanakkor egyes fakereskedelmi tevékenységűek igen.

A tervezetet május 15-ig lehetett véleményezni. A tervezetet meghirdető közlemény szerint a társadalmi vita e dátum szerinti lezárása után még további egyeztetések lesznek, majd még a nyári szünet előtt a javaslat az Országgyűlés elé kerül.

A fenti cikkben leírtak és némi lobbimunka alapján az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar dolgaiban érdekelt négy szövetség, illetve egyesület összefogott, hogy a javaslatot közösen véleményezze. A FAGOSZ, a MEGOSZ, a MERSZ és az OEE elnökei e munka eredményeként közös levélben fejtették ki véleményüket (6 oldal, 138 kB, doc) Ángyán József VM államtitkár úr részére.

E vélemény szempontjából lényeges volt, hogy sikerült megkapni az ipar- és kereskedelmi kamarai törvény március 18-i állapotú tervezetét is. (Érdekes, hogy a VM gyakorlatától eltérően azt nem tették "közszemlére" nyílt vitára, hanem a háttérben folytak, folynak erről az egyeztetések.)

A négy szervezet véleményének főbb elemei:

A leendő két kamarai törvénynek a szakmai sajátosságokból következő eltérések mellett összhangban kell lenniük egymással a felépítésük fő vonásaiban, a tagdíjrendszert és mértéket illetően, a választási eljárás szabályozásában. Nem lehet ellentmondás a tevékenységek hovatartozását illetően.

Az 1. és 2. mellékletek egyes elemeit törölni javasoljuk. Tehát az olyan termékekkel foglalkozást, melyek a faipar termékei, ki kell venni, hiszen maga a faipar nem lenne tagja az agrárkamarának.

A tagdíjjal kapcsolatban a bruttó árbevétel fogalmát tisztázni kell, de még jobb lenne, ha a mostani kamarai gyakorlathoz hasonlóan az iparűzési adó vetítési alapjából lenne kiszámítva az agrárkamarai tagdíj is. Persze még így is visszás lenne ha egy cégnek az ipari tevékenységei után ötezer Ft, a hasonló mértékű agrár tevékenységei után pedig több millió Ft tagdíjat kellene fizetnie. Megfontolandó, hogy a legalsó mérettartományban is legyen tagdíj, akár csak 1-5 ezer Ft.

Hiányoljuk a leendő működés pénzügyi modellszámítását. Tulajdonképpen mennyi pénzzel is fog gazdálkodni ezen leendően kötelező tagságú szervezet?

Legyen erdészetért felelős alelnök is! A művelt területek negyed erdő és ez a hányad folyamatosan nőni fog, így erdészeti alelnöknek kell lennie.

A szakmai szövetségek, illetve gazdasági érdekképviseletek működési támogatása ugyan nem témája e tervezetnek, de szóvá kell tenni, hogy létrejönne egy majd meglehetősen nagy összegekkel gazdálkodó kötelező tagságú szervezet, az önkéntes tagságú szakmai szövetségek és egyesületek működésének támogatására pedig az idén egyelőre csak igen halvány utalások vannak.

A jelölési és választási rendszert bonyolultnak és nehezen érthetőnek tartjuk. Ez mintha az országgyűlési választások listás rendszerének másolata lenne. A tervezet szerint listát állító szövetségek és egyesületek számára ennek kivitelezésére azonban megoldhatatlannak tűnik, hogy a vélhető költségekről és annak ismeretlen forrásáról ne is beszéljünk.

A tisztségviselők díjazása. Az önkéntes tagságú szövetségeknél és egyesületeknél a tisztségviselők ismereteink szerint nem kapnak díjazást. Ennek a törvényben nem kellene szerepelnie mintegy iránymutatásként, rá kellene hagyni e témát az alapszabályok szerkesztőire.

Kereszt tisztségviselés kamarák között, kamarák és szövetségek között. A megismert ipar- és kereskedelmi kamarai tervezetben nincs ilyen korlát. E két tervezetet össze kellene hangolni e téren.

Végezetül ismét kiemeljük azt az összes részletkérdés fölé emelkedő szempontot, hogy a leendő két kamarai törvénynek fő elemeiben azonosnak, illetve egymással összehangoltnak kell lennie, ellentmondás pedig természetesen nem lehet köztük.

A sajtóban sok észrevétel volt olvasható a kamarai törvénytervezetekkel kapcsolatban. Volt olyan vélemény is, hogy ha már változik a rendszer, a legjobb lenne (a takarékosság érdekében) egy, egységes Magyar Gazdasági Kamarát működtetni, azon belül agrár, ipari és kereskedelmi "főcsoportokkal" és szakmák szerinti megfelelő osztályokkal, esetleg alosztályokkal.

Most egy törvény van a gazdasági kamarákról, mely egyelőre az önkéntes tagság intézményét fogalmazza meg. Továbbá született egy átmeneti törvény az agrárkamara átalakításáról, amelyet a leendő törvények (törvény?) belépésével kivezetnek majd.

Nos, nyár elejére kiderül majd, hogy gazdasági kamara ügyben milyen törvényeket (törvényt?) terjesztenek majd a Parlament elé.

Összerakta, kivonatolta: Mőcsényi Miklós