Az első intézkedés a tűzoltás lesz. Ég a ház, EU-s kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, bármely területet is nézzük, halomszámra állnak a dokumentációk – mondta Tánczos Barna, az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere.
Tánczos Barna lesz az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer, illetve hogy milyen tervekkel vág neki a munkának.
Mi lesz az első intézkedése a kinevezését követően?
Az első intézkedés – és bárki esetén ez lenne az első, aki ebbe a pozícióba kerül -, a tűzoltás lesz. Ég a ház, EU-s kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, bármely területet is nézzük, halomszámra állnak a dokumentációk. Óriási problémák vannak a hulladékgazdálkodás terén, a háztartási, az ipari és a veszélyes hulladékok kezelése terén egyaránt. De indult eljárás a levegőminőség miatt is a városi agglomerációk esetén, itt is nagy gondok vannak, ugyanakkor a biodiverzitás, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás kapcsán is indult eljárás. Az elmúlt években a román kormány hihetetlenül rosszul végezte a dolgát ezen a téren.
De nemcsak a lemaradásokkal kell a minisztériumnak foglalkoznia, hanem az építkezéssel is. Fenntartható erdőgazdálkodási rendszert kell tudjunk meghonosítani. Egyrészt rendet rakni a fakitermelések terén, hogy ne a tisztességes erdőkitermelőket, erdőgazdálkodókat sújtsuk súlyosabbnál súlyosabb procedúrákkal, hanem alakítsunk ki egészséges egyensúlyt.
Fontos, hogy haladéktalanul fizessük ki a kompenzációkat azoknak az erdőgazdálkodóknak, akiknek ez jár a Natura 2000-es területek után, mivel jövedelemkiesésük keletkezett a korlátozások miatt. A gazdák évek óta várják a nekik járó összegeket.
Szükség van továbbá arra, hogy a kivizsgáló hatóság keretén belül kialakítsunk egy szakosodott csoportot, mely a környezetvédelmi bűnügyeket vizsgálja ki, pl. az az illegális erdőkitermeléssel, a falopásokkal foglalkozik. Naponta előfordul, hogy akár a tetten ért fatolvajok is megússzák vádemelés nélkül, rengeteg példa van erre. Az erdészeink sokszor tehetetlenek. Hatékony fellépés kell a kivizsgáló szervek részéről ezen a területen.
Arra az “erdő-DNA”-ra gondol, amelynek megalakításáról egyszer már törvényt hoztak, de végül az alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést?
Nem. A jelenlegi struktúrán belül kell egy szakosodott csoport, akik ki tudják vizsgálni a falopási ügyeket, és meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy valóban azokat büntessék, akik törvénytelenül járnak el.
De a környezetvédelem nem harctér, ahol mindenütt ügyészeket, rendőröket kell lássunk. A környezetvédelem a nevelésről is szól. Gondoskodnunk kell arról, hogy a következő generáció már gyerekkorban megtanulja, hogy miként kell bánni a hulladékkal, hogyan kell az erdőkre, a vizek tisztaságára vigyázni. Számomra ez fontos. Szeretném, ha nagyobb szerep jutna a nevelésben például annak, hogy mit kell tennünk a palackokkal, hogy az utcák, falvak ne legyenek szemetesek. A környezettudatos magatartást gyerekkorban kellene elsajátítani, megtanulni.
Óriási kihívás továbbá az erdősítés, Romániában folyamatosan növelni kell az erdős területeket, és védő erdősávokat is ki kell kialakítani. E téren nem voltak előrelépések. Meg kell találnunk a jogi formáját annak, hogy ezt hogyan kivitelezzük majd.
Szeretnénk továbbá, ha a természetvédelmi területek kezelésébe az állami intézmények mellé visszatérnének a civil szervezetek, melyek korábban is hatékony munkát végeztek, és bebizonyították, hogy rájuk lehet bízni a feladatokat. Fokozatosan nagyobb szerepet vállalhatnának a civil szervezetek ismét ebben a munkában.
Hol kívánnak erdősávokat kialakítani? A mezőgazdasági parcellák között, esetleg a közutak mentén vagy a települések körül?
Azt majd a szakértők mondják meg, hogy hol legyenek erdősávok, amelyekkel megelőzhetjük az eróziót, illetve megelőzhetjük vagy fékezhetjük, lassíthatjuk az elsivatagosodást. Az én dolgom a keretezés, a háttér megteremtése lesz ebben a tekintetben.
Tervezi-e az állami erdészet, a Romsilva átszervezését? Többen kifogásolják, hogy ez önálló gazdálkodású cégként működik és nem pl. egy minisztériumi osztályként.
A Romsilva átszervezése napirendre kerül a következő évben, ez szerepel a három koalíciós partner által vállalt kormányprogramban is. Elvégeztetünk egy auditot. Ez egy óriási intézmény, óriási területek menedzsmentjét, őrzését, kezelését látja el, több mint 10 ezer alkalmazottja van, nem lehet egyetlen igazgatóságban elképzelni, nem lehet egy irodába bezsúfolni mindenkit. Az audit mondja majd meg, hogy hol vannak a problémák a szervezeten belül, hogy miben kell változtatni.
Sokféle folyamatot át lehet és át kell szervezni, meg kell szakítani az esetleges összefonódásokat, melyek néha tetten érhetőek egyes kivizsgálások, ellennőzések során. A cél, hogy ne lehessen megoldható, hogy törvénytelen fakivágások kerüljenek kifehérítésre, vagy hogy kéz kezet mos alapon az intézményen belül el lehessen tussolni törvényszegéseket.
Az EU-csatlakozás óta, 2007-től a romániai gazdáknak is járna a természetvédelmi kompenzáció, ami azokért a kiesett jövedelmekért kárpótolná őket, melyekről a Natura 2000-es területeken érvényes szabályok miatt kellett lemondaniuk. Úgy tudom, ezeket az összegeket azért nem folyósítja az EU, mert a román kormányok mindeddig nem dolgoztak ki átlátható rendszert a kiesett jövedelmek megállapítására és a kifizetésekre. Mit tervez e téren?
Úgy tudom, a mai nap nincsenek olyan megtiltott tevékenységek, melyek nagy jövedelem kiesést eredményeznének. Tudok viszont olyan esetekről, ahol védett állatfajok miatt olyan támogatások járnak, amit a gazdák megkaphatnak. A legfontosabb, ha mezőgazdaságról beszélünk, hogy listázzuk azokat a területeket, ahol megtiltanak bizonyos tevékenységeket, azután lehet a kompenzációról beszélni. Az erdők esetén bizonyos esetekben már jóvá vannak hagyva a kifizetések, ezeket rendezzük majd. Ebben a kérdésben a mezőgazdasági tapasztalatom, úgy vélem, előnyt jelent majd. Bízom abban, hogy jobban fogok majd kommunikálni a mezőgazdasági minisztériummal.
Mit tervez a Védett Területek Országos Ügynöksége (ANANP) kapcsán? Több szakértőnek az a véleménye, hogy kevés alkalmazottjuk van, ezek sem feltétlenül szakemberek, és nem képesek ellátni a természetvédelmi területek kezelésével járó feladatokat. Számos szakember azért nem vállalt az ANANP-nál állást, mert úgy vélik, a döntéseket központilag, politikai alapon hozzák meg, és nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat. Készül átszervezésekre e téren?
Amint az előbb is mondtam, a civil szervezeteket mindenképp szeretném visszahozni a természetvédelmi területek menedzsmentjébe. Közös kompromisszumokra van szükség, amik hatékonyabbá tennék a munkát, másrészt felelősséggel ruháznák fel azokat a civil szervezeteket, melyek vállalnának feladatokat. Ahol felelős civil szervezetek foglalkoztak a védett területek kezelésével, ott jól mentek a dolgok. Ahol pedig csak presztízsből vállalkoztak ilyesmire a civilek, ott nem. Mindkét rendszer ki volt próbálva a védett területek menedzsmentje terén: a tisztán civil és a tisztán állami, és bebizonyosodott, hogy egyik sem működik jól. Kompromisszumok kellenek ezen a téren.
Ha jól el tudják látni a feladatokat a civilek, rájuk kell bízni ezeket, és ahol ez nem megoldható, ott az állam kötelessége helyettesíteni őket. A politikai alapon meghozott döntésekkel kapcsolatban nem tudok véleményt mondani. Ha ilyenre volt precedens, az elítélendő. Ki kell szűrni az ilyesmit a rendszerből.
Mik a tervei az Országos Környezetvédelmi Alappal (AFM)? Tervezi-e, hogy az eddigiek mellett, pl. az új autók vásárlása mellett, más típusú beszerzéseket vagy munkálatokat is támogassanak ebből az alapból?
Az AFM jelen pillanatban menedzsment-problémákkal küzd. Késik, lassan, nehézkesen működik. A cél, hogy olyan digitalizált adminisztrációs megoldásokat vezessünk be, melyekkel gördülékenyebbé tesszük a tevékenységet. Alacsonyabb szintre kell hozni a döntéshozatalt. A finanszírozandó területeket mindig lehet bővíteni, de az első dolog a menedzsment átszervezése.
Az elődje, Costel Alexe májusra ígérte, hogy működőképes lesz a SUMAL-rendszer, az ún. erdőradar, mely megkönnyíti az illegális szállítmányok beazonosítását, de a rendszer még mindig nincs beüzemelve. Hogy áll ez a dolog, mikorra lehet tényleg kész?
Rosszul, nagyon rosszul áll. Nincsenek feltöltve az adatok, több ezer gazdasági szereplő adatait kell a rendszerbe felvezetni, majd ellenőrizni is kell a működését, mielőtt elindítjuk. Gyorsítani kell a folyamatot. Szeretném, ha mielőbb tudnánk a rendszer hatékonyságán javítani.
Korábban a Transindex összesítést készített biológus, ökológus szakértők bevonásával a legsúlyosabb erdélyi természetvédelmi problémákról. Ebből az derült ki, hogy a legnagyobb gond a vízháztartás egyensúlyának megbontásával van, mely a folyószabályozási és lecsapolási munkálatok következménye. Azt javasolják, hogy végezzenek a vízvisszatartást biztosító beruházásokat.
Külön fejezetet javasoltam személyesen a kormányprogramba annak érdekében, hogy létrehozzunk ilyen rendszereket. A kommunizmus idején kialakított lecsapolási rendszerek elvezetik a tavaszi vizeket, mely egyebek mellett a mikroklímát is befolyásolja. Kifut a földekről a tavaszi hóolvadás után nagy mennyiségű víz, aminek hatásait mindannyian érezzük.
Azt szeretném, ha élőhely rehabilitációs munkálatokat tudnánk elindítani több helyen az országban. Víztározókat alakítanánk ki, melyeknek kettős szerepük lenne. Egyrészt csökkentenék az árvízi kockázati faktort, mely miatt sok település esetén lecsökkent a beépíthető területek nagysága. A tározók révén viszont beépíthetővé válnának olyan területek is, melyek árvízveszélyeseknek vannak jelenleg nyilvánítva – teljes falvak vannak jelenleg ebben a helyzetben. Másrészt ezek megoldást jelentenének öntözőberendezések táplálására is. Szeretném, ha a mandátumom alatt el tudnánk indítani ilyen beruházásokat.
2015-ben azt nyilatkozta a medvék kapcsán, hogy nem kell Romániát Európa állatkertjévé alakítani. Fenntartja ezt az állítását ma is? Úgy tudom, az EU megalapozott tanulmányok hiányában nem engedélyezi ismét a medvék vadászatát Romániában.
Ma is fenntartom a véleményem: az egyensúly megteremtése a legfontosabb. Sem a gazdák kárára és a medvevédő civilek kezdeményezésére, se a medvék ellenében nem szabad közpolitikákat jóváhagyni. Ezt mondtam korábban is és ezt mondom most is. Amikor a medve egyre többször elhagyja az élőhelyét, mert nem tud megélni a populáció növekedése miatt, szükség van racionális, tudományos alapokon fekvő emberi beavatkozásra. Soha nem mondtam hogy ki kell lőni 4 ezer medvét.
Téves információ, hogy Brüsszel nem hagyja jóvá a medvék vadászatát, ezt minden tagállam számára lehetővé teszi a vonatkozó uniós direktíva. Románia döntött úgy 2016-ban, hogy egyáltalán nem avatkozik be a medvepopuláció szabályozásába, azaz betiltotta a vadászatot, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozás engedélyezett, azaz csak a problémás egyedeket lehet kilőni. A szigorúan védett fajokra is adható az EU-ban kilövési és vadászati engedély, pl. a finneknél a rénszarvasokra.
Tehát az EU-ban nem tilos a medvevadászat, Románia tiltotta be a prevenciós medveállomány szabályozást. Úgy gondolom, hogy szükség van emberi beavatkozásra a medvepopuláció szabályozása érdekében. De nem a vadászat az első, az élőhelyeket kell biztosítanunk a medvék számára, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják ezeket, hogy ne találkozzunk velük az utcákon, és az iskolák udvarán se járkáljanak a medvék. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy békében élhessünk egymás mellett.
Forrás: transindex.ro
Fotó forrása: Facebook
Kapcsolódó:
Egyszer s mindenkorra rendezné a medvekérdést környezetvédelmi miniszterként Tánczos Barna (A szekelyhon.ro riportja Tánczos Barnával, megjelent: 2020-12-30-án.)
Tánczos Barna: csak mentalitásváltással lehet előre lépni a környezetvédelemben (MASZOL.ro 2021-01-04)
**********************************
2019 végén a romániai erdők területe 6 592 230 hektár volt, 9 165 hektárral több, mint az előző évben, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleményéből.
Ez a növekedés elsősorban az erdős legelők átalakításának, valamint a degradált és bizonyos nem erdős területek erdészeti alapba történő bevezetésének köszönhető.
A 2019-ben kivágott faanyag mennyisége 18 903 600 köbméter volt, 557 900 köbméterrel (-2,9 százalék) kevesebb, mint előző évben. Az erdők regenerálódását célzó fakivágások 190 610 hektárnyi területet érintettek, 9 049 hektárral többet, mint 2018-ban, mutat még rá az INS.
A regenerált (felújított) területek 2019-ben 24 459 hektárra rúgtak, ez 2 584 hektárral kevesebb volt a 2018-as adathoz képest.
Forrás: MASZOL
