A mezőgazdaságban is űrtechnika és mesterséges intelligencia kezelésére kell felkészíteni a jövő szakembereit. Interjú Lévai Imrével, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatójával.
A színvonalas agrárszakképzés a nemzet jövőjét jelenti gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt – dr. Nagy István agrárminiszter utalt így az agrároktatás átszervezésének céljára és jelentőségére. Egy év tapasztalatainak értékelésére kértük az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatóját, Lévai Imrét.
Hogyan épül fel az új intézményrendszer s fedi le az országot, a szakterületet?
Az ipari szakképzésben már öt éve működő új intézményi hálózathoz hasonlóan egy éve alakították át a mezőgazdasági szakképzést is, 2020. július 1-én jöttek létre az agrárszakképzési centrumok. Az Agrárminisztériumhoz tartozó 61 intézményt öt centrumba szervezték.
(Kapcsolódó FATÁJ híradás: Agrárszakképzési centrumok vezetői nyilatkoztak 2020-11-12)
Az Északi Agrárszakképzési Centrum négy megye, Hajdú-Bihar, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 tagintézményét integrálja, mintegy 3300 tanulóval, hat ágazatban: mezőgazdaság és erdészet, élelmiszeripar, turizmus-vendéglátás, rendészet, gépészet és környezetvédelem. A központ Nyíregyházán, a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskolában kapott helyet.
Mi volt a legfontosabb cél, a koncepció az új szervezeti rendszer kialakításánál?
Két fontos célt emelnék ki, az egyik az oktatási intézmények összefogása, együttműködése, mely számos területen növeli a hatékonyságot és könnyíti meg a munkát. Központosított munkaszervezet látja el a speciális szakmai tudást igénylő, a gazdálkodási és a munkáltatói kötelezettségekből adódó feladatokat, a közbeszerzések és pályázati programok levezénylését, de ide sorolható a nemzetközi kapcsolatok építése vagy a külső kommunikáció is. Az intézmények megmaradtak önálló jogi személynek, a költségvetés központi helye viszont a centrum, az egységesítés és a racionalizálás eredménye a nagyobb költséghatékonyság.
A másik fontos cél, hogy vonzóvá tegyük az agrárszakmákat, és a képzési hálózattal, a magasabb oktatási színvonallal hívjuk fel a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre. Nagy szükség van a piacképes tudással, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, dolgozni tudó és akaró szakemberekre, ez valóban nemzetgazdasági, stratégiai kérdés, ahogy miniszter úr is rámutatott.
Minden szakma szenved az utánpótlás hiányától. Itt mivel lehet megnyerni a fiatalokat?
Több eszköz is van a kezünkben. Ilyen például az új ösztöndíjrendszer, amelyben a tanulók már az iskolai évek alatt egészen komoly összeghez juthatnak. Az új törvény adta lehetőségnek köszönhetően szeptembertől már munkaszerződést lehet kötni a 9. osztályt végzett, ágazati alapvizsgát letett tanulókkal, függetlenül attól, hogy duális partnernél vagy a most alakuló ágazati képzőközpontnál töltik a gyakorlatot.
A tanulók akár 100 ezer forintot is kaphatnak így egy hónapban, az ösztöndíjrendszerben maradva mintegy a fele érhető el, természetesen megfelelő tanulmányi eredmény mellett. Ez komoly motiváció, de szükség is van rá, mert ma Magyarországon valóban nincs olyan ágazat, ahol ne küzdenének az utánpótlás, a szakemberek hiányával. Erre reagált a kormányzati politika és segíti elő a szakképzés fejlesztését, teszi vonzóbbá az ágazatot. Ez az ösztöndíj a szociálisan rászoruló, szerényebb anyagi hátterű családok gyermekeinek is komoly esélyt teremt.
A végzett tanulók agrárismereteik birtokában maguk is hozzákezdhetnek a föld műveléséhez vagy elhelyezkedhetnek már működő gazdaságoknál, cégeknél, legyen a profil állattartás vagy növénytermesztés, kertészet, ezzel a falvak elnéptelenedését is fékezheti ez a rendszer. Az eredmény már megmutatkozik, alig egy év múltán 30 százalékkal növekedett az agrár közép- és felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezők száma.
A tagintézmények tanárait munkajogi szempontból is érintette a változás. Ők hogyan fogadták ezt?
Az intézményekben dolgozó pedagógus és technikai állomány kikerült a közalkalmazotti törvény alól. A centrum égisze alatt 400 pedagógus dolgozik, őket oktatói státuszba sorolták át, és ezt jelentős béremelés követte, átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékben, az intézményvezetők döntése szerint differenciáltan.
Általános elégedettség kísérte az intézkedést, de voltak, akik éltek a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségével és végkielégítést vettek fel. Az intézményvezetői posztok meghirdetése után hamarosan kézbe vehetik kinevezésüket az igazgatók. Az új rendszer szemléletváltást is megkövetelt, a korábbi, megyehatárokig terjedő gondolkodásról nagyobb léptékre kell átállni, és egységes követelményeknek kell megfelelni a jövőben.
Szakképzésről lévén szó, kulcsfontosságú kérdés a gyakorlati ismeretek megszerzése. Ebben mi a terv?
A gyakorlati képzés megszervezésére és végrehajtására az agrárszakképzési centrumok a gazdálkodó szervezetekkel összefogva ágazati képzőközpontokat hoznak létre. A duális képzés erősítésével a tanulók korszerű, a kor kihívásainak megfelelő, üzemi környezetben végezhetik tanulmányaikat, amely a későbbiekben akár a munkahelyük is lehet. Ez fontos mérföldkő a hazai szakképzés átalakításában.
A mi körzetünkben a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar szakterületen tervezzük képzőközpont alapítását, amelyben 60 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik majd a centrum, 40 százalékot a vállalkozók birtokolhatnak. Már tárgyalunk érdeklődő cégekkel, amelyekről csatlakozás esetén minden adminisztrációs terhet leveszünk. Korábban is voltak gyakorlati képzőhelyek, ahol tanulószerződést kötöttek a diákokkal, de ez sokkal szélesebb lehetőséget kínál munkáltatónak és diáknak egyaránt.
Minden céget arra bátorítok, aki szeretne jó szakmai tudással felvértezett utánpótlást, kapcsolódjon be a gyakorlati oktatásba. Megismerhetik a diákokat, az ügyesebb, szorgalmasabb tanulót végzés után megnyerhetik munkatársnak. Őstermelőknek, kisebb gazdaságoknak, ahol bőven akad munka, szintén érdemes kapcsolatba lépni a szakképzési centrumokkal.
A pályaválasztó fiataloknak további vonzerőt jelenthet az egyetemekkel kötött megállapodás. Ez mit takar?
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a közép- és felsőfokú agrárképzés gyakorlati és elméleti tudásának javítására szakmai partnerségre lépett az öt agrárszakképzési centrummal. Ez az együttműködés biztosítja a közép- és felsőfokú agrárszakképzés szoros kapcsolatát. A kezdeményezésnek köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy a középfokú agrárszakképző intézményekben végző tanulók egyenes úton juthassanak be a felsőoktatási intézményekbe.
Komoly lehetőség a tanulóknak, hogy a középfokú képzésben átadott tananyag egy részét beszámítják az egyetemen, akár 30–40 kreditpont erejéig is. Mi már a Nyíregyházi Egyetemmel is együttműködési megállapodást kötöttünk. Emellett az iskolai rendszer és a felnőttoktatás közelebb kerül egymáshoz, mert az agrárszakképzési centrumok vizsgaközpontokat alakíthatnak ki, most tart az akkreditációs eljárás.
Érdekessé teheti-e a fiatalok szemében a mezőgazdaságot az alkalmazott csúcstechnológia?
A miniszter úr jól érzékeltette, amikor úgy fogalmazott erről: ez már nem a gumicsizmás sárdagasztás helye és ideje. Klimatizált, digitalizált erőgépekkel kell dolgozni, már nem újdonság a GPS vezérelt kombájn, de egyre inkább teret nyer a mesterséges intelligenciával támogatott feladat-végrehajtás.
A dróntechnika is a gyakorlat része, például a növényvédelemben, a centrumhoz tartozó 876 hektár tangazdasági területen a kukoricát és a napraforgót már drónnal permeteztük Borsodban. A munkaerőhiány miatt még intenzívebb lesz a csúcstechnológia alkalmazása, ennek kezelése bizony izgalmas munka, nagy kihívás egy mai fiatalnak a mezőgazdaságban is.
Hogy tud ezzel lépést tartani az oktatói gárda?
Rengeteg továbbképzésen kell részt venniük, el kell sajátítaniuk a legújabb technikát, a XXI. századi eljárást ahhoz, hogy maguk is taníthassák. A tanulóknak pedig tudniuk, érezniük kell: biztos megélhetést nyújtó szakmát szerezhetnek, várják őket a mezőgazdaság különböző területein. Az új képzési struktúrában arra is lehetőség adódik, hogy nem egy, hanem két szakképesítést is megszerezzen egy tanuló. Egy mezőgazdasági alapképzettség mellett pedig egy kiegészítő élelmiszeripari vagy környezetvédelmi képesítés a jövőben egyre fontosabb szerepet kap a társadalom és a gazdaság életében.
Főigazgatóként sem távolodott el az agrármérnöki hivatástól. Mi ennek a hozadéka ebben a pozícióban?
Az agráregyetem elvégzése után mérnöktanári végzettséget is szereztem, s úgy alakult, hogy harminc éve köteleztem el magam az agrároktatás mellett, azonban a mai napig gyakorló gazdálkodó, őstermelő vagyok. Foglalkoztam például nyúl- és sertéstenyésztéssel, hízóbikát neveltem, kertészkedtem, a fő vonalat a növénytermesztés jelenti, benne búza, kukorica, napraforgó, csemegekukorica, újabban fehérjenövények. Minden területtel foglalkoztam valamennyit, ezért pontosan tudom, mi hogyan működik. Sok tapasztalatot szereztem, és ennek hasznát veszem a centrum irányításában is.
forrás: SZON
1 megjegyzés
Hozzászólások lezárva.