Ültess fát! Ez az egyik olyan gondolat, amit a klímaváltozás egyre fenyegetőbb árnyékában egyre több európai kezd magáévá tenni. A Nature Geoscience című lapban publikált új kutatás szerint pedig ennél jobbat nem is tehetnénk a negatív hatások minimalizálása érdekében: ha Európában minden, erdősítésre alkalmas területét fákkal ültetnék be, az nem csak a szén-dioxid kibocsátás jelentős részét nyelné el, vagy épp a föld felszínét hűtené jelentősen, de megakadályozhatná a klímaváltozás miatt évről évre szárazabb nyarakat is.
“Ha gondosan megtervezzük, az újraerdősítés jelentős extra előnyökkel járhat azokon a területeken, ahol belevágnak” – mondta Ronny Meier, a tanulmány vezető szerzője és egyben a Svájci Szövetségi Technológiai Intézet vezetője. Meier szerint a tudósok már az 1800-as években észrevették, hogy az erdők és a csapadék között egyértelmű összefüggés van. A pontos mechanizmus azonban, vagyis hogy hogyan befolyásolja az erdők megléte/nemléte a csapadékot, a mai napig nincs teljesen feltárva.
Hogy lehet kiszámolni, hogy a több erdő több csapadékkal jár?
Az 1850-es években az iparosítás miatti jelentős erdőirtások következtében csökkent a csapadékmennyiség Európa több részén. Meier és kollégái mostani tanulmányukhoz összesen 3481 európai csapadékfigyelő-állomás adatait elemezték ki az adatrögzítés kezdetéig visszanyúlva, hogy egy olyan statisztikai modellt állítsanak fel, ami kimutatja az összefüggést egy adott területen található erdőtakaró és az adott területre jellemző csapadék között.
A térképen megkeresték azokat a helyszíneket, ahol Európában régebben erdő volt, de mostanra kivágták. Ezután kivették a képletből a szántóföldeket és mezőgazdasági területeket (melyek szükségesek az élelmiszer-ellátás biztosításához), a természetes füves mezőket, amiket a biodiverzitás érdekében fenn kell tartani, és azokat a területeket, melyek más, sokszor természetes klímaszabályozó megoldásoknak adnak otthont.
Ezután megpróbálták kiszámolni, hogy egy adott terület újraerdősítésével a modelljük szerint hogyan fog változni a csapadék mennyisége. Arra jutottak, hogy a tömeges erdősítés növelné ugyanis a nyári záporok számát és mennyiségét, mégpedig átlagosan 7,6 százalékkal.
Mekkora területet lehetne Európában befásítani?
Az ezután fennmaradó területeket a tudósok elemezték, azt próbálva megállapítani, hogy mekkora az a maximum terület, amit a biodiverzitás és mezőgazdasági használat biztosítása mellett újra lehetne erdősíteni. Úgy találták, hogy Európa földterületének 14,4 százaléka alkalmas lenne az újraerdősítésre, kiemelt tekintettel az Egyesült Királyság, Portugália, Nyugat- és Dél-Franciaország, Olaszország és Kelet-Európa területeire.
2015-ben, Európa földterületének 38 százaléka erdővel borított volt. És bár az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az erdősítések aránya, erdőt telepíteni a számításaik szerinti teljes erdősíthető területekre óriási vállalkozás volna. Csak hogy kontextusba tegyük a dolgot: az Európai Bizottság célja 3 milliárd fát elültetni 2030-ig, hogy így (is) harcoljon a klímaváltozás ellen. Ez nagyjából egy belgiumnyi területet (3 millió hektárt) jelentene – és ez még mindig csupán a tudósok által számolt rendelkezésre álló földterület 0,7 százaléka.
Az időjárás egy nagyon komplex dolog
A klímaváltozást előrejelző különböző európai modellek nagyjából mind összevágnak a felmelegedés nagyságát és erősségét illetően – az esőzések tekintetében azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Abban van egyetértés, hogy valószínűleg Észak-Európában általában véve nőni fog a csapadék és csökkenni Dél-Európában, illetve hogy nyáron kevesebb, a téli időszakban pedig több eső esik majd. Ennél többet azonban nem lehet biztosan állítani.
“Az esőzés egy nagyon komplex paraméter” – véli Daniela Jacob, a német Időjárási Szolgálat igazgatója. “Nehéz pontos számításokba bocsátkozni a modellezésben és az időjárás-előrejelzésekben” – teszi hozzá.
Meier és csapata egy másfajta kihívással is szembetalálták magukat: hogyan írják le azt a kétirányú interakciót, ami az erdők és az esőzés között áll fenn. Minél nagyobb ugyanis a felszín “érdessége” az erdővel fedett területeken összehasonlítva a “lágyabb” felszínű mezőgazdasági területekkel, annál több és nagyobb légörvény alakul ki a fák fölötti levegőben. Ez le tudja lassítani a nehezebb esőfelhők mozgását, vagyis az erdőkre így több csapadék jut. Ezen kívül az erdők gyakran több vízgőzt bocsájtanak a levegőbe, mint a mezőgazdasági területek, ami szintén az erdős területek környékén koncentrálódó több esőhöz vezet.
Varga György/MTVA – Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Ettől függetlenül az erdők nagyobb eséllyel nőnek olyan területeken, ahol több a csapadék mennyisége, ez viszont elsősorban más, például topográfiai okokra vezethető vissza. A csapatnak óvatosan kellett bánnia azzal, hogy a csapadékot ne tulajdonítsák teljes egészében az erdők jelenlétének, hisz lehetséges, hogy az erdők épp azért élnek meg épp azokon a területeken, mert ott alapvetően is több az eső, mint másutt.
De kell-e nekünk a mostaninál több eső?
Miközben a nyári esőzések számának növekedése nagyon jótékony lehet bizonyos területeken, Meier nem rejti véka alá azt sem, hogy ellentétes hatást is elérhetünk vele. A tudósok ugyanis összefüggést találtak a magasabb hőmérséklet és a hevesebb esőzések gyakorisága között, a több és nagyobb mennyiségű csapadék pedig növelheti a hirtelen áradások esélyét. Egy adott földrajzi területen megnövekedő esőzés pedig végül eredményezhet csökkenő vízmennyiséget és ennek eredményeképpen kevesebb esőzést egy másik földrajzi területen.
“Vagyis további kutatások szükségesek ahhoz, hogy ennek a statisztikai modellekre alapozott tanulmánynak az eredményeit tapasztalati úton is bizonyítsuk” – mondta Susan Cook-Patton, rangidős erdőkutató, aki egyébként nem vett részt a tanulmány írásában.
A fizikai modellek ugyanis a statisztikai modellekkel ellentétben számításba veszik azt a meteorológiai faktorok közötti komplex interakciót, mely kiemelten fontos a tudósok számára, ha előre akarják jelezni hogyan fog az időjárás különböző körülmények hatására alakulni. Ilyen “bizonytalan” körülmény például a klímaváltozásból fakadó globális hőmérséklet-emelkedés. Meier szerint ehhez még hozzájön, hogy egyre mélyebb és részletesebb tudással rendelkezünk minderről, mellyel javítani tudják az előrejelzések pontosságát, ide értve azt is, hogy pontosabban körül tudják írni, milyen és mennyi jótékony hatása volna az újraerdősítésnek például az emberi tevékenység által termelt szén-dioxid mérséklésében annak elnyelésével.
Az erdősítés segít, de önmagában nem megoldás
És miközben az erdősítés számos tagadhatatlanul pozitív hatással járna, van valami, amiben Meier, Jacob és Cook-Patton mind egyetértenek.
“Az erdősítés önmagában nem fogja tudni mérsékelni az az emberiség által jelenleg is kibocsátott összes üvegházhatású gáz negatív hatásait. Ahhoz, hogy ezt a problémát megoldjuk, elsősorban minél gyorsabban minimalizálni kell az üvegházhatású gázkibocsátást magát, és utána jöhet a többi.”
Borítókép: Faültetés – Patrick Semansky/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved.
forrás: EuroNews
