FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

EU Számvevőszék a EU erdőkről

Special Report 21/2021: EU funding for biodiversity and climate change in EU forests: positive but limited results

Különjelentés 21/2021: Az uniós erdők biodiverzitása és az azokat érintő éghajlatváltozás terén nyújtott uniós támogatás: pozitív, de korlátozott eredmények.

Azzal, hogy környezeti, gazdasági és társadalmi célokat szolgálnak, az uniós erdők egyszerre több funkciót is betöltenek. Bár az erdővel borított terület gyarapodott az elmúlt 30 évben, az erdők állapota folyamatosan romlik. A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kulcsszerepet játszanak abban, hogy megőrizzük az erdők biológiai sokféleségét és kezeljük az erdőket érintő éghajlatváltozást. Megállapítottuk, hogy azokon a területeken, ahol az Unió teljes hatáskörrel rendelkezik, a Bizottság határozottabban is felléphetett volna az uniós erdők védelmének érdekében. Ajánlásokat teszünk a Bizottságnak avégett, hogy növelje hozzájárulását, fokozza az illegális fakitermelés elleni küzdelmet, és a vidékfejlesztési erdészeti intézkedéseket összpontosítsa jobban a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra.

​A Számvevőszék különjelentése az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján.

A jelentés egésze magyarul pdf-ben. (56 oldal)

Az EU Számvevőszék Sajtóközleménye:

Bár az erdővel borított terület az Unióban gyarapodott az elmúlt 30 évben, az erdők állapota
folyamatosan romlik
. A fenntartható gazdálkodási gyakorlatok kulcsszerepet játszanak abban,
hogy megőrizzük az erdők biológiai sokféleségét és kezeljük az erdőket érintő éghajlatváltozást.
A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós erdőgazdálkodási stratégia és az e területet
érintő fő uniós szakpolitikák áttekintése alapján az Európai Számvevőszék különjelentése
rámutat arra, hogy az Európai Bizottság erőteljesebb intézkedésekkel védhette volna az uniós
erdőket
azokon a területeken, ahol az Unió teljes hatáskörrel rendelkezik a fellépésre. Többet
lehetne tenni például az illegális fakitermelés elleni küzdelem fokozásáért, a vidékfejlesztési
erdészeti intézkedéseket pedig jobban a biológiai sokféleségre és az éghajlatváltozásra lehetne
összpontosítani.

Az erdőterületek sokkal kevesebb támogatásban részesülnek az uniós költségvetésből, mint a mezőgazdaság, noha az erdőkkel borított, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület nagysága szinte megegyezik. Az erdészet uniós finanszírozása a KAP költségvetésének kevesebb mint 1%-át teszi ki; elsősorban a védelmi intézkedések, valamint az erdőtelepítés és az erdőterület-helyreállítás támogatására irányul. Az erdészet uniós finanszírozása 90%-ban az Európai Mezőgazdasági vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül történik. „Az erdők több funkciót töltenek be: környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célokat szolgálnak. Folyamatban van az ökológiai határok kijelölése, például az erdők energetikai célú felhasználásával kapcsolatban – jelentette ki Samo Jereb, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – Az erdők fontos szénelnyelőként működhetnek, és segíthetnek csökkenteni az éghajlatváltozás olyan hatásait, mint az erdőtüzek, viharok, aszályok, illetve a biológiai sokféleség csökkenése – de csak akkor, ha megfelelő állapotban vannak. Az Európai Bizottság és a tagállamok felelőssége, hogy fokozzák az erdők ellenálló képességét növelő intézkedéseiket.”

A számvevők megállapítása szerint a fő uniós szakpolitikák foglalkoznak az uniós erdők biológiai sokféleségével és éghajlatváltozásával, de hatásuk korlátozott. Például annak ellenére, hogy a fáról és a fatermékekről szóló uniós rendelet (EUTR) tiltja az illegálisan kitermelt fa és fatermékek forgalmazását az Unióban, mégis előfordul még illegális fakitermelés. Hiányosságok tapasztalhatók a rendelet tagállami végrehajtásában, és gyakran hiányoznak az eredményes ellenőrzések, a Bizottság részéről is. A távérzékelés (földmegfigyelési adatok, térképek és földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek) bőséges lehetőségeket kínál nagy területek költséghatékony nyomon követésére, de a Bizottság ezzel nem él következetesen.

Az Unió több stratégiát fogadott el az uniós erdők gyenge biológiai sokféleségének és védettségi helyzetének kezelésére. A számvevők azonban megállapították, hogy az ezen erdei élőhelyeket érintő természetvédelmi intézkedések minősége továbbra is problémás. Annak dacára, hogy a védett élőhelyekre vonatkozó értékelések 85%-ban rossz vagy nem megfelelő védettségi helyzetre mutatnak rá, a legtöbb védelmi intézkedés célja az állapot fenntartása, nem pedig annak helyreállítása. Egyes erdőtelepítési projektek esetében az ellenőrök monokultúrás klasztereket észleltek; a fafajták keverése javíthatta volna a biológiai sokféleséget és a viharokkal, aszályokkal és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet.

A számvevők következtetése szerint a vidékfejlesztési intézkedések csekély hatást gyakoroltak az erdők biológiai sokféleségére és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességére, részben az erdőkre fordított források szerény volta (gyakorlatilag az összes vidékfejlesztési kiadás 3%-a) és az intézkedések kidolgozásának hiányosságai miatt. Az erdőgazdálkodási terv megléte – ami az EMVA-támogatás megszerzésének feltétele – önmagában kevés biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a finanszírozást környezeti szempontból fenntartható tevékenységekre fordítják. Ráadásul a közös uniós monitoringrendszer nem méri az erdészeti intézkedéseknek a biológiai sokféleségre vagy az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását.

Háttér-információk

Az Unió csatlakozott nemzetközi megállapodásokhoz (a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend, annak 15. fenntartható fejlesztési célkitűzésével), ezért tiszteletben kell tartania az erdők biológiai sokféleségéhez közvetlenül kapcsolódó számos célkitűzést. Az uniós szerződések is arra szólítják fel az Uniót, hogy munkálkodjon Európa fenntartható fejlődésén. Az európai erdők állapotáról szóló 2020. évi jelentés következtetése szerint azonban az európai erdők állapota általában hanyatlóban van; más jelentések és tagállami adatok is megerősítik, hogy az uniós erdők védettségi helyzete romlik.

A Bizottság 2021 júliusában ismertette új uniós erdőgazdálkodási stratégiáját.

Az EB válasza az EU Számvevőszék különjelentésére (10 oldal, magyarul) A válasz elsősorban a biodiverzitással és az illegális fakitermeléssel foglalkozik. [Érdemes elolvasni, hogy az olvasó lássa: az EB szerint kinek mi a dolga.]

Forrás: EU Számvevőszék

Megjegyzés:

Lehet, hogy ez nem volt fontos, vagy nem volt vizsgálati szempont, de a számvevőszéki jelentés mintha nem tenne említést az európai erdőkben gazdálkodás jelentőségéről. Tehát, hogy e tevékenység hány embernek ad munkát elsősorban vidéken, mennyi árbevételt és nyereséget eredményez, valamint mennyi faanyagot ad faipari feldolgozásra, valamint fűtéshez és más energia előállításhoz, milyen fatermékek származnak az erdők fájából és ezek mennyi CO2-ot tárolnak, stb. (MM)

A jelentés címében az “őket” = fordítási hiba. Helyesen: azokat.

Előző cikk

Ombudsman guthi emlékfája

Következő cikk

Az erdő nem fák összessége, hanem ökológiai rendszer



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések