Az Országgyűlés a december 7-i ülésnapján elfogadta az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846 törvényjavaslatot.
A módosítások gerincét képezi a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) és az azzal összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt (a továbbiakban. Fétv.) érintő módosítások, most ezekből tekintsük át a legjelentősebbeket.
Bizonyára sokakat érint majd a helyben lakó fogalmának változása. A módosítással az életvitelszerű lakóhely fogalmát váltja fel az életvitelszerű lakáshasználat fogalma, a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti jog helyben lakáshoz kötődő eseteihez kifejezetten és az életvitelszerű, tényleges ottlakás feltételét írja elő. Szintén a helyben lakó fogalmát érinti az a módosítás, melynek köszönhetően az ugyanazon hegyközséghez tartozó településeken lakó jogosultakat ezentúl megilletik a helyben lakáshoz fűződő jogok.
Szigorítást jelent, hogy a helyben lakó szomszéd tulajdonában vagy használatában álló földnek, amelyre alapozza a szomszédságot, már legalább egy éve a tulajdonában vagy a használatában kell, hogy legyen.
A termőföld forgalombiztonságát szolgálja az az intézkedés is, mely előírja, hogy a jövőben a szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást is, attól függetlenül, hogy az hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés.
Úgyszintén a földforgalom átláthatóságát kívánja előmozdítani az a szabály, mely szerint, ha a hatóság a 15 napos ún. előzetes vizsgálata után, megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében. Ha azonban a hatósági eljárás nem jóváhagyással zárul, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a döntésével egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a tényfeljegyzés törlése iránt.
A közeljövőben változik az elővásárlásra jogosultak sorrendje. A módosítás értelmében a Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdésében foglalt személyi kör, nemcsak a helyben lakó, hanem a helyben lakó szomszéd földműveseket is megelőzi az elővásárlási sorrendben. Ezen csoportban találhatók – többek között – a legalább 3 éve állattartó helyben lakó földműves, akinek a tulajdonszerzésének célja az állattartásához szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, ehhez meghatározott állatsűrűséggel kell rendelkeznie, továbbá szántó esetében még takarmány vállalkozásnak is kell lennie. Ugyanezen jogosulti csoportban van a legalább 3 éve 20 km-en belül lakó földműves is, akinek a földszerzésének a célja, hogy oltalom alatt álló terméket fog előállítani, vagy ökológiai gazdálkodást fog folytatni a megvásárolt földterületen.
2022. július 1. óta biztosított a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara számára annak lehetősége, hogy az aránytalan haszonbérleti díjak esetében nyilatkozatot tehet a hatósági jóváhagyási eljárás során. A mostani módosítással – melynek kezdeményezésében a Kamarának kiemelt szerepe van – lényegében ezen aránytalansági szabály nyer alkalmazást az adásvételek esetén is. Ennek eredményeképpen 2023. május 1-től a Kamara megvizsgál(hat)ja, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg erdőnek nem minősülő föld esetén a Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben. A Kamara ezt a helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg. A vételárat – a haszonbérleteknél már alkalmazott szabály analógiájára – aránytalannak kell tekinteni, ha a föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell, de a jóváhagyási eljárásban a földhivatal felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.
Az ún. spekulatív földszerzések visszaszorítása érdekében a szerződések vizsgálatakor a jövőben azt is meg kell nézni, hogy a vevő vagy az elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá meg kell vizsgálni, hogy részükről a föld megszerzése – a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel – elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt (röviden: Foktftv.) érintő változás, hogy a tényfeljegyzéstől a megosztás átvezetése iránti kérelem benyújtásáig, az eddigi 90 nap helyett 120 nap áll rendelkezésükre a tulajdonostársaknak, hogy mindent elintézzenek, minden dokumentumot beszerezzenek, amit végül a földhivatalhoz majd be kell nyújtani az ingatlan megosztásának átvezetéséhez. A módosítás azt kívánja elősegíteni, hogy minél több megosztási kísérlet vezessen eredményre és a bonyolultabb, összetettebb ügyeket is meg lehessen oldani, ezzel a teljes megosztási folyamat újrakezdésével járó többlet terhektől mentesüljenek a tulajdonostársak.
A tapasztalatok szerint a végrehajtási joggal terhelt tulajdoni hányadok belebelezése akadályoztatva volt, ezt a problémát orvosolja az az előírás, hogy ezek után a végrehajtással terhelt ingatlan esetén az ellenérték a követelés kielégítését kell, hogy szolgálja, így ezt a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonostárs végrehajtási jogtól mentes tulajdonjogot tud szerezni.
Fentiekben néhány hangsúlyosabb, a földforgalmat érintő módosításról tettünk említést, a teljesség igénye nélkül. Azonban a módosítások összességét hamarosan külön kiadványban bemutatjuk. Cikkünk előzetes és tájékoztató jellegű, az elfogadott törvényjavaslat és a törvényszöveg közzétételét követően további pontos tájékoztatást nyújtunk.
forrás: NAK/ dr. Farkas Diana
