FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Követés

Közelgő események

Svédország erdőgazdálkodása (3. rész)


Festett tájkép tóvel Svédország területén (1858), foto: Axel Nordgren

Szerző: Varga Kornél, okl. erdőmérnök

Svédországban élek sok éve már, nem a szakmában dolgozom, de érdeklődésem továbbra is töretlen és furcsán néztem az erdőkben tapasztalható jelenségekkel kapcsolatban. Ezek okának jártam/járok utána és tárom a hazai kollégák elé.

Összeálításom első része ide kattintva olvasható.

Összeálításom második része ide kattintva olvasható.

 

Az erdőtörvény Svédországban (Érvényes 2020. 04. 01-től, módosításokkal és magyarázatokkal kiegészítve)

 

Meg kell nézni ezt a két évszázaddal ezelőtti svéd tájat ábrázoló képet és összehasonlítani a ma tapasztalhatóval. A törvény által a tulajdonosakra rótt kötelezettségek eredménye képpen az addig meghatározhatatlan minőségű tájkép karakterisztikusan szétvált az adott gazdálkodási feladatok szerint. Így ma egyértelműen elkülöníthetőek a mezőgazdálkodást, az erdőgazdálkodást és az ipari tevékenységet végző területek. Határa lett az erdőnek, ami a törvényi előírások hatására zártabbá és sűrűbbé vált. A növekmény magáért beszél: 1920-ban 1,66 milliárd m3, 2020-ban 3,5 milliárd m3 az élő fakészlet. Ennek egyik oka a törvényi szabályozás, amely racionalizálta a fahasználatot és kötelezően előírta a felújítást, magyarul vágásos erdőképet alakított ki. A másik a tőzeges területek ´30-as években kezdődő lecsapolása. Sok erdőterület fatermő képessége növekedett ezáltal, bizonyíthatóan, kutatások alapján ca 20%-kal növekszik a folyónövedék egy víztöbblettel bíró terület leárkolását követően. A harmadik növedéket segítő tényező az erdőtalajok trágyázása és lúgosítása (meszezés, hamuzás).


Az erdök sűrűbbek és sötétebbek lettek, ahogyan az az Országos Erdöleltár adatain látszik az 1955. és 2008. közötti idöszakban. (Bruttó fatérfogat/ha)
Forrás: Riksskogstaxeringen, SLU

Előszó

Két fontos célkitűzés megfogalmazása.

1, Környezeti célok, úgymint a biológiai sokszínűség, a genetikai variabilitás biztosítása, a populációk fenntartása, a veszélyeztetett fajok élőhelyeinek a megőrzése, a kultúrkörnyezet és a szociális- és esztétikai értékek megőrzése az erdő segítségével.

2, termelési célok: az erdő hatékony és felelősségteljes használata, amely folyamatos és kiegyenlített jövedelmet biztosít.

 

 

Általános rendelkezések

1§ Erdőművelés általános bevezetése.
Az erdő egy olyan megújuló nemzeti erőforrás, ami jövedelmet biztosít és melyben biztosítani kell a biológiai sokszínűség fennmaradását is. A használat során más általános érdekekre is tekintettel kell lenni.

2§ Erdőterület, gazdasági erdő és nem fatermesztési célú erdők fogalom meghatározása.

2a§ Egyéb hasznosítású erdőterületek.

2b§ Hegyvidék közeli erdők (különös tekintettel a természeti, kulturális és réntenyésztési vonatkozásaira).

3§ Fatermesztési céltól különböző besorolás.

4§ A törvény hatása más törvényekre.

 

Gazdasági erdőterületek előkészítése

5§ Felújítási kötelezettség, mely véghasználat vagy természeti kár következtében keletkezik.

6§ Az erdő felújítására vonatkozó intézkedések.

6a§ Felújítási módok és talajelőkészítés. Tilos a szántás és a mélyszántás (kivéve az erdőtelepítéseknél). Általános cél a minél kisebb bolygatással járó, a mag vagy csemete számára kielégítő feltételeket biztosító részleges talajelőkészítés. Dél-Svédországban (Gotland kivételével) a leghosszabb felújítási idő 5 év. Észak-Svédországban (ide értve Gotlandot is) 10 év, de a nagyon gyenge termőhelyeken 15 év.

6b§ Idegen fafajok a hegyvidék közeli erdőkben. Tilos az idegen fafajok ültetése (tudományos célú kísérletek kivételével).

7§ Az erdőfelújításhoz használt szaporítóanyagok felhasználása és az azokkal történő kereskedelem.
A paragrafus részletesen rendelkezik ki hogyan és mivel kereskedhet, hogyan veszik nyilvántartásba, stb. A bükk, a kocsányos tölgy és a kocsánytalan tölgy pl. csak az É-i szélesség 51. fokától északabbi, bibircses nyír csak a K-i hosszúság 20. fokától keletebbi elterjedésű európai területekről származhat.
Meghatározza, hogy mely területeken (É szélességi foktól északra és milyen tengerszint feletti magasságtól) használhatóak a Lettországból, Fehéroroszországból, Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából származó lucfenyő szaporítóanyagok. Ugyanígy a belföldi magplantázsokról származó luc és erdeifenyő csemeték esetében. Fél ha-tól nagyobb területen vegetatív szaporító anyaggal történő erdősítést be kell jelenteni. A vegetatív szaporítóanyagot 20 ha-tól nagyobb egybefüggő területen tilos használni. A csavarttűjű fenyő esetében a fatermőképesség és a réntartó területek szabnak határt a felhasználásnak. Évente az országosan megengedett maximum 14000 ha felújítás ezzel a fafajjal.

8§ A felújítás felelőssége és a fiatal erdő ápolása. Az erdőbirtok tulajdonos váltása esetén a Erdőfelügyelőség óvadékot írhat elő a felújítási kötelezettség biztosítására.

 

Fahasználat a fatermesztési célú erdőterületeken és intézkedések a nem gazdaságos erdőterületeken

10§ Fakitermelési módok és vágásérettségi korok. A fahasználatok az erdő fejlődését és felújítását szolgálják, ügyelve közben a fafaj összetételre, a természeti és kulturális értékek megőrzésére. Legalacsonyabb vágásérettségi kor lombosoknál: kőris 50 , bükk 80, tölgy 90, nyír, rezgőnyár és éger 35 év. Fenyőállományok esetén (ha az állomány több, mint fele fenyő) a négy É-i megyében a legjobb fatermő képességű területeken 65, a leggyengébb (de még fat.célú) területeken 100 év. Az ország többi területein a legjobb luc termőhelyeken (G36) 45, a legjobb erdeifenyő termőhelyeken (T28) 60, a leggyengébb fenyő termőhelyeken (G12, T12) 90 év.

10a§ Földbirtok szerzési engedély. A vásárló az engedélyezett fahasználatot csak a földbirtok szerzési engedély birtokában kezdheti meg (azaz bejegyzett tulajdonossá kell válnia a munkálatok előtt).

11§ Az engedélyezett véghasználati területek maximuma. 50 ha birtoknagyságig a véghasználati területek és a 20 évnél fiatalabb erdők össz területe nem lehet több, mint a birtok területének fele (de max 25 ha). 50 és 100 ha közötti birtok méretnél az előbb említett kategóriába eső területek mérete max. a birtok fele (100 ha-nál ez 50 ha lesz.) Birtoknövekedés (hozzávásárlás pl.) esetén minimum három évnek el kell telnie, hogy együtt értelmezhető területként kezelje az erdészeti hatóság a birtokot (tehát növelhető legyen a véghasználati terület). 100 és 1000 ha között a véghasználatok és a húsz évtől fiatalabb erdők területe nem lehet több 50 ha-tól. Az 1000 ha feletti tulajdonok esetén az Erdőfelügyelet kiszámolja az egy évre eső fakitermelési lehetőséget. Ennek mértéke öt év alatt nem haladhatja meg az egy évre eső lehetőség ötszörösét. Az 5000 ha-tól nagyobb erdészeti üzem esetén az egy évben végrehajtható véghasználatok mértéke maximum az éves lehetőség 1,5-szerese lehet. A fakitermelési éves lehetőség kiszámítása: VH terület=üzem fakitermelési célú erdőterületei*területi szorzó*korrekciós szorzó (Ez utóbbiak táblázatból kereshetők ki). 0,5 ha-t meghaladó fahasználati beavatkozást (tisztítás, gyérítés, véghasználat) be kell jelenteni az Erdőfelügyelőségnek. Ennek nincs formai, viszont van tartalmi előírása (ki a tulajdonos, mekkora a terület, térképen bemutatva, mely rész érintett a munkával, milyen fafajok, mennyi m3, stb.). Bármely ilyen munka minimum 6 héttel azok megkezdése előtt a Hatóságnak bejelentendő.

12§ Az erdészeti üzem fogalma: Egy kommün területére eső, egy tulajdonoshoz tartozó gazdasági rendeltetésű erdőterület. Ha több kommünt is érint a tulajdon, akkor az Erdőfelügyelet egybe vonhatja őket, az illetékes kommünök beleegyezésével. Kivéve a Hegyvidéken.

13§ Fakitermelések engedélyezése. Különös tekintettel a földbirtokszerzési folyamatokra.

13a§ Nem fatermesztési célú erdőterületek kezelési feladatai. Tilos a tarvágás, az erdőművelési beavatkozások és a trágyázás a 0,1 ha-tól nagyobb területen. Szabad viszont egyedül álló fát kivágni, ha a természeti környezet karakterét ez nem befolyásolja.

13b§ Az éves rénvándorlási területek fakitermelési korlátozásai. A réntenyésztési törvény hatálya alá tartozó területeken nem szabad fakitermelést végezni, ha az megszünteti a rén legelőhelyét vagy nagymértékben akadályozza a táplálékhoz jutását, vagy ellehetetleníti a réncsorda szokásos összeterelését és vándorlását.

14§ Véghasználatok és egyéb munkák bejelentése. Ugyanígy kérvényezendő a véghasználat utáni védőárkolás vagy árok tisztítás (a hirtelen felgyülemlő és a felújítási munkákat akadályozó vizek elvezetésére). Meg kell jelölni a tervben/kérvényben a őstörténeti, kultúrtörténeti hagyatékokat, természetvédett vagy egyéb kiemelt biotópokat. Utalni kell a réntenyésztésre (ha van) és külön bejelentés tárgya a tüzelési célú alapanyag kivétel az erdőből. (Tüzelési célú alapanyag a fakorona/facsúcs, az ágak és a tuskók. Ez leginkább első gyérítés kapcsán vagy véghasználat után fordul elé.)

 

Fakitermelési engedély feltételei többek között a hegyvidék közeli erdőkben és tárgyalás az éves rénvándorlási területeken

15§ Fakitermelés a hegyvidék közeli erdőterületeken. A véghasználatokhoz az Erdőfelügyelőség engedélye szükséges. Nem kötelező engedélyt beszerezni az erdő fejlődését szolgáló tisztításokhoz és gyérítésekhez.

16§ Fakitermelési engedély a hegyvidék közeli erdőkben. A fakitermelés iránti kérelemben megvizsgálják, hogy a kérelmező megfelelően figyelembe veszi-e a természetvédelmi, a kultúrkörnyezeti és a réntenyésztők igényeit, valamint biztosítja-e az erdő felújítását.

17§ Esetek, amikor nem adható ki fakitermelési engedély a hegyvidék közeli erdőkben. Ha a fahasználat sérti a Környezetvédelmi törvény 5 fejezet 2.§ első bekezdést vagy az 5. Fejezet 5.§-t, a kérelmező nem kaphat engedélyt. Erdészeti autóútnál ha az erdőhasználat mértéke és az út költségvetése nem arányosak vagy az út nem illeszkedik az országos úthálózathoz, ugyancsak nem adható ki engedély.

18§ Esetek, amikor nem adható ki fakitermelési engedély a hegyvidék közeli erdőkben. Nem adható ki fakitermelési engedély, ha a munkák összeegyeztethetetlenek a természetvédelem vagy a kulturális értékek megőrzésének érdekeivel.

18a§ Véghasználatok területi korlátozása a hegyvidék közeli erdőkben. Csak különleges esetben kaphat 20 ha-tól nagyobb egybefüggő terület véghasználati engedélyt. Két véghasználati terület között lábonálló erdőnek kell maradnia. A tarvágással határos terület befejezettségét biztosítani kell az engedély kiadása előtt. Felújítottnak tekinthető min. 2,5 m átlagmagasságú erdeifenyő és/vagy 1,5 m átlagmagasságú luc állomány.

18b§ Természetvédelmi, kulturális és réntenyésztési kímélő beavatkozások a hegyvidék közeli erdőkben. Az Erdőfelügyelet a fakitermelési engedélyben előírja a kíméleti módokat és beavatkozásokat, amelyek támogatják a természetvédelmet, a kultúrhagyaték védelmet és a rénszarvas tenyésztést. Így meghatározza a véghasználati terület nagyságát, alakját és elhelyezkedését.

18c§ Intézkedések a hegyvidék közeli erdők felújítására. Az Erdőfelügyelőség a határozatában korlátozza és akadályozza az erdő biztonságos felújításával összeegyeztethetetlen cselekményeket különös tekintettel a 18b§-ra.

19§ Támogatás a 18§ alkalmazása esetén. Ha a tulajdonost anyagi kár éri a 18§ alkalmazása miatt, az állam támogatást vagy megváltást fizethet szakigazgatási szervein keresztül. A paragrafus a Természetvédelmi törvénnyel harmonizál (védett területek kijelölése).

20§ Tárgyalás az éves rénvándorlási területeken. Az Erdőfelügyelőség a fahasználati engedély kiadása előtt tanácskozást ír elő az érintett számi falvaknak, a tisztítások, gyérítések és véghasználatok tekintetében. Ez a legnagyobb erdőtulajdonosok és a számi falu (képviselete) között történik, évente legalább egyszer és részt vesz rajta a Erdőfelügyelőség képviselője is. Az 500 ha-tól kisebb erdőbirtokok tulajdonosai 20 ha-tól kisebb tarvágások, hegyvidék közeli erdőben 10 ha-tól kisebb véghasználatok esetén mentesül az egyeztetéstől. A számi falunak viszont lehetőséget kell biztosítani az egyeztetésre azon véghasználatok esetében, amelyek fontos szakállzuzmós állományok, legelőerdők, befogó- és jelölő karámok, vándorlási nyomvonalak vagy amely tarvágások üresvágáshoz vagy elsőkivitelhez csatlakoznak és így meghaladják a 20 ha-t vagy hegyvidék közeli erdőben a 10 ha-t. Az 500 ha feletti tulajdonosok a tanácskozás során megegyezhetnek a könnyítésekben. A tanácskozásról jegyzőkönyv készül.

 

Nemeslomb erdők

22§ Nemeslombos fajok. Hazai lombos fafajok közül: (hegyi)szil, (magas)kőris, gyertyán, bükk, (kocsányos- és kocsánytalan)tölgy, madárcseresznye, (kislevelű- és nagylevelű)hárs, (korai)juhar. Nem értendő ebbe a körbe pl. a vöröstölgy és a hegyi juhar.

23§ Nemeslombos erdők. Nemeslomb állománynak tekinthető az az erdő, amelynek minimum 70%-t lombos fajok alkotják és min. 50% a nemeslombos fajok közé sorolható, területe legkevesebb 0,5 ha. Fás legelők esetén a fák min. 70%-a lombos és min. 50%-a nemeslomb fafaj. Legkevesebb 10 fa/ha és a mellmagassági átmérőjük nagyobb 30 cm-től. Az ilyen legelő területe minimum egy ha. A fafaj arányt a körlap alapján kell számítani.

24§ Határozat. A földtulajdonos kérésére a Hatóság az erdőrészletet vagy a fás legelőt nemeslombos állománnyá minősíti. A kérvény díjmentes.

25§ A nemeslomb erdő fenntartása és az ez alól való kivétel. Ha nem történik állapot fenntartó beavatkozás, a Hatóság az erdőrészt kivezeti a nemeslomb minősítésből. Tisztítás vagy gyérítés után a Erdőfelügyelőség visszahelyezi a területet ebbe a kategóriába. Ha nem tartható fenn ez az erdőtípus ugyanezen a helyen, akkor egy másik területen, ugyanakkora nagyságban kell újat létesíteni.

26§ Részletterv vagy engedély más törvények szerint. Meg kell vizsgálni, hogy a kiadott engedély összhangban van-e más vonatkozó törvényekkel.

27§ Fakitermelési engedély nemeslomb erdőkben. Fakitermelési, ápolási munkát tilos megkezdeni az Erdőfelügyelőség engedélye nélkül. Az engedély kérelemnek szerkesztett űrlapja van. A véghasználati kérelem egyéb munkák engedélyezését is tartalmazza: fokozatos felújító vágás munkaműveletei, talajelőkészítés, állomány alatti elsőkivitel, vadkerítés építés vagy vágástakarítás.

28§ Pénzügyi támogatás a nemeslomb erdők felújításának biztosításához. (forrás: https://www.skogsstyrelsen.se/aga-skog/stod-och-bidrag/nokas/riktvarden/)

Saját kivitelezésű munkák

*kézi munka 220 kr/óra

*ktg kiegészítés üzemanyag felhasználáshoz motorfűrész, tisztítófűrész, kvad esetén 35 kr/óra

*ktg kiegészítés traktor üzemanyag felhasználása esetén 100 kr/óra

*ktg kieg. fakitermelő gép, kihordó szerelvény és kanalas markológép üzemanyag felh. 200 kr/óra

Kézi munkák (vásárolt)

*döntés, tisztítás (beleértve a felszerelés, szerszámok, hajtóanyagok) 420 kr/óra

*nemeslomb csemete ültetés 4 kr/db

*gyom és fűkaszálás nemeslomb erdősítésben 5000 kr/ha

*böhöncölés (sarjleverés) 5000 kr/ha

*tisztítás 8000 kr/ha

Nemeslomb erdőfelújítás – fix összegű támogatás

*2 m magas drótkerítés, anyaggal 100 kr/fm

*kerítés bontás és eltávolítás min. 1,6 m magas 25 kr/fm

*fafaj arány beállítás gyérítéssel (vegyesből nemeslomb) 10000 kr/ha

 

Károsító rovarokkal szembeni intézkedések

29§ Védelmi intézkedések. A Kormány illetve Hatóságai előírják a rovar kártétel elleni küzdelmet, a károsodott erdő felszámolását, a faanyag kiszállítását vagy deponálását és egyéb intézkedéseket, hogy ellensúlyozza a rovarbölcsők keletkezését. Az erdőtulajdonos felelős ezen intézkedéseket végrehajtani.

Erdővédelmi szempontból az ország két részre oszlik, É-i és D-i részre. Erdőkár szempontjából az intézkedések a betűzőszúra, a nagy fenyőháncsszúra és a rézmetszőszúra vonatkoznak. Ha 5 m3-t eléri a hektáronként károsított faanyag mennyisége, a kitermelést és a kiszállítást azonnal meg kell kezdeni. Az É-i részen a június 15-ig kitermelt fa július 15-e után az erdőben nem tárolható. A június 15 és július 15 között kitermelt fa augusztus 15-e után az erdőben nem tárolható. A D-i részen a június 1-ig kitermelt fa július 1-e után az erdőben nem maradhat. A július hónapban kitermelt anyagnak augusztus 1-ig el kell hagynia az erdőterületet. A júliusban termelt anyagot szeptember 1-ig kell kiszállítani az erdőből. Rakodón és egyéb tárolóhelyen alkalmazott faanyagvédelmi intézkedések: kérgezés, luc máglya takarása erdeifenyő hengeres fával, kiszállítás a megadott határidőkig, locsolás minimum 50 mm/nap öntözővízzel, vegyszeres rovarirtás.

 

Kímélet a természetvédelemi, a védett kulturális környezeti és réntartó területeken

30§ Kímélet a természetvédelem és kultúrkörnyezet fenntartása érdekében.
A Kormány előírja a kímélő beavatkozásokat a természet- és a kultúrkörnyezet érdekeire vonatkozóan az erdőművelésben, úgymint a véghasználat területének nagysága és területi elhelyezkedése, az állomány talajelőkészítése, visszamaradó fák és facsoportok, árkolás-vízelvezetés valamint erdei utak vonalvezetését illetően. Az Erdőfelügyelőség együttműködik e kérdésekben a Természetvédelmi hivatallal, az Örökségvédelmi hivatallal és más központi szervekkel valamint a kommünökkel (települési önkormányzat).

– Az erdőművelés irányul a fahasználatra, a vágásmódra, az állomány (létesítés) előkészítésére, az állomány ápolására, a tüzelési célú faanyag kivételre, az erdei autó- és traktor úthálózatra, közelítő (bázis) utakra és nyomokra, az erdei trágyázásra, az erdőtalaj lúgosítására, a talajelőkészítésre és egyéb beavatkozásokra. Kímélő megoldás pl. az erdőművelés részeként a visszamaradó fák, facsoportok és holt fák a következő beavatkozás során is érintetlenek maradnak. Célszerű továbbá kíméletes megoldásokkal dolgozni a természetszerű felújításoknál és a nagyon régi kultúrtörténeti objektumok esetén.

– Az Erdőfelügyelőség javaslata alapján használható szerves- és műtrágya egyaránt.

– Az erdőterületen a károkat meg kell előzni vagy jelentősen korlátozni olyan hosszú ideig, ameddig csak lehetséges.

– A felújításoknál elsősorban a területen jelenlévő fafajokra kell támaszkodni. A természetesen előforduló fafajok arányát növelni kell a az ápolások és más beavatkozások során, különösen a nedves területeken, a nem fatermesztési célú erdőrészletekben valamint a vizek, a mezőgazdasági- és beépített területek védőzónáiban. A kulturális örökségek épségének és állagának megóvása érdekében cserjék, egyedül álló fák, facsoportok és holt fák hagyandók a területen. Példák:

** régi széldöntés, magas tuskók, lábonszáradt fák

** idős fa a tulajdoni határon vagy hangyaboly mellett

** öreg lombos fa tűlevelű állományban: tölgy, bükk, nyár, fűz és nyír

** mogyoró, hárs, juhar, kőris, szil

** nem közönséges fa és cserje fajok: tiszafa, mezei szil, vénic szil, varjútövis, farkasboroszlán és galagonya

** genetikailag különleges fák: ‘kígyófenyő’ (P.abies v. virgata), sallangos levelű nyír (B. pendula`Laciniata`)

** élő vagy lábonszáradt fa, tuskó és fekvő holt fa nyílt tűzsebbel

** biológiailag értékes, az előző állományból származó idős fák, amelyek élőhelyül szolgálnak más élőlényeknek (öreg erdeifenyő, luc és lombos fák)

** vadgyümölcsfák, ‘talizmán’fák (lakóhelyek közelében ültetett, a lakók védelmét biztosító fák), kultúrnövények, fejelt (csonkolt) fák az újraerdősült mezőgazdasági területek helyén

** névvel rendelkező fák, tradicionális tevékenység nyomait viselő fák fafaragással vagy kéreghántással (gyantázás, nyír- vagy juharszirup vétel)

** tuskózásnál a luc és erdeifenyő tuskók egy részét vissza kell hagyni a területen

** a jövőben egyre gyakrabban kell alkalmazni az alábbi beavatkozásokat: korona eltávolítás tőelválasztás nélkül (magastuskó képzés), döntött fa vágásterületen hagyása, gyűrűs kérgezés (rovarbölcső képzés) facsoportokban az életközösség gazdagítása és/vagy kímélete szempontjából

** öreg, nem közönséges fákat, haldokló vagy holt fákat, az odvas fákat, a fészkelő fákat, a kulturális örökségként ismert fákat meg kell hagyni.


Viking kori sírhely. A tarvágás során figyelem felhívás és sérülések elkerülése érdekében meghagyott magas tuskókkal.

Tarvágás: a véghasználat méretét igazítani kell a természet- és kultúrkörnyezet védelme elvárásaihoz.

 

Erdei autóutak és traktorutak (erdei magánutak)

Az autóutakon az erdőgazdálkodás kiszolgálása folyik, közúti járművek használják, különösen a faanyag szállító kamionok. A traktorutakon erdőgazdasági terepjáró nehézgépek közlekednek, faanyag szállító teherautók nem. Az erdei út összhangot és kapcsolatot teremt a tulajdonok között. Úgy kell tervezni, hogy simuljon a terepbe, a szükségestől ne legyen szélesebb, ne csatlakozzon közvetlenül tóparthoz, vízfolyáshoz, kímélendő biotóphoz, kulturális örökséghez és erdei túraútvonalhoz. Kerülendő az ásás a vizes földterületeken. Vízfolyások feletti keresztező áthaladást úgy kell kialakítani, hogy a mederfenék háborítatlansága megmaradjon, ne képződjön akadály a vízi organizmusok vándorlásának útjába (szintkülönbséget jelentő csobogó). Vízerőművek esetében a Környezetvédelmi törvény a mértékadó. Vízelvezető árkok közvetlenül tóba vagy vízfolyásba nem csatlakoztathatók, elkerülve ezzel a hordalék bemosódást és a tápanyag feldúsulást.

 

Kímélendő biotópok, kulturális környezet, kulturális örökségek. Példák:

** lágyszárúakban gazdag területek vízfolyások, patakok, folyók és egyéb folyóvizek mentén

** mocsarak és kis állóvizek (fennsíki kis tavak halállomány nélkül)

** források környezete

** galéria- és láperdőkben, melyeknek természetes erdő karaktere van

** vízmosások, bevágások, kőfolyások, kőgörgeteges szakadékok

** idősebb szurdokerdők

** idősebb homoki fenyvesek több nagyon idős egyeddel

** természetes erdők maradványai

** fiatal égett területek (nem sok év telt el a tűzeset óta)

** idős állomány szemmel láthatóan sok szakállzuzmóval vagy holt fával

** idős mogyoróskert

** felhagyott szántó, amely erdőhöz tartozott

** szegélyzónák, amelyek a nyílt mezőgazdasági területekhez kapcsolódnak

** idős legelőerdő

** valamint beerdősült (jószág) karám, lombosfás legelő, ahol az anyafák alatt és körül fa generációk tenyésznek.

 

Kultúrkörnyezet és kulturális örökség (1850 utáni emberi alkotások maradványai) Példák:

** vizesréti legelők/kaszálók, árasztásos (csörgedeztető) legelők, beleértve a víztározókat és a csatornákat

** házalapok, elhagyott cselédházak a hozzátartozó termőfölddel, elvadult kertek és pásztorkunyhók a legelőkkel

** kőrakások/kőkupacok, kőfalak, régi kocsiutak, névvel bíró ösvények hagyományos mezsgyejelekkel és rovásokkal

** malmok, fűrészek, kovácsműhelyek, a faúsztatás felkészítő helyei a vízfolyásoknál

** szénboksák alapja és a kátrányfolyasztó kemencék helyei

** valamint a réntenyésztés ősi kulturális hagyatékai.

A kulturális hagyatékokat veszélyeztető fákat el kell távolítani. Tilos a tuskózás a kímélendő biotópoknál, a kulturális környezetben és kulturális örökségek közvetlen közelében.

 

Fajok kímélete

A prioritást élvező madárfajok életterében vagy annak alapjában okozott károk besorolása:

**akut veszélyeztetett

**erősen veszélyeztetett

**sérülékeny

**fenyegetettség közeli

Károkozás: szándékos elpusztítás, zavarás, tojás megsemmisítése, szaporodó és pihenőhelyek károsítása, zavarása. A madarak költési és az emlősök szaporodási ideje általában március 1. és július 31. közé esik. A réti sas és a szirti sas költési időszaka január 1-e körül kezdődik, a zavarás tilos február 1. és augusztus 31. között Västerbotten és Norrbotten megyékben. A darázsölyv augusztus 31-ig nem zavarható az egész ország területén.

 

Védő övezetek

Az erdőhasználati beavatkozások során a védősávokban tilos a cserjéket és fákat kivágni. Meg kell őrizni a védőzónákat a kímélendő biotópok, a kulturális környezet, a kulturális örökségek körül. A védő övezet alakítja, befolyásolja a vízminőséget a tengerben és a tenger körül, a tavaknál, vízfolyásoknál, vizes élőhelyeken, mocsarakban. Árnyékot nyújt, stabilizálja a tápanyag ellátást és a termőhelyet. A fenyőket el kell távolítani a védőzónákból, ezzel kedvezve a lombos fajoknak és cserjéknek.

 

Talaj és víz

Az erdőhasználat és ápolás során meg kell akadályozni vagy jelentősen korlátozni a tápanyag elvándorlást és a talaj lemosódást. Meg kell akadályozni a kenő- és hajtóanyagok csöpögését és elfolyását. Kerülendő az erdészeti gépekkel történő károkozás a talajban. Amennyiben bekövetkezik, a munka végeztével helyre kell állítani.

 

Nitrogéntrágyázás (kalcium-ammónium nitrát) Az egy alkalommal kijuttatott mennyiség nem haladhatja meg a 200 kg/ha értéket. 8 évente ismételhető, utoljára a véghasználat előtt 10 évvel alkalmazható. A nitrogén műtrágyák okozta változások minimalizálása érdekében az alábbi korlátozásokat figyelembe kell venni:

** savanyítja a vizeket és a talajt

** a N kimosódás drasztikusan emeli a felszíni és felszín alatti vizek nem szerves N tartalmát

** kockázatosan nagyra nő a talaj N tartalma

** kipusztulnak vagy zavarva lesznek az érzékeny fajok

** őskori és kulturális örökségek sérülhetnek

 

Korlátozások a térképmellékleten bemutatott területek szerint:

** 1. terület max. 0 kg N/ha/vágásforduló

** 2. terület max. 150 kg N/ha/vágásforduló

** 3. terület max. 300 kg N/ha/vágásforduló

** 4. terület max. 450 kg N/ha/vágásforduló


A talaj tápanyag utánpótlására kialakított körzeteket ábrázoló térkép.

A javaslat és korlátozás a gyenge termőhelyekre vonatkozik. Nem szabad trágyázni a

* G30 (a luc egy igen jó fatermési osztálya) fatermési osztálytól magasabb termőképességű talajokat

* barnaföldeket és az erdei lágyszárúakban dús átmeneti típusait

* tőzegtalajokat

* zuzmós talajokat

* sekély, áteresztő talajokat

* vaspados talajokat

* gyenge talajokat (jól elkorhadt) mocsári tőzegréteggel

* árterületeket és vizes talajokat

* kímélendő biotópokat

* kultúrkörnyezeti és kulturális örökségeket.

(Fogalom meghatározás: *Zuzmótalajnak nevezzük azokat a termőhelyeket, amelyeknek felszínét minimum 25 %-ban zuzmók fedik és a zuzmós- vagy zuzmóban gazdag vegetáció típusokat foglalja magában. *Gyenge termőképességű talajok azok, amelyek szerkezetének nagy részét sziklák alkotják, vagy a termőréteg vastagsága kevesebb 25 cm-től. * Tőzegtalaj az a talaj, aminek humuszrétege min. 30 cm vastag.)

 

Trágyázás esetén a védőzónákat nem szabad érinteni a beavatkozással.

Nem szabad trágyázni:

** tó- és vízfolyás (ami egész évben vízvezető)

** vizes talajok nagyon kiemelkedő természeti vagy/és kulturális értékekkel

** védett terület

** kímélendő biotópok

Minimálisan 25 m-es védőzónáiban. 10 m-től jobban nem közelíthető meg egyéb telek és út. A műtrágya közvetlenül ne szóródjon vízelvezető árokba.
Heterogén területek az igényeiknek megfelelő szórásképpel és mennyiséggel kezelendők. Kerülni kell a kiszórást nem megfelelő időjárási viszonyok esetén, melyek ha a nem megfelelő talaj és vízviszonyokkal párosulnak a trágya nem kívánt helyekre kerülhet, így pl.:

* fagyos vagy hófedett talaj

* vagy hóolvadás esetén.

 

Tüzelési célú alapanyag kivétel és tápanyag kompenzáció

Ha a törzs részen kívül a fa többi részét is eltávolítjuk az erdőből, akkor gondoskodni kell az erdőtalaj hosszútávú tápanyag egyensúlyának és pufferkapacitásának biztosításáról az elsavanyodással szemben. Védőövezetek tuskózása tilos.

* Ásványi anyag utánpótlás vágásfordulónként, pl. hamu min. 0,5 t/ha.

* Nagyon savanyú talajokon vagy tőzegtalajokon tilos a tüzelési célú faanyag kivétel hamu vagy más ásványi anyag utánpótlás nélkül.

* Kötelező a felhasznált hamu előzetes laboratóriumi vizsgálata tápanyagokra és nehézfémekre.

 

A kiszórt hamu mennyisége max. 3 t/ha/10 év és maximum 6 t/vágásforduló.
25 m-es védősáv alkalmazandó vizek mentén (tavak, vízfolyások), vizes élőhelyek, kímélendő biotópok és telkek környékén. Kerülni kell a hamuszórást a fém- és szerves anyag tartalmú kulturális örökségek, a florisztikai kulturális hagyatékok esetében. Tilos a tuskózás vizes és nedves talajokon, valamint erős lejtésű terepen. Normál lejtésű, de finom szerkezetű (vályog, agyag) talajokon szintén tilos a tuskózás. A beavatkozás nem érinthet vízvédelmi területet (ivóvíz bázis) és túraútvonalat. Bázis utakon és azok között szintén nem szabad tuskózni.

 

Terepi mozgás és talajelőkészítés

Veszélyes talajsérülések megakadályozandók. A talajsérülések okozzák:

* az iszap elvezetését tavakba és vízfolyásokba

* a vízfolyások hosszának megváltoztatását

* a vízfolyások megduzzasztását és áradását

* a tavak és vízfolyások melletti tőzegtalajok károsítását

* hatással van a természeti értékekre

* rontja a túraútvonalak és erdei ösvények megközelíthetőségét

* csökkenti a gyakran használt szabadidős területek nyújtotta élményeit

* kárt az őskori hagyatékokban, őskori lelőhelyeken és a kulturális örökségekben.

 

A kitermelési bázis utak (rakodói utak), a közelítő nyomok és a rakodók lehetőség szerint váztalajokra (gyenge termőhelyekre) tervezendők. A közelítési (és kiszállítási) károk megelőzendők a talaj gallyakkal történő takarásával, rönkhíddal vagy más egyéb lehetséges eszközzel. A vízfolyások keresztezésénél szállítható híd, rönkszőnyeg (rácsos szerkezet) vagy rönkhíd gally takarással alkalmazandó. Vizek védőzónáiban tilos a talajelőkészítés. A talajelőkészítésnél megelőzendő a sérülésekből származó talajerózió. Tilos továbbá a talajelőkészítés a kulturális örökségek, a túraútvonalak, állandó ösvényekés erdei utak mentén.

 

Vízelvezető árkok

A védőárkolást és annak tisztítását abba kell hagyni, mielőtt tavat vagy vízfolyást érne el, megelőzve a káros hordalékok továbbszállítását. A megelőzéshez a tisztítást alacsony vízállásnál kell végezni, segítségként hordalék ülepítő medencét, szűrést és gallytörmeléket lehet használni. Nem szabad mélyebbre árkolni az eredeti fenékmélységtől. A védőárkolás ne legyen mélyebb 0,5 m-től. Prioritások a kíméletet illetően

A törvény fontossági sorrendet állít fel az élőhelyek, a védett növény- és állatfajok megőrzése és további gyarapítása érdekében. Ezek:

* kímélendő biotóp

* öreg fa, öreg lábonszáradt fa, idős lombos fa tűlevelű állományban

* tavak és vízfolyások védőövezete.

 

Sérülések, károk helyreállítása

* Kulturális környezetben és kulturális örökségekben gépekkel vagy talajelőkészítés során okozott sérülést helyre kell állítani. Fahasználatok során keletkező vágáshulladéktól meg kell tisztítani ezeket az objektumokat.

* Az országos túraútvonalak, állandóan használt erdei utak és ösvények ugyancsak megtisztítandóak a vágáshulladéktól.

* A vízfolyásokból és árkokból is el kell távolítani az ágakat, gallyakat.

Sérülést követően a meder és a folyásirány is helyreállítandó.

* A védőzónákból a fenyőket el kell távolítani.

* A komoly, géppel okozott talajsérülések negatívan befolyásolják a vizek minőségét, úgymint hordalék, tápanyag és nehézfém feldúsulás.


Szakállzúzmós fenyőállomány

31§ Kímélet a réntenyésztésben.
Erdőművelési kérdés, hogy a véghasználati terület nagysága és kitettsége, az állomány előkészítése, a visszamaradó facsoportok és az erdészeti szállítóutak vonalvezetése hogyan alkalmazkodik a réntartás kíméletéhez. A tervezés során a szükséges intézkedéseknek érintenie kell a számi falu éves hozzáférését az összefüggő legelő területeihez, az összeterelő, gyűjtő területeihez, a réncsordák vonulási útvonalaihoz és pihenőhelyeihez.

Tanácskozás

A számi falvak és a terület legnagyobb erdőgazdálkodói (tulajdonosai) minden évben tanácskozást tartanak a réntartó területeken – beleértve az éves rénvándorlási területeket is – tervezett erdőgazdálkodási feladatokról.

Felújítóvágások

Az összefüggő rénlegelőkhöz minden számi falunak hozzá kell tudni férnie, ezért a véghasználatok koncentrációja kerülendő. A vándorlás során és a kérődző helyeken a kímélet különösen fontos. A vándorlási útba eső tarvágás a vándorlást zavarja, a nyomvonal funkcióját fölöslegesen rontja. Pl. célszerű a mocsarak 100 m-es környezetében az erdőt meghagyni. A befogó- és jelölő karámok és más hagyományos réntenyésztési berendezések közelében nem végezhető véghasználat, de helyette biztosítandó más helyen vele egyenértékű lehetőség. Terv szerint kell végrehajtani a gyüjtőterületek felújításait, hogy fölösleges sérülés ne következzen be. A szakállzuzmó hosszabb ideig történő kiaknázhatósága érdekében a számi falvak és a nagy erdőgazdálkodók között fontos tartani egy éves tanácskozást a szakállzuzmós területekről. A szakállzuzmós állományok véghasználata során több facsoportot kell meghagyni, segítve a zuzmó megtelepedését az új állományban. Ha a felújítás biztosításához talajelőkészítés szükséges, az a legkisebb zavarással kivitelezendő a rénszarvaszuzmós talajokon, hogy ne zavarja az átjárhatóságot a vándorlásnál és a terelésnél.


Réncsorda

Erdei szállító utak

Lehetőleg ne vágja keresztbe a rénszarvasok vándorlási útvonalát, erről terv készül a tanácskozást követően.

 

Környezeti elemzés

32§ Környezeti elemzés.
A kormány a hatóságain keresztül előírja, hogy készüljön elemzés az alkalmazott erdőfelújítási módszerek és szaporítóanyagok környezetre gyakorolt hatásáról.

33§ Az Erdőfelügyelőség a környezeti elemzést elvégzi és annak költségét az új módszer vagy szaporítóanyag alkalmazójára hárítja.

34§ Az Erdőfelügyelőség az elemzéshez szükséges véleményeket beszerzi a Természetvédelmi felügyelőségtől és a Megyei Önkormányzattól.

Felügyelet

32a§-32f§ Nyilvántartás.
32a§ Nyilvántartás az erdészeti szaporító anyagot előállító és forgalmazó természetes- és jogi személyekről. Az erdészeti szaporítóanyag származási helye: magtermő terület, magtermő állomány, magplantázs, mag-anyafa, klón, klónkeverék stb. (1999/105/EG, 1999.12.22. EU direktíva)
32b§ Információ biztosítás céljából nyilvántartást vezet azokról a magán és jogi személyekről, akik erdészeti szaporító anyagot termelnek és/vagy azzal kereskednek. (2016/679 EU, 2016.04.27.)

33§ Felügyelőség. Ezen törvény hatálya alá tartozó esetekben a felügyeletet az Erdőfelügyelőség gyakorolja.

34§-34a§ A Felügyelőségnek joga tájékozódni, dokumentumokhoz hozzáférni és belépni ellenőrzött helyekre.

35§ Rendelkezések és tiltások az intézkedésekkel egyetemben a mulasztó költségére.

36§ Biztosíték (óvadék) az erdő felújítására.
Ha az Erdőfelügyelőség úgy ítéli meg, hogy a felújítás költségesebb a szokványostól, biztosítéki letétet szabhat ki. Azokban az esetekben kerülhet erre sor, ha a felújítás ideje meghaladja a három tenyészeti évet és a felújítás területe az öt hektárt. Ha az erdőtulajdonos előzőekben felújítási hátralékot halmozott fel, rossz anyagi helyzetben van, vagy elfogyott a kitermelhető korú erdeje.

37§ Díjak.
Az Erdőfelügyelőség előírhatja ellenőrzési és vizsgálati díjak megfizetését az erdészeti szaporítóanyagok tekintetében.

38§ Következmények: pénzbírság vagy börtön büntetés.
Pénzbírságra vagy maximum 6 hónap börtönre ítélhető aki gondatlanságból törvénysértést követ el.

38a§ A pénzbírság formái.

38b§ Az előírások következményei vagy eltiltás.

39§ A faanyag lefoglalása.
Az engedély nélkül kitermelt fa lefoglalásra kerül.

40§ Fellebbezés.
Az Erdőfelügyelőség határozata ellen jogorvoslattal lehet élni az általános közigazgatási bíróságon.

41§ Azonnali hatályú végzés.
Az Erdőfelügyelőség hozhat azonnal hatályba lépő határozatot. A hatályba lépés és az átmeneti intézkedések svéd nyelven íródtak.

 

 

A folytatásban az erdőművelési, fahasználati és erdőfelújítási módszereket valamint a kíméleti eljárásokat ismertetem.

Szerző: Varga Kornél – okl. erdőmérnök

Kapcsolódó:

Svédország erdőgazdálkodása (2. rész) (2020-11-27)

Svédország erdőgazdálkodása (1. rész) (2020-11-13)

 

Svédország erdőgazdálkodása és faipara (Sütheő Áron) (2021-01-21)

Előző cikk

Erdei szálláshelyek megújítása

Következő cikk

Újabb erdőterületet vásárolt az IKEA



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share