A norvég erdők mélyére, Magnor falu mellé tervezte meg a BIG (Bjarke Ingels Group) a világ legfenntarthatóbb bútorgyárát, a Vestre céggel közösen. A projekt The Plus névre hallgat, és a széndioxid-mentes bútorgyártás mellett közösségi élményt is kínál majd.
Norvégia évtizedek óta a legnagyobb egyszeri beruházást valósítja meg a bútoriparban, és mindjárt egy landmark épülettel, amely egyfelől nyitott létesítményként szolgálja a zöld gyártást, másfelől a 6500 m2-es épületet körülöleli majd egy több mint egy km2-es, túrázásra és kempingezésre alkalmas park is.
Várhatóan a Plus lesz a régió első ipari épülete, amely megkapja a legmagasabb BREEAM minősítést, az Outstandinget.
Minden anyagot gondosan, a környezeti hatásaik tanulmányozása után választanak ki, a homlokzat helyi faanyagból és újrahasznosított vasbetonból készül. A “Párizsi Megállapodás-biztos” épület minden tervezési szempontja a megújuló és tiszta energia elvein alapszik, hogy a Vestre környezetbarát módon termelhessen, például a hasonló gyárakhoz képest legalább 50 százalékkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással.
Magnor falu félúton található a Vestre oslói központja és a torsby-i (Svédország) acélüzeme között. A Plus négy fő gyártócsarnokát (raktár, színező üzem, fagyár, összeszerelés) sugarasan rendezték a központi mag köré – ez az elrendezés kedvez a munkafolyamatok hatékony, rugalmas és áttekinthető szervezésének. És persze a négy szárny kiadja a plusz jelet is. De mit tettek a középpontba? Logisztikai irodát és kiállítóteret, melyek értelemszerűen közvetlen összeköttetésben állnak mind a négy gyártócsarnokkal.
Középen egy nyilvános, kör alakú udvar található, ami ideális kiállítóhely a mindenkori legújabb kültéri bútorok számára. Ez a köztér egyben afféle panoptikum is, amely tökéletesen transzparensen mutatja be a gyártási folyamatokat a látogatóknak.
A Plus számos 4.0-s ipari megoldást alkalmaz, például intelligens robotokat, önjáró teherautókat és az egész gyárat irányító tabletet. Minden gépet a Vestre 200 színének egyike jelöl, az útvonalaik pedig térképként jelölik a munkafolyamatokat, így még egy egyszerű látogató is könnyen végigkövetheti a gyártást, akárha egy múzeumot járna végig. Minden épületszárnynak van egy megemelt mennyezeti sarka, így lejtős tetők képződnek. Belülről ezek afféle kilátópontok: befelé a gyártócsarnokokba, kifelé az erdőre. A színező üzem és a fagyár hossztengelye mentén meghosszabbítják a lejtős tetőket, utat képezve ezzel a dolgozóknak és a látogatóknak. A négy gyártóegységet 21 méteres, szabad fesztávú, keresztrétegelt faanyaggal építik fel, oszlopok nélküli üres tereket képezve. A műszaki infrastruktúra egy három méter széles szervizfolyosón mozoghat.
Minden látogató körbejárhatja az épületet minden oldalról, felmehet a zöldtetőre, ahová rámpák segítségével még kerekesszékkel és babakocsival is fel lehet jutni. A tetőre 1200 napelem-panelt telepítenek, megfelelő szögben az optimális termeléshez. A panelekből származó hőfelesleget az épület hűtő-fűtő rendszerében is hasznosítják. Összességében a rendszer legalább 90 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint a hasonló funkciójú, hagyományos építésű gyárak.
Forrás: Octogon
