Az Ipar 4.0 bevezethetőségnek felmérése faipari vállalatok átvilágításával címmel zajlott egy kutatás még 2018-ban a Soproni Egyetem SKK Faipari Gépészeti Intézete kollégái vezetésével.
Néhány évvel ezelőtt ért utol bennünket is az Ipar 4.0 hullám. Első hallásra nem értettük miről van szó, majd néhány hónap alatt szinte beszippantott a téma. Nem csak azért, mert gyakorlatilag másról sem lehetett hallani, hanem azért is, mert ez a szemlélet teljesen beleillett a munkánkba, ami egyben a hobbink és az életünk is, azaz a folyamatszervezésbe.
(A dolgozat során a későbbiekben az Ipar 4.0 illetve I4.0 vagy I4 megnevezéseket azonos értelemben használjuk.)
A kutatás és az projekt témája a faipari vállalatok digitális átállásának lehetőségei. Azt kívántuk felmérni, milyen szinten vannak pillanatnyilag a faipari vállalatok, van-e igényük továbblépni a digitalizálás területén, és milyen irányokban látható potenciál az egyes cégeknél.
A kutatás módszertana
Az I4 kutatás során egy olyan módszer kidolgozását tűztük ki célul, amely segítségével viszonylag gyorsan, azaz egy látogatás során felmérhetővé válik a vállalat I4 érettsége, illetve gyors útmutatást ad a vállalkozásnak, hogy milyen területeken lenne érdemes, mely területeken lenne a leghatékonyabb az elérhető ipar 4.0 eszköztár alkalmazása.
A felmérés során újszerű, ún. “kiber-fizikai” rendszerek (Cyber-Phisical Systems) létrehozásának lehetőségeiben gondolkodhatunk, amelyek a ma jellemző szintnél sokkal részletesebb és pontosabb intelligenciát, távfelügyeletet, hibatűrést, optimalizálást biztosítanak, és ennek következményeként az alábbi fő társadalmi előnyök jelentkezhetnek:
• Minőségjavulás a termékekben és szolgáltatásokban,
• Energia-hatékonyság, termelékenység, szervezettség és kihasználtság növelése,
• Hibák elleni védelem és magas fokú hibatűrés
• Környezeti terhelés csökkenése.
Működési adatok
Fel kell tárnunk, hogy vannak-e számszerűsíthető adatok a működés mérésére, ha vannak, akkor azok most milyenek, milyen tendenciákat mutatnak. Ha nincsenek, akkor vizsgáljuk meg, hogy milyen teljesítménymutatók lennének, amik megmutatják a valós teljesítmények mértékét az adott területen. Természetesen ilyen rövid idő alatt csak az adatok alapján történő döntések meglétét, hiányát esetleg szintjét tudjuk megállapítani
Munkatársak tevékenysége
Ezek után az adott területen dolgozó emberek tevékenységét kell górcső alá vonnunk. Minden egyes operátor és területi szakember munkavégzése megítélhető abból a szempontból, hogy milyen mértékben végez rutin munkát, azaz mennyire algoritmizálható, és milyen mértékben végez individuális munkát, azaz algoritmusokkal nem, vagy csak nehezen leírható. Első sorban azok a munkafolyamatok, és lépések nem, vagy csak nehezen automatizálhatók, ahol más emberekkel kell kapcsolatot tartaniuk, illetve folyamatosan változó munkakörnyezetben kell helytállniuk. Más esetekben jó eséllyel kiváltható a munkájuk valamilyen automatikával. A modern kollaboratív robotok lehetőséget nyújtanak az extra védőberendezések nélküli működésre, így a korábban megszokott automaták nagy helyigénye már a múlté.
A kutatás során több helyen is elmondták a résztvevő vállalatok, hogy átfogó tudással rendelkező szakemberekből komoly hiány van a piacon, akik vannak, azok is meglehetősen drágák. Sok esetben, egy egyszerűbb hiba elhárításakor is a külföldi szakszervizre kénytelenek hagyatkozni, mert nincs megfelelő saját szakembergárda a megoldásra.
Mindeközben figyelni kell a vállalat kultúrájára, eddig elért eredményeire. Általánosságban elmondhatjuk, hogy nem szerencsés a fejlesztés során egyszerre több lépcsőt átugrani. Az I4 érettség felmérésnek meg kell határoznia, hogy mely irányokban érdemes továbblépni, és mely területeken még nem lehet a digitalizációs eszközökkel jelentős eredményeket elérni. Éppen ezért mondhatjuk, hogy a lean eszköztár ugyan nem szigorúan vett digitalizációs technika, de annak előfutáraként tekinthető.
Felmérésünkben elsősorban a helyzetfelmérésre koncentráltunk, és ahogy a módszertani leírásban is részleteztük, elsősorban az Ipar 4.0 feltételeit, a továbblépés lehetőségeit kerestük. A kérdőív nem tartalmaz egyetlen szcenárió meglétére vonatkozó konkrét kérdést, hanem minden esettben a szcenárió alapvetéseire kérdezünk rá. Ebbe a logikába nem illett bele tehát a stratégiára való direkt rákérdezés sem, csupán a beszélgetések során tettünk fel erre vonatkozó konkrét kérdéseket. Ezen beszélgetésekben az alábbi általánosnak mondható kérdésekre kerestük a választ :
• i4 Ismereteik vannak 65%
Itt azt a kérdést tettük fel, hogy hallottak-e az Ipar 4.0 fogalomról, esetleg meg tudják -e nevezni, hogy mely területeket érinti az Ipar 4.0? Szinte mindenki hallotta már ezt a fogalmat, többek között mi is ezzel a kifejezéssel kezdtük a kutatási bejelentkezést, de csak a vállalati vezetők 2/3-ának volt valós képe róla.
• Ipar 4.0 stratégiája van 0%
Itt arra kérdésre próbáltunk választ kapni, hogy a vállalati stratégia mellett ( amiről minden vállalatvezető elmondta, hogy létezik ) van-e kifejezetten I4 stratégiája a cégnek, esetleg a stratégiában kitérnek-e a digitalizációra, vagy annak lehetőségeire. Ugyan erre mindenki nemet válaszolt, a beszélgetések során többen is beszéltek a közeljövőben tervezett digitalizációt is érintő terveikről, valamint a stratégiára a célzott digitalizációs eszköztárakhoz való közelítés mértéke is enged következtetni.
• Humán erőforrással rendelkezik 22%
Itt azt kérdeztük meg, hogy rendelkeznek-e megfelelő saját alkalmazottakkal, akik a digitalizációs lépésekben megfelelő képesítésekkel rendelkeznek.
• Külső támogatást igényel 30%
Ebben a kérdésben pedig azután érdeklődtünk, hogy segítené-e a digitalizációs lépéseket, ha célzottan ilyen témájú pályázatokból több lenne, esetleg elérhetőbb lenne.
A kutatás zárójelentése így összegzi a vizsgálatot:
Kutatásunk a kidolgozott módszertan első tesztelésére szolgált. Ez az eredmények alapján megfelelő iránynak bizonyult, és a kivitelezésre irányuló elvárásainknak is megfelelt. Egyik további célunk, hogy a vizsgált vállalatok számát viszonylag rövid idő alatt növelni tudjuk, amivel az eredmények relevánssá tehetők, és hivatkozhatók lesznek. Másik fejlesztési irányunk a más iparágakkal való összehasonlíthatóság, ezért az általunk elérhető egyéb feldolgozó iparban is tesztelni, majd validálni fogjuk felmérésünket. Ezek alapján az iparági összehasonlítást nem csupán munka-tapasztalatinkra alapozzuk majd, hanem számszerűsítjük.
A kutatás zárójelentése teljes terjedelmében itt érhető el.
forrás: Soproni Egyetem
