„Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!” címmel országos tájékoztató fórumsorozatot indított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A szakmai rendezvénysorozat megyei állomását szerda délután Napkoron a Kerekerdő Turisztikai Központban rendezték.
A fórum előtt Dankó Andrásnével beszélgettünk, aki a férjével közösen egy 25 hektáros erdőterület tulajdonosa.
– A rendszerváltozás után a szüleim visszakaptak Buj és Tiszabercel között egy földterületet, amit a férjemmel később megörököltünk. Nem sokkal később úgy döntöttünk, hogy az ingatlant ipari akáccal és ipari nyárfával telepítjük be. Az erdőtelepítés csínját-bínját könyvekből tanultuk meg, az ültetés után, a fiatal fák körüli területet napszámosok tartották rendben. Most „ért oda” az erdő, hogy hamarosan meg lehet kezdeni a fakitermelést. Ám ez sem ilyen egyszerű, ugyanis 1 hektár erdő kitermelése után 500 ezer forintot kell befizetni az államnak – mondta lapunknak az erdőtulajdonos.
– Két fiam van, szerencsére mindketten hosszabb távon akarnak foglalkozni az erdővel. Szeretnénk a közeljövőben egy saját fafeldolgozó-üzemet létrehozni. Azért jöttem el erre a mai fórumra, mert kíváncsi vagyok, van-e erre a célra valamiféle támogatási lehetőség – tette hozzá Dankó Andrásné.
– A megyénkben a dohánytermesztés, ha a támogatás folyamatosan csökkenő mértékét vesszük figyelembe, a végét járja… Az utóbbi években a gyümölcstermesztésben is csalódtak a gazdák, így mi magunk, a kamarán belül is úgy gondoltuk, hogy a mai rendezvény hasznos lehet az erdőgazdálkodás jövőjét nézve – köszöntötte a vendégeket a fórumsorozat napkori állomásán Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.
A szakmai rendezvényen elhangzott, a 90-es években több évtizedes szünetet követően a termőföld jelentős része, és ezen belül az erdő is újra magánkézbe került. A magánosítás és az azt követő átmeneti időszak folyamatai súlyos örökséget hagytak az új tulajdonosok és magán-erdőgazdálkodásban dolgozók számára. A kedvezőtlen tulajdonszerkezet, a tőke- és ismerethiány, valamint az állami erdőkhöz képest gyengébb adottságú erdők mellett nehezítette a helyzetet, hogy az átmeneti időszakban több százezer hektáron nem volt gazdálkodó, és ugrásszerűen megnőtt a hátralékos erdőfelújítások területe.
A privatizáció során majdnem félmillió ember jutott erdőtulajdonhoz, és ez a szám a mai napig jelentősen nem változott. 2000-re a magántulajdonba került erdőterület kétharmada közös tulajdonban volt. A magánszektor tulajdonszerkezete igen kiegyenlítetlen, szélsőségek jellemzik. Az egy tulajdonosra eső átlagos erdőterület 1,75 hektár, de a tulajdon-eloszlás nagyon egyenetlen: a tulajdonosok harmadának ugyanis 0,1 hektárnál kevesebb erdeje van. Jellemző adat továbbá, hogy a tulajdonosok 5 százaléka birtokolja a magánerdő területek felét, ezzel szemben a másik véglet, hogy az erdőket birtoklók 75 százaléka (a kis tulajdonosok) mindössze a terület 10 százalékával rendelkezik – mondta a NAK erdészeti szakértője.
Az erdők esetében az osztatlan közös tulajdon felszámolásának lehetőségeiről és buktatóiról Szalai Károly, a kamara erdészeti vezető szakértője beszélt a hallgatóságnak. Előadásból kiderült, az új jogi szabályozásnak köszönhetően az osztatlan közös erdőtulajdon megszüntetésének lehetősége önkéntes, tulajdonosi egyezségen alapul, a végletekig leegyszerűsített és nem kötött határidőhöz. A folyamat eredményeként az osztatlan közös tulajdonú ingatlanból, a megoszthatósági korlátok betartása mellett (erdő esetében legalább 30 méter széles, legalább egy hektár nagyságú terület) egy vagy több önálló tulajdonú ingatlan alakítható ki. Sorozatos sikertelen kezdeményezést követően az ingatlan kisajátítása megkezdhető.
Forrás: SZON
