A generációváltást segítő törvényjavaslatról szavaz hamarosan az Országgyűlés. Hogy miben jelent megoldást a jelenlégi helyzethez képest az agrárgazdaságok (ideértve persze az erdőgazdálkodó vállalkozásokat is) átadásáról szóló törvény, az Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára cikkéből kiderül.
Komoly érdeklődés kíséri azt a nemrég benyújtott törvényjavaslatot, amely az agrárgazdaságok átadása terén hozna jelentős változásokat. A kiemelt figyelem nem véletlen, hiszen a magyar gazdatársadalom közel harmada mostanra nyugdíjaskorba lépett, a generációváltásra viszont – többnyire adminisztratív akadályok miatt – mégsem került sor idáig. Egy korábbi írásomban már részletesen elemeztem a gazdaságátadás jogi buktatóit, külön kiemelve például a haszonbérlet átadását vagy a támogatási jogosultságok átengedésének nehézségeit. Lássuk tehát, hogy milyen megoldásokat kínál ezekre a törvényjavaslat, melyekről várhatóan a december 13-ai héten szavaz majd az Országgyűlés.
Kinek jelenthet ez megoldást?
A gazdaság egyben történő átadására eddig is volt lehetőség (például adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel), az újítás most az, hogy erre mostantól egyetlen szerződéssel, a teljes gazdaság és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok összekapcsolásával nyílik majd lehetőség. Fontos az is, hogy az átadás eddig ismert buktatói, a haszonbérlet, az engedélyek és egyebek átadásának nehézségei ezzel a szerződéstípussal már megoldottá válnak.
Lássuk először, kik köthetnek gazdaságátadási szerződést! A törvény hatálya az őstermelők és a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók gazdaságának átadására terjed ki, és főszabály szerint csak a családon belüli átengedésre lesz lehetőség. Az átadónak és az átvevőnek tehát hozzátartozónak kell lennie egymással (ez alól csak egy kivétel lesz, mégpedig az, ha az átvevő legalább 7 éve munkaviszonyban áll az átadóval).
Ki lehet átadó és ki átvevő?
Az átadóval szemben a javaslat először is egy életkori küszöböt határoz meg, ami az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kapcsolódik: átadó tehát az lehet, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt legkésőbb 5 éven belül eléri. Életkori felső határa természetesen nem lesz az átadói pozíciónak, tehát valaki akár 100 évesen is dönthet az átadás mellett. Ezzel szemben az átvevőnél már lesz egy életkori felső plafon: az átadónál legalább 10 évvel fiatalabb és legfeljebb 50 éves személy szerepelhet az átvevői oldalon.
Fontos az is, hogy az átvevőnek őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak kell lennie, ezzel is garantálva a szakmaiság továbbvitelét. Van-e lehetőség több hozzátartozónkat is megjelölni átvevőként? A törvényjavaslat alapján átvevő csak egy személy lehet, de a jelenlegi normaszöveg alapján nem tartom kizártnak, hogy az átadó akár több szerződést is kössön, ezzel több gyermekét is bevonva az átadásba. A gyakorlatban számos ilyen kérdés felmerülhet még, éppen ezért a jogszabály csak 2023-tól lép hatályba, kellő felkészülési időt biztosítva nem csak a gazdálkodók, hanem a hivatalok számára is.
Mit értünk gazdaság alatt, mit lehet majd átadni?
Azt, hogy mit értünk agrárüzem vagy gazdaság alatt, eddig nem definiálta jogszabály. Ezúttal, ha nem is fogalomszerűen, de részletesen felsorolja a javaslat a gazdaság lehetséges részeit. A törvényjavaslat alapján a gazdaság valamennyi eleme átadható lesz, vagyis:
- a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló termőföld,
- a mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges egyéb ingatlanok,
- a tevékenység végzéséhez szükséges ingóságok,
- vagyoni értékű jogok (például támogatási jogosultság, haszonbérlet, telki szolgalom, haszonélvezet stb.),
- gazdasági társaság vagyonából való részesedés,
- szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség,
- az egyes vagyonelemekhez kapcsolódó jogok (például. hatósági engedélyek).
Fontos megemlíteni, hogy a törvényjavaslat koncepciója a teljes gazdaságátadásra épül, így a gazdaságátadót az átengedést követően törölni kell a földműves illetve a NÉBIH nyilvántartásából is, de nincs kizárva, hogy ezt követően munkavállalóként tovább dolgozzon a gazdaságban.
Mi lesz az átadott gazdaság jogi sorsa?
Az átadásra ingyenesen vagy visszterhesen is sor kerülhet. Ellenérték fejében átadható lesz például adásvétellel vagy tartási szerződés útján, sőt arra is lesz lehetőség, hogy csak egy több éves együttműködési időszak után kerüljön sor a tulajdoni és egyéb jogok átadására. Mivel főszabály szerint a családon belüli átadásról van szó, így földek esetén nem kell kifüggeszteni a szerződést és nem érvényesülnek az elővásárlási-előhaszonbérleti jogok sem. A haszonbérlet átadása jogutódlás formájában történik majd, amihez egyébként a bérbeadó hozzájárulására sem lesz szükség.
Emellett várhatóan a VP-s támogatási jogosultságok átadásánál is jelentős könnyítések lehetnek. Arról pedig, hogy miként zárul a gazdaságátadás jogi folyamata, a következőket kell elmondani: a gazdaságátadási szerződést a kormányhivatal hagyja jóvá, olyan szempontokat vizsgálva az eljárása során, mint például, hogy megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek vagy az átvevő jogosult-e megszerezni a termőföld tulajdonjogát vagy használati jogát. Végezetül azt mindenképp érdemes kiemelni, hogy a törvényjavaslat legfontosabb elemei minősített parlamenti többséghez lesznek kötve, ezzel hosszú távon is biztosítva a gazdaságátadás folyamatának kiszámítható szabályait.
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) megbízott főtitkára; forrás: AgroKép
