A FAO minden év őszére elkészíti statisztikai évkönyvét, mely az adatok mellett azok értékelését, elemzését is tartalmazza. Az idei valamivel több, mint 380 oldal, angolul. Elsősorban mezőgazdasági és élelmiszeripari ügyekkel foglalkozik a kiadvány, de a FAO érdeklődési körébe eső erdészeti, sőt faipari adatok és jelenségek elemzése is megtalálható a kiadványban. A 2021. évi október végére készült el és most, november elején tették közzé. Érdemes átfutni a bőbb elemeket, hogy tisztában legyünk a legfőbb adatokkal, arányokkal, jelenségekkel.
A FAO 2021. évi Statisztikai Évkönyvében az idősorok többsége a 2000-2019. időszakot fogja át. Letölthető pdf-ben, de online is lehet benne a különböző fejezetekre ugrálni. Így az erdészeti szektor termelési adatai itt érhetőek el. A jobb fenti 3 vízszintes vonal menüvel lehet ugrani más szakterületekre. Az Évkönyv a világ egészének adatait és tendenciáit tartalmazza, de természetesen kitér az egyes régiók és a fontosabb országok adataira is. A grafikonok képi (jpg) megjelenését át lehet váltani interaktívra, amely módban az egérmutatóval a grafikon megfelelő pontjára állva leolvasható az ahhoz tartozó konkrét adat. Az eredeti angol nyelvű szövegben (a forrásban) minden megemlített táblázathoz és grafikonhoz kapcsoló tartozik, mely ezekhez vezet.
Foglalkoztunk már a témával, most kicsit részletesebben csemegéztünk az erdészeti, faipari ügyekről.
A hengeresfa globális termelése a 2000-es 3,5 milliárd m3-ről 2019-re körülbelül 4 milliárd m3-re emelkedett, ami 14 százalékos növekedést jelent ebben az időszakban (lásd a 33. ÁBRA). 2019-ben a fából készült tüzelőanyag volt a fő termék 49 százalékos részesedéssel (1,9 milliárd m3), ezt követi a fenyő ipari hengeresfa 29 százalékkal (1,2 milliárd m3) és a lombos ipari hengeresfa 22 százalékkal (0,9 milliárd m3). . Különösen erős volt a fellendülés a fenyő ipari hengeresfa termelés 2009-es visszaesése után, amely a 2000–2018-as időszakban a legalacsonyabb teljes hengeresfa-termelését eredményezte. A 26. TÁBLÁZAT szerint Ázsia és Amerika a két fő termelő régió, amelyek a teljes hengeresfa-termelés 28-29 százalékát adják; Afrika és Európa hasonló, 20-21 százalékos részesedéssel rendelkezik, míg Óceánia a maradék 2 százalékot képviseli.
A három fő hengeresfa termelő ország összesített részesedése 2019-ben a tűzifa esetében nagyjából 30 százalék, a lombos ipari hengeresfa esetében 40 százalék, a fenyő ipari hengeresfa esetében pedig 50 százalék volt (lásd 34. ÁBRA).
Mivel sok fejlődő ország a fát energetikai célokra használja (különösen a főzéshez), a nagyobb termelők mind ebbe a kategóriába tartoznak: 2019-ben India állt az első helyen 302 millió m3-rel (a teljes termelés 16 százalékával), majd Kína következik 160 millió m3-rel. Brazília 123 millió m3-rel (a világtermelés 8, illetve 6 százaléka). A 26. TÁBLÁZAT azt mutatja, hogy öt afrikai ország szerepel a top 10-ben: Etiópia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Nigéria, Ghána és Uganda. A fő ipari hengeresfa termelők mind olyan országok, amelyek nagy erdőterülettel és kiépített fakitermelő iparral rendelkeznek. A fenyő ipari hengeresfa esetében 2019-ben a legnagyobb termelő az Amerikai Egyesült Államok volt 294 millió m3-rel (a teljes termelés 25 százaléka), ezt követi az Orosz Föderáció 162 millió m3-rel (14 százalék) és Kanada 114 millió m3-rel (10 százalék). A lombos ipari hengeresfa kitermelésében 2019-ben Kína vezetett 152 millió m3-rel (a világtermelés 18 százaléka), ezt követi Brazília (101 millió m3, 12 százalék) és az Amerikai Egyesült Államok (94 millió m3, ill. 11 százalék).
A 35. ÁBRA és a 27. TÁBLÁZAT a fából készült fő termékek előállítását mutatja be. A papír és karton gyártása második egymást követő évben csökkent, elérte a 405 millió tonnát, ami 0,8 százalékos csökkenés a 2018-as termeléshez képest. Ugyanez igaz a visszanyert papírra (újrapapír) is, 2019-ben 231 millió tonna volt a termelés (-0,5 százalék a 2018-as termeléshez képest). A 2000–2019-es időszakban azonban a két termék termelése 25 százalékos (papír és karton), illetve 61 százalékos (újrahasznosított papír) növekedést mutat. A cellulóztermelés (fapép) 1 százalékkal, 190 millió tonnára esett vissza 2019-ben a 2018-as csúcshoz képest, de még mindig 11 százalékkal több a 2000-es mennyiséghez képest. A faszén termelése 2019-ben érte el legmagasabb értékét, 54 millió tonnával, ami 46 százalékkal haladja meg a 2000-es szintet. A fapellet és egyéb agglomerátumok (brikett, stb), amelyekre vonatkozóan 2012-ben kezdték meg az adatgyűjtést, folyamatos növekedést mutatnak 2019-ben 47 millió tonnás termelési rekorddal, ami 102 százalékos növekedés a 2012-es 23 millió tonnához képest. A világ fűrészáru termelése erőteljesen fellendült 2009-es mélypontjáról, 2019-ben pedig kismértékben csökkent a 2018-as rekordhoz képest, 489 millió m3-re, ami 27 százalékos növekedést jelent 2000-hez képest. A falemez gyártása 2009 óta folyamatosan nőtt, 373 millió m3-t gyártottak 2019-ben, ami 109 százalékos növekedést jelent a 2000-es termeléshez képest. (Több, mint duplája!)
A jobb oldali grafikon: fűrészáru és falemez.
Áruforgalom:
A 2. Fejezetben az áruforgalom cím alatt a lap végén található az erdő alapú termékek exportjának grafikonja.
Az erdészeti termékek globális exportjának névértéke 2019-ben 244 milliárd dollárt tett ki, ami 100 milliárd dollárral, azaz 69 százalékkal több, mint 2000-ben, de 28 milliárd dollárral, azaz 10 százalékkal kevesebb, mint a 2018-as rekordmagasság, 273 milliárd dollár (lásd 41. ÁBRA és TÁBLÁZAT). 33). Az összes fő termék fellendült a 2009-es meredek zuhanás után. Az összérték 40 százalékával a papír és a karton volt a legtöbbet forgalmazott áru 2019-ben, bár részesedése folyamatosan csökkent a 2000-es 48 százalékról. A papír és karton az újrapapírral együtt, ez az összes 58 százalékát teszi ki. A fapép, a fűrészáru és a falemez az erdészeti export értékének 13-15 százalékát képviselték 2019-ben, ami csak kicsit változott a 2000-es részesedésükhöz képest.
Földhasználat
A 4. fejezet földhasználati címe alatt találhatunk erdősültségi adatot is.
Az 58. ÁBRA azt mutatja, hogy a három különböző típusú (erdészeti, mezőgazdasági, és egyéb) földterület globális részesedése a teljes földterületen belül viszonylag stabil maradt 2000 és 2019 között, a mezőgazdasági és erdőterületek enyhe csökkenésével. A régiókon belül Európában a legnagyobb az erdőterület aránya (46 százalék), ezt szorosan követi Amerika (41 százalék), míg a többi régió 20 százalék körüli. Ázsiában az összes földterület több mint fele (54 százaléka) mezőgazdasági terület, szemben az óceániai 45, az afrikai 37, az amerikai kontinens 29 százalékával és az európai 21 százalékával. A földterületek egyik használatból a másikba való átalakítása is eltérő volt az egyes régiókban. Óceániában mezőgazdasági földeket alakítottak át más földterületekké. Afrika és Amerika egyaránt átalakította az erdőterületeket mezőgazdasági és/vagy egyéb földterületekké. Európa és Ázsia volt az egyetlen régió, ahol 2000-ről 2019-re az erdőterületek nőtt és a mezőgazdasági terület csökkent.
[FATÁJ megjegyzés: Az erdőterület Ázsiában, Európában és Óceániában nőtt, csökkent ugyanakkor Afrikában és Amerikában. Amerika esetén a csökkenés bizonyára elsősorban Dél-Amerikát érintette. Amikor tehát a napisajtó általánosítva a világ erdőterületének csökkenéséről ír, akkor tudnunk kell, hogy ez lényegében Dél-Amerikát és Afrikát jelenti. Amikor a világ erdeinek megmentésének szándékáról van szó, e szándékot is elsősorban e régiókra kellene koncentrálni.]Az alábbi, 59. ábra a világ legerdősültebb országait mutatja be.
Térkép grafikonok
A 3. Mellékletben térkép grafikonok vannak.
A 22. térkép az erdészeti eredetű fatermékek exportját és importját mutatja.
A 29. térkép pedig az erdősültséget mutatja.
A kiadványban természetesen sok egyéb érdekes dolog is található, most ennyit emeltünk ki.
Forrás: FAO 2021. Statisztikai Évkönyv
a fenti kapcsolók szerint. (MM)
