Neki köszönhetjük a Királyi Lovarda pompás díszmennyezetét a budai Várban, de a pesti Operaház tetőszerkezetét is Neuschloss Emil álmodta meg, aki dúsgazdag emberként sokat adakozott.
1836-ban született Párkányban, egy tősgyökeres fakereskedő családban. A Neuschloss família ugyanis évszázadokra visszamenőleg fával és annak feldolgozásával foglalkozott. Az ő édesapja, Neuschloss Károly is, aki megalapította a Neuschloss és Fia céget, amelyet aztán 1879-ben, a halála után Emil vett át. Nem volt kérdés, hogy így lesz, főleg, hogy ő volt a család egyetlen fiú gyermeke a hét lány (Hermina, Johanna, Zsófia, Katalin, Fanny, Lujza és Jenny) mellett. Neuschloss Emil 1885-ben, a Budapesti Országos Kiállításon szerzett hírnevet magának, számtalan pavilon megépítését az ő cége végezte. Többek között a mezőgazdasági, a házi ipari, az egészségügyi és a zenecsarnok tetőszerkezetét is a Neuschloss és Fia készítette. Nem véletlen, hogy mikor Ferenc József kilátogatott a kiállításra, személyesen köszönte meg a közreműködést, majd arany érdemkeresztet adományozott neki. Matlekovits Sándor, a kiállítás elnöke pedig levélben köszönte meg Neuschloss Emilnek a munkát, kiemelve, rajta múlt, hogy a kiállításra minden pavilon rendben elkészült.
A budai Várban a Lovarda belső díszmennyezetét is a Neuschloss és Fiai üzemében készítették a századfordulón. A Nemzeti Hauszmann Programban újjászületett épület ma régi szépségében látható.
A fakereskedő hamar komoly vagyonra tett szert. Egy hatalmas gyártelepet épített a mai Horvátország területén, ide 18 kilométeres vasútat épített, de a gyárának volt iskolája, kórháza, postája és távbeszélője is. Nem mellékesen Bécsben, Párizsban, Brüsszelben és Lille-ben is volt lerakata. Még egy statisztika: a fiumei kikötőből évente 2300 vagon feldolgozott fát szállítottak a világ minden pontjára a Neuschloss-gyárból. Összesen 7 nagy fafeldolgozó gyárat tartott fent és több mint négyezer ember dolgozott az üzemeiben.
1896-ban a millenniumi kiállításon Ferenc József régi ismerőseként köszöntötte. Az osztrák császár és magyar király a beszélgetés során a következőt kérdezte: “Ugye, nem éppen a legjobban mennek most külföldön az ügyek?” Neuschloss nem késett a válasszal: “Sajnos, Felség, nagy áldozatokkal kell Amerika ellen védekeznünk” – mondta a gyáros, aki a kiállítás több pavilonjának a tetőszerkezetét is megálmodta.
Neuschloss Emil rendszeresen adakozott, volt, hogy egy családi ünnepről Budapest polgármesteréhez hajtatott és átadott 1000 koronát a szegényeknek. Az is jótékony természetére vall, hogy 1892-ben Arad megyében 3200 hold földet vásárolt, a talajjavítási munkák után pedig bérbe adta 65 magyar családnak azzal, hogy ha két évig művelik, a tulajdonjog rájuk száll. Az Ellenzék című lap meg is állapította, hogy “Neuschloss hazafias munkát is végzett, amennyiben az eddig román parasztok lakta vidékre tősgyökeres magyar földmíveseket telepített.”
Neuschloss Emil sógora, Wechselmann Ignác műépítész határozott úgy a végrendeletében, hogy 2 millió koronát ad a Mexikói úti Vakok Intézetének létrehozására.
A faiparos elmondhatta magáról, hogy az ő cége építette a pesti Operaház tetejének faszerkezetét, s nem mellékes az sem, hogy a budai Várban a Királyi Lovarda belső díszmennyezetét is a Neuschloss és Fiai üzemében készítették. A Lovarda később a második világháborúban súlyos sebeket kapott, majd a kommunista rendszerben a helyrehozatal helyett a lebontás mellett döntöttek. A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül a Lovardát ismét felépítették, rendezvényközpont lesz belőle és az év második felétől látogathatják a budai Várban időzők.
Neuschloss Emil unokaöccseivel, Ödönnel és Marcellal az Építőipar műszaki hetilapnak az alapítótagjai között voltak. Neuschloss Ödön és Marcell egyébként szintén részt vettek a budai Vár századfordulós építkezésén, hiszen ők szállították a parkettát a palota legendás Szent István-termébe. A testvérpár szintén több jeles budapesti épülethez köthető. Így millenniumi kiállításra az Alpár Ignác tervezte városligeti Vajdahunyad várának kivitelezői is ők voltak, de az Igazságügyi Palota építkezésén is részt vett a testvérpár. De visszatérve Neuschloss Emilhez. 1906-ban ünnepelte az ezüstlakodalmát, 25 évvel korábban vette el feleségül Benevenisti Anikát. A gyáraiban is felköszöntötték őket, Emil pedig könnyek között vette át a dolgozók ajándékát, egy ezüst plakettet. Az is ismeretes, hogy az ezüstlakodalom alkalmával 12 ezer koronát fordított jótékony célra a dúsgazdag gyáros. 1908-ban Neuschloss Emil is ott volt a Mexikói úton, ahol felavatták a Vakok Intézetének épületét, amely közadakozásból épült – pontosabban Wechselmann Ignác műépítész határozott úgy a végrendeletében, hogy 2 millió koronát ad az épület létrehozására. A gáláns adakozó özvegye nem volt más, mint Neuschloss Emil Zsófia nevű testvére.
Neuschloss Emil élete végéig dolgozott. 1910-ben a Magyarországi Fakereskedők Egyesületének tiszteletbeli elnöke lett, majd hosszú betegség után, 1912 júliusában, az ausztriai, Ischlben érte a halál. 76 éves volt, mikor örökre elaludt. Budapesten temették el, a végrendelete szerint pedig a tetemes vagyona fele a feleségét illette, a többin pedig az örökösök osztoztak. De arra is figyelt, hogy komoly összeget hagyjon a Neuschloss és Fia gyár legrégebbi alkalmazottjaira is. Mikor meghalt, a lapok azt írták, félő, hogy “a halála, a valamikor imponáló nagyságú, híres cég csöndes kimúlását is jelenti.” Sajnos igazuk lett az újságoknak.
Nyugodj békében, Neuschloss Emil!
Forrás: Nemzeti Hauszmann Program
Az építészfórum kapcsolódó cikke:
Dinasztiák: Neuschlossok – a fák néha az égig nőnek (2020-11-19)
