Apadnak a patakok, kiszáradóban a kisebb természetes vizeink, állítja egy új hazai tanulmány. A szakértők szerint nem az évi csapadékmennyiség lett kisebb, hanem az eloszlása más. Nyaranta már észrevehetően kevesebb víz csörgedezik a somogyi erekben, patakokban is.
A Tetves-patakot gyakorlatilag már alig látni a sástól Somogybabod közelében, jelezte egy környékbeli olvasónk. Káldi László polgármester nem aggódik, mert a mérőpontok jelezték volna a veszélyt, és szerinte a helyiek néhány hónapja még a sok csapadék miatt aggódtak, nyár elején viszont az aszály okoz komoly gondot.
– Kevesebb víz van most a Rinyában is, ahogy minden folyóvízben kevesebb – tapasztalta Balogh Géza, Rinyakovácsi polgármestere. – Régen az itt lakók gyakran jártak pecázni, sőt kenderáztató tavak is voltak erre valaha. A csapadékhiány érezhető, a kerteket sem nagyon tudják öntözni a helyiek.
Az elmúlt ötven év alatt háromszor száradt ki teljesen a Baláta tó, mert egyetlen utánpótlása a csapadék, így a tó vízszintje az éves csapadékmennyiségtől függ, mutatott rá Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója. Szerencsére végül mindig érkezett egyszerre egy nagyobb csapadékhullám, és feltöltötte az állóvizet, emiatt most megfelelő a vízszint a festői szépségű tavon.
Tetves-patak, Kis-Koppány, a Pogány völgyi vízfolyások, Aranyosi-patak, Koroknai vízfolyás – sok kis somogyi folyóvíz csak a helyieknek ismert, és csak ők tudják, hogy mennyi víz hiányzik a mederből a korábbi évtizedekhez képest. De a Kapos-folyón is egyértelműen látni, hogy rövid időn belül hatalmasat csökkenhet a vízhozama ezekben a hetekben.
A hirtelen lezúduló nagy esők és a hosszú száraz időszakok váltakozása beleillik abba a képbe, melyet a klímaváltozásra figyelmeztető hazai szakértők festenek. Ezzel együtt nem lesz évről évre kisebb a csapadék mennyisége, de a rendkívüli időjárási jelenségek, így a nagy hőség és az özönvízszerű esők szaporodnak.
– A rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű eső gyorsan levonul a folyókon, ez okoz problémát – mondta Tóth István, kaposvári növényvédelmi szakmérnök. – Völgyzáró gátakat kellene építeni, hogy a vizeket helyben meg lehessen fogni, Somogyban ilyen víztározó alig van, gondoljunk például a somodorira. A somogyi halastavakból való öntözés korlátozott lehetőségű.
A növényvédelmi szakember a hirtelen lezúduló nagy esők talajeróziós pusztulását tartja egyre fenyegetőbbnek, melynek sok jelét tapasztalta Somogyban, legutóbb Andocs és Karád között.
Váltásra van szükség vidéken is
A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért váltásra van szükség, állapították meg a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című honlapon megjelent tanulmányban. A szerzők rámutatnak arra, hogy Magyarország vízgazdálkodása ma az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, és többek között ezért nagy mennyiségű vizet veszít évente az ország, azaz egyre szárazabbá válik. Javaslatuk szerint a vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kell törekedni, így védekezve a szélsőségek okozta kockázatok ellen. Szakértők szerint, ha a száradás tendenciája folytatódik, 2050-re jelentős problémát okozhat hazánkban.
Forrás: sonline
