A mezőgazdasági művelési ágban lévő fás szárú energia ültetvényekre, valamint az iparifa ültetvényekre is vonatkozó új rendelet született a napokban és lépett hatályba 2021. október 14-én.
A Magyar Közlöny 2021. 184. számában megjelent a 34/2021. (X. 6.) AM rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról –
lásd: https://njt.hu/jogszabaly/2021-34-20-7R
Az új rendelkezés értelmében 2022. szeptember 30-ig a fentiek tulajdonosainak, gazdálkodóinak tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteniük.
A rendelet 6.§-a 2022. január 1-től fog hatályba lépni, ennek szövege:
“6. § (1) Az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről közvetlenül származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyaga olyan földterületen termeszthető, amelyre vonatkozóan évente tápanyag-gazdálkodási tervet készítettek. A biomassza-termelőnek a tápanyag-gazdálkodási tervben foglalt előírásokat gazdálkodása során kötelező betartania.
(2) Ha a biomassza-termelő felsőfokú agrárszakirányú képesítéssel rendelkezik, a tápanyag-gazdálkodási tervet önállóan készítheti el, egyéb esetben a tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő által felkért szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet készíti el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szaktanácsadó vagy szaktanácsadó szervezet tápanyag-gazdálkodási tervet akkor készíthet, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásában talajvédelem, tápanyag-gazdálkodás szakterületre vonatkozóan szakértői jogosultsággal rendelkezik. (FATÁJ kiegészítés: a NAK online elérhető nyilvántartásában jelenleg 647 szakértő felel meg ennek a feltételnek, 2021-10-15)
(4) A tápanyag-gazdálkodási tervet a biomassza-termelő minden évben szeptember 30-ig – ha az adott növénykultúra betakarítására ezen időpontot követően kerül sor, úgy a betakarítást követően 30 napon belül – elektronikus úton nyújtja be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH).
(5) A tápanyag-gazdálkodási tervet öt évnél nem régebbi talajvizsgálati eredmények alapján kell elkészíteni. A tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez a NÉBIH segédletet tesz közzé a honlapján.
(6) A tápanyag-gazdálkodási terv az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a biomassza-termelő neve, lakcíme és a Magyar Államkincstár által kibocsátott ügyfél-azonosító száma;
b) a földterület termőhelyi adottságai és alkalmassági szempontjai [termőhelyi kategória, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti blokkazonosító és táblasorszám, a terület mérete, a talaj pH-értéke, a vízben oldható sók aránya (%)], az Arany-féle kötöttség, nitrátérzékeny területi besorolás esetén ennek megjelölése;
c) a termesztett növény betakarításának időpontja;
d) a tápanyag-ellátottságra vonatkozó talajvizsgálati adatok;
e) a termesztett növény fajlagos tápanyagigénye (kg/t);
f) a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozam (t/ha);
g) a termesztett növény tápanyagigényének meghatározása a tervezett átlagos termés- és/vagy melléktermékhozama alapján (t/ha);
h) az elővetemény és a betakarított termésének mennyisége (t/ha), szárbedolgozottság;
i) a tápanyag hatóanyagának mennyiségi korrekciója;
j) a talajba dolgozandó tápanyagok hatóanyag-mennyiségeinek meghatározása;
k) szerves trágyával kijuttatott tápanyag mennyisége;
l) a meghatározott szükséges tápanyag-hatóanyagok átszámítása műtrágyára és meszezőanyagra és
m) a tápanyagok, valamint meszezőanyag kijuttatásának ideje, gyakorisága és módja.”
forrás: Magyar Közlöny
