Milyen jellegzetességekkel rendelkeznek tájaink? Vannak-e tipikus jellemvonásaik? Minden táj egyedi, amelyet számtalan tájalkotó elem összessége, változatossága tesz egyedivé? Mi egyáltalán a táj?
Az Európai Táj Egyezmény szerint a „Táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakul ki”. Természeti és ember alkotta elemek tehát egyaránt meghatározzák tájainkat. Hogyan jellemezhetők tájaink? Lehatárolhatók-e hasonló karakterű területek? 2016-ban az Európai Táj Egyezmény hatására hazánkban is elindult egy országos projekt a tájkarakter egységek lehatárolására, egy országos tájkarakter térkép készítésére.
Tájaink védelme és fejlesztése sokszempontú megközelítést igényel, hiszen nemcsak természetvédelemről, vagy többek között műemlékvédelemről van szó, hanem a természeti és a művi elemek komplex, együttes védelméről. Nagyon sok nemzetközi egyezmény született, amely egy-egy tájalkotó elem védelmét szolgálja, de az Európai Táj Egyezmény az, amely a tájvédelmet komplex megközelítésben kezeli. Az Európa Tanács felismerve a gazdag európai táji örökség jelentőségét, 2000-ben elfogadta az első olyan nemzetközi egyezményt amely csak és kizárólag az európai tájak védelmével foglalkozik, az Európai Táj Egyezményt (a továbbiakban: Táj Egyezmény). A Táj Egyezmény közös szakmai alapot teremt a tájakhoz kapcsolódó szakkifejezések használatát illetően is, definiálja a táj, a táj-politika, a táj minőségére vonatkozó célkitűzés, a táj védelme, és a táj kezelése fogalmakat.
a. „Táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki;
b. „Táj-politika” az illetékes hatóságok olyan általános elveit, stratégiáját és irányelveit jelenti, amelyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló intézkedések megtételét; c. „Táj minőségére vonatkozó célkitűzés” egy adott táj esetében arra vonatkozik, amikor az illetékes hatóságok megfogalmazzák a lakosságnak a környékbeli táj jellemzőire vonatkozó igényeit.
d. „A táj védelme” a táj jelentős vagy jellemző sajátosságainak megőrzésére és fenntartására vonatkozik. Örökségi értékét a táj természeti adottságai és/vagy az emberi tevékenységek révén kialakult elemeinek jellemző összetétele adja;
e. „A táj kezelése” a fenntartható fejlődés szempontjából olyan tevékenységet jelent, amelynek célja a táj rendszeres fenntartása. Célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok által előidézett változásokat irányítsa és összhangba hozza;
f. ,,A táj tervezése” olyan céltudatos tevékenységet jelent, amelynek célja a táj fejlesztése, helyreállítása vagy új létesítése (https://rm.coe.int/16802f3faf).
A Táj Egyezmény általános célja arra bátorítani a helyi és regionális, nemzeti hatóságokat, hogy a tájak védelme, fenntartása és tervezése érdekében átvegyék, beépítsék az ajánlásokat politikájukba, a területi terveikbe és intézkedéseikbe. Nagyon fontos pillére, feltétele a tájak védelmének és fejlesztésének, hogy a helyi lakosság, a hatóságok felismerjék a táj értékét és fontosságát, és így vegyenek részt az ehhez kapcsolódó közösségi döntéshozásban.
A Táj Egyezmény alapján „mindegyik Fél vállalja, hogy
- i) számba veszi a területén található tájakat;
- ii) elemzi jellemző vonásaikat, valamint azokat a hatásokat, amelyek alakítják őket
- iii) számon tartja a változásokat;
- b. értékeli az így számba vett tájakat, figyelembe véve azokat az értékeket, amelyeket az érdekelt felek és az érintett lakosság nekik tulajdonít.
A Táj Egyezménynek nagy jelentősége van abban, hogy hazánkban is elindult egy hiánypótló folyamat, tájaink karakterének leírása és értékelése, a jellegzetes tájkarakter típusok számbavétele, térképezése.
A tájkarakter térképezés az Agrárminisztérium által indított, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében egy komplex program részeként indult 2016-ban (KEHOP-4.3.0- VEKOP-15-2016-00001 „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok”;) (www.termeszetem.hu). A program további elemei a Natura, a Zöldinfarstruktúra és az Ökoszisztéma szolgáltatások alprojektek.
A projektről a www.termeszetem.hu honlapon tájékozódhatunk, illetve részletesebben a mintaterületeken szervezett műhelytalálkozókon hallhattunk. Az alábbi ismertetőt a Gerecse mintaterület utolsó workshopján (Tájkarakter Eredményismertető Záró Vitanap), Jombach Sándor egyetemi docens (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) előadása alapján készítettük el. A műhelyt a Covid-vírus miatt on-line tartották meg.
A Tájkarakter projektelem célja, hogy hosszú távon és országos léptékben is nyomon követhetővé tegye tájaink változását és a tájkarakter-védelem szempontrendszerét integrálni lehessen a tájra leginkább hatást gyakorló ágazatokba, mint például mezőgazdaság, erdészet, vízgazdálkodás, infrastruktúra építés, településfejlesztés stb.
Az országos térképezést komoly szakirodalmi és módszertani kutatás előzte meg, amely során példákat kerestek a nemzetközi gyakorlatban a tájtipizálásra.
A Tájkarakter fejlesztési elem keretében a szakértők országos léptékben lehatárolták a hasonló jellemzőkkel bíró tájkarakter egységeket, továbbá mintaterületeken részletesebb elemzések segítségével finomították az országos program eredményeit így a Sopron térségében, a Gerecse, a Tápió térségében és a Tiszazugban voltak részletesebb elemzések. A mintaterületi elemzésekhez a helyiek tudását, véleményét is bevonták különböző közösségi részvételt biztosító módszerekkel.
A Gerecse mintaterületen belül 4 tájkarakter-területet határoltak le a szakértők, amelyek között markáns különbségek figyelhetők meg ha például a domborzat vagy a felszínborítás jellegzetességeit tekintjük. A Nyugati- és Központi-Gerecse tájkarakter egység majdnem 60%-át borítják erdők, amíg az Almás- Nyergesi Duna-völgyben ez az érték alig haladja meg a 10%-ot.
A történelmi korszakokban a különböző társadalmi-gazdasági hatások markánsan alakítják, formálják a tájat. Ez a tájformáló hatás szemléletesen megfigyelhető régi fotók alapján. Mára már sajnos a hajdani, tradicionális szőlőhegyek képe gyakran átalakult, hiszen ma már sokkal kevesebben vállalják a szőlők fáradságos művelését, vagy a mezőgazdasági termelés intenzifikációja sok helyen megszüntette a korábbi kiskertes, mozaikos művelést. Mindezen változások nyomot hagynak a tájképben is.
Az Európai Táj Egyezmény nagy hangsúlyt fektet a helyi érdekeltek, lakosság bevonására a tájvédelem, tájkezelés folyamatába, hiszen elsődlegesen a helyi társadalom felel a táj fenntartásáért. A szakértői elemzést a helyi lakosság megkérdezésével egészítették ki a mintaterületeken. Megkérdezték például, hogy a helyiek mely tájalkotó elemeket tartják a legmeghatározóbbnak. A kérdőíves felmérés feltárta, hogy a tavak valamint a várak, kastélyok tekinthetők a legmeghatározóbb tájelemeknek, de fontos elemekként jelölték meg a helyiek a domborzati formákat, a szántókat, valamint a szőlőket-gyümölcsösöket is. Valamint a helyiek véleménye szerint a bányák is meghatározó elemekként jelennek meg a tájban.
Megkérdezték mit tartanak a helyiek továbbá a legfontosabb értékeknek, problémáknak és látnak-e illetve milyen változást látnak a tájban. A Gerecse mintaterületen a helyiek véleménye szerint legmeghatározóbb értékek természetes élővilág, erdei tisztások, hegyvidéki lombos erdők, természetszerű erők, tájképek, látványok, barlangok, víznyelők, túraútvonalak, sziklák stb.
Legjelentősebb problémák a helyiek szerint többek között az illegális hulladéklerakás, zajártalom, légszennyezettség, talajerózió, az élővilág sokféleségének csökkenése, az épített örökség nem megfelelő kezelése, felhagyott bolygatott területek, feltáratlan, nem bemutatott értékek.
A legjelentősebb változások az utakhoz kötődnek, nemcsak a gépjárműforgalom, de kerékpáros utak, túrautak létesítése is szembeötlik az embereknek. További fontos változásoknak tartják a forgalom növekedését, fasorok eltűnését, települések terjeszkedését, épített értékek pusztulását, szőlők felhagyását, gyárak megjelenését stb.
Közösségi térképezés keretében keresték a helyiek által fontosnak tartott helyeket/kedvenc helyeket, a helyiek szerint a térség identitását meghatározó elemeket, a változások helyét.
A tájkarakter térképezés második lépése, hogy a tájkarakter egységekhez útmutatók, kezelési javaslatokat dolgozzanak ki. Az Európai Táj Egyezmény kiemeli, hogy táj minőségére vonatkozó célkitűzéseket kell a tájak védelmével, fejlesztésével kapcsolatban megfogalmazni. A tájkarakter projekt ezeknek a célkitűzéseknek a kidolgozásához adhat segítséget a helyiek számára. Hiszen ez a projekt is arról szól, hogy szakértők diskurzusa indul a tájértékekkel kapcsolatban, felhívják a figyelmet a fontos, karakterformáló jegyekre, elemekre, a veszélyeztető tényezőkre de a helyiek aktivitásán, értékítéletén is sok múlik, a helybélieknek kell a helyi tájstratégiák kidolgozásában közreműködni.
A projekt lassan a végéhez közeledik, most a hatóságokon a sor, hogy ez a hatalmas tudásanyag bekerülhessen a jogszabályokba, és a gyakorlatban is alkalmazható legyen.
A cikk Jombach Sándor egyetemi docens (MATE) „Tájkarakter Eredményismertető Záró Vitanap” alkalmával tartott előadása (2021.05.05) alapján készült.
Összeállította: Jombach Sándor, Filepné Kovács Krisztina
Felhasznált irodalom:
Konkoly-Gyuró É. – Vaszócsik V.– Sain M. – Csorba P. – Csőszi M: 2021. Tájkarakter-elemzés Magyarországon. Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató. Agrárminisztérium. Budapest https://termeszetem.hu/hu/documents/tags/tajkarakter
forrás: agrofórum
