FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken. Beszámolók, riportok, sajtószemle, ...
FELIRATKOZÁS FATÁJ-Online hírlevélre.
Kérem jelezze szakterületét, cégét, annak kapcsolóit.
Hivatkozás:
Ha felhasználja bármely cikket a FATÁJ-ból, hivatkozzon rá annak kapcsolójával is.

STIHL akkumulátoros gépek

6x6 Trans Erdogazdálkodási Kft - Közúti teherszállítás, erdogazdálkodási szolgáltatások, erdei apríték készítés.
FATUDAKOZÓ
Faipari gépek - Stonewood Kft.
HUNNIA FAGÉP - Jó magyarnak lenni!
Agroforg Kft
FATÁJ nyitólap
FATÁJ archívum:

FATÁJ-online
médiaajánlat
pdf

FATÁJ RSS
FATÁJ RSS súgó
FAGOSZ, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
A FAGOSZ a FATÁJ kiadója.
CEI-Bois, Európai Faipari Szövetség
A FAGOSZ a CEI-Bois tagja.

Husqvarna Magyarország Kft - Erdészeti és kertészeti gépek kereskedelme. HUSQVARNA, JONSERED, PARTNER, GARDENA.

FAGOSZ filmtár a Hazai Erdésznél

Nemzeti kincsünk az erdő - 40 kisfilm

Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezete

Magán Erdotulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége

Országos Erdészeti Egyesület

Hobbi Faesztergálás

Fataj online szaklap


Dr. Gerencsér Kinga: Fafeldolgozás mobil szalagfűrésszel
(A 2002-ben megjelent kiadvány online változata.)

Keres egy céget, intézményt, iskolát? Kezdje itt:
fatudakozo.hu
woodinfo.hu
woodinfo.eu
Akác
termékek
Magyar-
országról:
hungarobinia.hu
FAIPARI, ERDÉSZETI
apróhirdetések
DÍJMENTESEN

FAIPARI, ERDÉSZETI
szakkönyvek

A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le:


2013-10-17

Szepesi András: EU Erdészeti Stratégia

Az EU következő költségvetési időszakának erdészeti támogatásairól tartott konferencián hangzott el Szepesi András (VM EHVF szakmai főtanácsadó) előadása EU Erdészeti Stratégia 2020-ig címmel.

Megosztás:
Megosztás a Facebook-on
Megosztás az IWIW-en

 

Az EU következő költségvetési időszakának erdészeti támogatásairól tartott konferencián (FATÁJ 2013-10-09) hangzott el Szepesi András (VM EHVF szakmai főtanácsadó) előadása EU Erdészeti Stratégia 2020-ig címmel. A korábbi cikkünből, illetve itt elérhető az előadás vetített anyaga pdf-ben.

 

Az alábbiakban pedig közzétesszük az elhangzott előadást:

 

Az előadás túl elméleti lesz, elnézést kérek, ha nem tudok gyakorlati aprópénzre váltható információt átadni. Aki az államigazgatás működésében valamennyire járatos, pontosan tudja, hogy nem rossz, ha van stratégiája. Kell referencia, kell valami, amire utalhatunk, vezérfonal és akkor így felépíthetünk minden egyebet, amit el szeretnénk érni.

Miért is kell stratégia? Egyszerűen megindokolhatnám ezt azzal: ha megnézzük az európai nemzeteket, mindegyik rendelkezik nemzeti erdőprogrammal vagy nemzeti erdőstratégiával. Tehát ha ilyen van, az valószínűleg jó mindenkinek, jó az ágazatnak. Legyen ilyen az Uniónak is.
Ha viszont jobban megnézzük az Unió közös politikáit, akkor köztük nem találjuk meg az erdőgazdálkodást. Tehát mondhatnánk azt, hogy a szubszidiaritás elve alapján minden ország csináljon azt, amit akar, és ebbe nem is fog beleszólni az Unió. Az erdész társadalom a kettő között helyezkedik el: szeretnénk is valamit csinálni meg nem is. Szeretnénk sok pénzt kapni az Uniótól, viszont nem szeretnénk, ha beleszólna az otthoni erdészeti dolgainkba. Úgy néz ki, hogy a világ fejlődése abba az irányba mutat, hogy bármennyire tetszik, vagy nem tetszik nekünk, erdészeknek, a világ és az Unió bele fog szólni a mi dolgainkba. Tehát valószínűleg az a jó gondolat és a jó megközelítés, ha mi magunk próbáljuk meg azt körülhatárolni, hogy mit szeretnénk csinálni és mit adunk a társadalomnak és a többi ágazatnak. Erre hivatkozva a saját utunkat jobban tudjuk járni, mintha ezt mások mondják meg. Tulajdonképpen az erdészeti stratégia erről szól, kiemelve azt a nagyon fontos tényt, hogy ez nem klasszikus joganyag, tehát nem része a közös politikáknak, azonban mint útmutató és hivatkozási alap az Unió egyik legfontosabb erdészeti dokumentuma.

Vissza kell azért nyúlnom a múlthoz is, mert nyilván vannak közöttetek olyanok is, akik ezt az új Erdészeti Stratégiát, amit szeptember 20-án adott közre a Bizottság, már olvasta, ismeri a tartalmát. Elnézést, nekik semmilyen újat nem fogok tudni mondani. Nyilván vannak olyanok, akik fölkapják a fejüket, hogy mi az, hogy "új". Miért volt régi? Ez nem annyira evidens mindenkinek. Igen, volt régi, ezért gondoltam, hogy egy-két szót a régi stratégiáról is szólok, amit 1998-ban fogadtak el az osztrák elnökség alatt. Labanc barátaink rendkívül komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy legyen stratégia, legyen Erdészeti Stratégia. Az akkori stratégia viszonylag rövid és tömör dokumentum volt, mondjuk öt oldal, négy oldal. Tartalmát illetően számunkra alapvetően új dolgokat nem fogalmazott meg, hiszen már rég óta Carlowitz óta mondjuk, hogy fenntartható - akkor még tartamos, de ezt már nem lehet használni, most fenntarthatónak mondjuk az erdőgazdálkodást - és többcélú erdőgazdálkodást folytatunk, akarunk folytatni. Ez van leírva a régi stratégiában is, és amivel több a régi stratégia ennél, az az, hogy a szakpolitikák közti koordinációra nagyon határozott utalást tartalmaz.

Magyarán az erdészet próbálta pozícionálni magát az EU szakpolitikai áramlataiban. Az akkori tartalom tömör összefoglalása a többcélú, fenntartható erdőgazdálkodásnak. Ezt mindig és mindenütt elismételjük, de önmagában ez nem elég. Nagyon fontos, hogy ez a stratégia utalt az akkori érvényes és az erdőgazdálkodást érintő uniós szabályozásra, ami nagyon fontos kapcsolódási pont volt. Kitekintést is adott. Bizonyos területeken óvatos célmegjelöléseket is tett, a mostani stratégia ezen a téren már kicsit előrelépett. Ami látszólag nem, de mégis nagyon fontos dolog, hogy megerősített egy intézményrendszert, amely a Bizottság és a tagállamok közti kapcsolatot biztosítja: ez az Állandó Erdészeti Bizottság; a szakmai fórumok és a Bizottság közti kapcsolatot pedig az Erdészeti és Parafa Tanács tartja.

A régi stratégia végrehajtásához, amivel szintén nem sokat találkozott a szakközönség. Amivel találkozott, az a Vidékfejlesztési rendeletnek az egyes intézkedései. Bármily meglepő, a Stratégia kellett ahhoz, mint megalapozás, hogy azok az intézkedések olyan részletességgel és olyan súllyal belekerülhessenek a Vidékfejlesztési rendeletbe. Nyilván ez az aprópénz, amit gyakorlati oldalról leginkább lehet látni. Nagyon sok mindent nem lehet látni, hogy más jogszabályokba mi az, ami nem került bele, vagy úgy került bele, hogy annyira nem sérti  az erdészeti ágazat érdekeit. Ezek a láthatatlan eredmények, de ezek nagyon fontos eredmények sok esetben. A régi Stratégiának az volt az érdekessége, hogy az első időszakban önjáróan próbált megvalósulni, mondhatnánk: valósítsátok meg magatok a szubszidiaritás elve alapján. Nagyon jó referencia volt - hozzáteszem - nemzeti szinten nekünk ez a Stratégia. Azt kell mondjam, hogy az Unióba belépés előtt hatékonyabban működött, mint most - nemzeti szinten. Ennek nyilván megvannak az okai.

2007-2011. között mivel láttuk, hogy a megvalósulást valamilyen módon mederbe kell terelni, ezért készült el az (EU) Erdészeti Cselekvési Terv, kiemelt célterületekkel. Itt azt szeretném megemlíteni, hogy a mi Nemzeti Erdőprogramunk minden egyes akciója hozzá lett kötve ennek a Cselekvési Terv célterületeihez, azon belül ahhoz a 18 konkrét célprogramhoz, aminek a keretében meg akarták és meg akartuk valósítani és nagyrészt meg is valósult.

Térjünk át az új Stratégiára. Miért is volt szükség új Stratégiára? Nemes egyszerűséggel eltelt 15 év és a társadalmi-gazdasági környezet - leginkább a gazdasági - jelentősen megváltozott, a klímaváltozás és klímapolitika meghatározó jelentőségűvé vált, az ott tett vállalások a 2020-as 3x20-as uniós változás-teljesítés az erdőgazdálkodást nagyon nagy mértékben érinti. Ennek részleges folyománya az energiapolitikában bekövetkezett változás, ami nem csak a klímapolitikával függ össze, hanem az energiagazdálkodási témával is. Az agrárpolitikában az élelmiszer felértékelődése, a természetvédelmet a naturán keresztül mindenki jól ismeri, a vízgazdálkodás és a víz értékének megnövekedése meghatározó jelentőségű és nem mellesleg a gazdasági válság.

A másik rész, amiért érdemes volt megújítani a régi Stratégiát, az a referenciák elavulása. Számos akkori rendelet ma már nem él, megszűnt. Erős kelet-európai orientációja volt az akkori Stratégiának. Közben beléptünk, tagokká váltunk. Még két szempont, amiket a 15 év eredményei, változásai generáltak: az erdő iránti figyelem növekedése, az erdő szolgáltatásai (és itt széles körben mindent értek ez alatt, a fát is természetesen) iránti kereslet növekedése és az erdők fokozott védelme: a társadalom felelősségvállalása az erdőkért.

Maga a készítés tulajdonképpen nem lényeges, de az az elem nagyon fontos, hogy ez nem fölülről, hanem alulról indult, a tagállamok, a tagállamok erdészei kezdeményezték a megújítást. A tagállami Erdészeti Bizottság volt az a tagállami fórum, ahol ennek alapjait megteremtették. Az első anyag elkészült, utána a Bizottságba bekerülvén egyéb politikákkal ütközve úgy tűnt, hogy el is tűnik a süllyesztőben. Itt történt egy érdekes dolog, amikor a kormányzati, erdészeti akarat, a szakmai és NGO erdészeti akarat egyesült és tulajdonképpen példátlan módon, egyöntetűen kipréselték a Bizottságból azt, hogy kiadja ezt a Stratégiát, mert el akarták nemes egyszerűséggel mismásolni. Pontosan azért, mert olyan erdészeti érdekérvényesítési lehetőségek vannak benne elrejtve, amelyek egyéb EU-s politikákat lassíthattak, vagy gátolhattak volna. Ezt egyébként reméljük meg is fogjuk tenni, a saját érdekünkben.

Innentől kezdve elnézést kell kérjek, mert a dokumentumból vettem át a szöveget, amely magyar szöveg, de időnként lehet hogy magyarra kellett volna fordítanom, de nem tettem, mert ez az autentikus szöveg. Nyilván van az EU-s szakzsargon, amit nem biztos, hogy meg kell szokni, de nem akartam most hozzányúlni és nagyon leegyszerűsíteni. Az alapelvek meglehetősen tiszták és világosak. Nem olvasnám fel ezt a 3 pontot, amiben ezt összefoglalták. Egy dologra hívom fel a figyelmet és elnézést kérek azoktól, akikben a természetvédelmi indíttatás kicsit erősebb, gazdálkodási irányú prioritás-eltolódás érezhető a mostani stratégiában az előzőhöz képest. Azzal együtt, hogy az erdők hármas funkciójának fontosságát nem helyezi háttérbe. Ez nagyon fontos üzenet, úgy gondolom. Ami még szintén nagyon fontos, hogy a mostani stratégia az erdő alapú iparral és a terméklánccal hangsúlyosabban foglalkozik, mint a korábbi. Tehát próbálja ismét egységbe fogni az erdészetet, az erdőgazdálkodást és a fafelhasználást.

A célokat szintén nem gondolnám felolvasni, mert annak a megfogalmazása számomra kicsit érdekes. Nagyon sokat kellett gondolkodnom, hogy megértsem jól a mélyebb üzeneteket. Maga a megfogalmazás számomra, a magyar erdész számára kicsit furcsa, szokatlan, hiszen azt helyezi elsődleges fontosságúvá, hogy a fenntartható erdőgazdálkodást bizonyítsuk. Nálunk úgy gondolom, hogy erre akkora energiát nem kell fordítani. Nem gondolom, hogy nincs tennivaló, de a tervszerű erdőgazdálkodás feltételei nálunk viszonylag nagyon régóta jól adottak és biztosítottak.

Ahol érdemes még elidőzni, az a prioritási területek és ebben az új Stratégia mindenképpen többet ad, mint az előző, hiszen a 8 fő prioritási területen belül stratégiai orientációt sorol föl, ami körvonalazza azokat a tevékenységeket, a fő irányokat, amely irányokban a tagállamok és a Bizottság majd meg fogja valósítani ezt. Azt hiszem, hogy ez az a rész, amit érdemes alaposan elolvasni. Természetesen ezek súlyukban nem teljesen összemérhető tételeket tartalmaznak. Az első gondolat, a vidéki és városi közösségek támogatása. Maguk a főcímek persze nem sokat mondanak, de ha lefordítom őket, úgy már világosabbá válnak: ez maga a vidékfejlesztési rendelet, amely az erdészetet érintő támogatások 90%-át finanszírozza. A kettes pont az erdő alapú ipar és a bioenergia. A Bizottság elkötelezte magát, hogy ezeket a területeket próbálja fejleszteni, a fa promócióját elősegíti és egyben pontosabban fölméri a hasznosítható készleteket is. Erdők és klímaváltozásnál nem érdemes elidőzni, azt hiszem ismert. Az erdők védelme teljesen világos. Igazándiból ebbe a négyes pontba van belerakva a többcélú erdőgazdálkodás minden aspektusa. A milyen erdeink vannak az a források oldal, tehát az információ és monitoring. Az új, innovatív erdőgazdálkodás a kutatás, az együttműködés a tagországok és a Bizottság közötti koordináció. Az utolsó pedig a külkapcsolatok.

Az elfogadásról. Ez bizottsági javaslat, tehát ez önmagában csak javaslat, amit a Tanács tanácsi következtetések formájában bizonnyal el fog fogadni, mert egyöntetű a támogatottsága. A Parlament viszont már nehéz dió lesz. Az bele is piszkálhat. Másrészt parlamenti választások lesznek. Tehát ha nem tudjuk áttaposni a Parlamenten a választások előtt, ennek a jövője kétséges. Itt nagyon nagy feladat áll még előttünk. A lobbinak dolgoznia kell és ez mindenkire vonatkozik.

A megvalósításnál valószínűleg nem lesz cselekvési terv, mivel megvannak a stratégiai fő irányok. A nemzeti és az EU-s szakpolitikákon keresztül kell ténylegesen megvalósítani és az Állandó Erdészeti Bizottság lesz az a fórum, amelyik monitorozza és tolja előre a szekeret.

Finanszírozás. Nincs elkülönített forrás, mivel nincs rá közös erdészeti politika. Ez eddig is így volt. A fő források: a Vidékfejlesztési Alap kétségtelenül, a LIFE+, a Strukturális Alapok és a HORIZON-2020, az a kutatás és innováció forrása lesz, ami nem jelentéktelen forrás.

A két mantra szerű szó az a REDD+ és a FLEGT a külkapcsolatokra vonatkozik. Az egyik az a klímaváltozással, a másik az illegális fakitermeléssel kapcsolatos alapok, ami az Unióból kifelé áramlik a fejlődő országok felé.

 

FATÁJ kiegészítés:

Az EU új erdészeti stratégiája számos nyelven, így angolul és magyarul is olvasható.

Forrás: A hivatkozott előadás
Képek és szerkesztés: Mőcsényi

 

DomoTrend Kft - Lakberendezés Európa neves design-muhelyeibol.

FATUDAKOZÓ - az online faipari cégtár

Dunaker Kft - Alapítva 1986

Erdészeti gépek, berendezések forgalmazása: MUS-MAX aprítógépek, SCHLEASING aprítógépek, MAXWALD kötélcsörlok; POSCH tuzifa darabolók, hasítók.

Renexpo 2014

Top20 - a legnagyobb hazai bútorforgalmazók - 2011

STIHL erdészeti gépek és alkatrészek nagykereskedelme, szervíz. VIKING kerti gépek, alkatrészek nagykereskedelme és szervíze.

105 hazai furészüzem gazdasági teljesítménye - 2010. - Megvizsgáltunk 105 hazai furészüzemet muködteto vállalkozást (60 kemény-lombos, 44 lágy-lombos, 1 fenyo-feldolgozó) a 2010-es évi teljesítményei alapján.

Fagazdasági felszámolás számláló - 2012.május - Összegyujtöttük a fagazdaság szakterületein muködo (muködött) Magyarországon bejegyzett cégeket, amelyeknél a 2012-es évben indult el a felszámolási, ill. végelszámolási eljárás. 152 naptári nap alatt 396 céget találtunk (legalább 860 fonyi alkalmazotti összlétszámmal, és mintegy 13 566 millió Ft - korábban volt - összforgalommal).

LEITZ Hungária Szerszám Kft

Erdészeti gépek, eszközök, muszerek, kiegészítok kereskedelme.

AKE - A perfekt megoldás




 A FATÁJ lapot kiadja a FAGOSZ
Minden jog fenntartva. All rights reserved.