A Gazdasági Versenyhivatal az októberben indított gyorsított ágazati vizsgálat eredményét “Végleges jelentés a fa építőanyagok magyarországi piacán lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatról” című összeállításában tette közzé.
A végleges jelentés letölthető PDF formátumban ezen a hivatkozáson.
A gyorsított ágazati vizsgálat főbb megállapításai
1. A gyorsított ágazati vizsgálat során a GVH áttekintette a hazai fa építőanyagok piacát, az ott megfigyelhető árak és volumenek elmúlt években tapasztalt változásait. A vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a fenyőfából készült építőanyagok árai 2021 során nagyon jelentős mértékben emelkedtek. Az áremelkedés mögött elsősorban világgazdasági folyamatok állnak, amelyeknek nagymértékben ki van téve hazánk, hiszen a fa építőanyagok döntő többsége importból származik.
2. A világgazdasági folyamatok közül a legjelentősebb tényező a megnövekedett amerikai és kínai kereslet az európai fa alapanyagok iránt. Az egyesült államokbeli és az ázsiai ügynökök/kereskedők magasabb árakat ajánlottak az európai fűrészárukért, tulajdonképpen felvásárolták azokat, így irányukba növekedett az export. Ennek egyik kiváltó okaként több adatszolgáltató is megemlítette az Egyesült Államok és Kanada közötti vámviszályokat (ti. az USA módosította a kanadai importra kivetett vámot), melynek következtében a kereskedőknek kanadai fa helyett alternatív beszerzési forrásokat kellett találniuk. Emellett az áremelkedéshez hozzájárultak még egyszeri tényezők is. Volt olyan ágazati szereplő, aki kifejtette, hogy a 2017–2020-as időszakban egy egészségügyi kitermelés volt megfigyelhető az európai fapiacon, amely 393 millió köbméternyi gyengébb minőségű alapanyaggal látta el a piacot, így éveken át alacsonyan maradt a rönk ára. 2021-ben azonban kisebb mértékben történt ilyesfajta egészségügyi kitermelés, következésképpen a piaci igényeket drágább (bár jobb minőségű) rönkből kellett kiszolgálni. Ezen túlmenően a drágulásban közreható tényezőként említésre kerültek még a növekvő üzemanyag- és energiaárak, valamint a munkaerőhiány is.
3. Az európai kínálati oldal visszaesésével egyidőben a belföldi kereslet növekedése volt tapasztalható, amely szintén hozzájárult az árak emelkedéséhez. A koronavírus járvány okozta otthoni munkavégzés következtében az emberek – többlet szabadidejüket és korábban utazásra, otthonon kívüli (out-of-home) aktivitásokra költött jövedelmüket felhasználva – tömegesen lakás- vagy házfelújításokba, otthoni barkácsolásba kezdtek. A különböző lakásfelújítási állami támogatások és állami beruházások tovább erősítették ezt a trendet és tovább növelték a keresletet. Emiatt értelemszerűen tovább nőtt a fatermékek iránti kereslet, amely nem segítette az amúgy is nehéz helyzetet.
4. A magas árak ugyanakkor meg tudták előzni a hosszú távú és tartós termékhiányok kialakulását, ahogy az egy piacgazdaságban várható. Ezt igazolja, hogy a KSH adatai alapján 2021 első nyolc hónapjában 16%-kal több építési fenyőfa érkezett Magyarországra, mint egy évvel korábban és 13%-kal több, mint két évvel korábban (tehát a COVID-19 járvány előtti évben). Ez szintén összecseng a legtöbb adatszolgáltató vállalkozás nyilatkozatával, akik hosszabb szállítási időkről igen, de tartós termékhiányról jellemzően nem tudtak beszámolni.
5. A rövidtávú ellátási nehézségek és jelentős áremelkedések következtében ugyanakkor lényegesen megemelkedett a fogyasztói árak szórása, a korábban tapasztaltnál nagyobb áreltérések voltak érzékelhetők az egyes értékesítési helyek között.
6. Az ágazatban működő vállalkozások között egyetértés mutatkozott a tekintetben, hogy a 2021 első felében tapasztalt rendkívüli mértékű drágulást az elmúlt pár hónapban kisebb áresés követte, az árak és a piac konszolidációja látszik.
7. A GVH vizsgálata során külön hangsúlyt fektetett a fenyőből készült építőipari termékek helyettesíthetőségére, a helyettesítő termékek feltárására. A feltárt információk alapján az látszik, hogy a faipari termékek lényegében nem helyettesíthetők az építkezéseken, azonban a fafajok között egyre bővülő helyettesítési lehetőségek vannak. Ezek közül is kiemelkednek azok a kutatások, amelyek célja az építési felhasználásra egyébként nem alkalmas, hazánkban is szélesebb körben rendelkezésre álló, rosszabb minőségű fenyőfajok, illetve a lombos fák alkalmazási lehetőségeinek feltárása az építőiparban.
A GVH javaslatai
1) A GVH és a társhatóságok tapasztalatai szerint a fa építőanyagok tekintetében a kiskereskedelmi árak megismerhetősége és átláthatósága nem kellő mértékű. Ezzel párhuzamosan, a gyorsított ágazati vizsgálat megállapításai szerint az egyes kiskereskedők árai jelentős szórást mutatnak, így több kereskedő ajánlatainak összehasonlítása a fogyasztók számára megtakarítást eredményezhet. Az árak könnyebb megismerhetősége ezért jelentősen csökkentené a vevők, fogyasztók keresési költségét és élénkítené a versenyt a fa építőanyagok kiskereskedelmi piacán.
A GVH ezért felhívja a jogalkotót, hogy a fa építőanyagok kiskereskedelmével foglalkozó vállalkozások számára írja elő, hogy mindenkori aktuális áraikat mind weboldalukon, mind fizikai értékesítési pontjaikon tegyék közzé. A GVH javasolja a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 58/2017. (XII.18.) FM rendelet ennek megfelelő módosítását.
2) Faipari kutatások azt támasztják alá, hogy a jelen gyorsított ágazati vizsgálatban érintett egyes termékeknek lehetnek olyan helyettesítő termékei (például a lágy lombos fafajtákból előállított panelek vagy lombos fafajtákból gyártott ragasztott és hossztoldott elemek), amelyekre vonatkozóan a megfelelő kutatás és innováció – akár állami ösztönzők útján történő – támogatásával enyhíthető lehet az importfüggőség a jövőben.
Az ilyen termékek gyártására vonatkozó technológiának a hazai továbbfejlesztése nemzetstratégiai jelentőségű lehet a lakossági építőipari ágazat szempontjából, ezért a GVH javasolja ennek a kormányzati támogatását.
3) A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei szerint a fa építőanyagok régiós, illetve nemzetközi forgalma jelentős, azok tekintetében nagy mértékű importkitettség mutatkozik.
A GVH ezzel összefüggésben egyrészt javasolja – a faipari termékek útjának hatékonyabb nyomon követhetősége érdekében –, hogy egy szorosabb, kölcsönös elektronikus adatszolgáltatási rendszer kerüljön kiépítésére azon országokkal, amelyek hazánkba jelentős mennyiségű faipari terméket exportálnak.
A GVH javasolja másrészt az alapanyagforrások diverzifikálását, ennek érdekében a hazai piacra beszállítani képes (EU-n kívüli) forrásországokkal államközi szerződések megkötését, amely megkönnyíti, illetve felgyorsítja a feldolgozatlan és feldolgozott faanyagok behozatalát Magyarországra.
4) A GVH tapasztalatai szerint a fa építőanyagok forgalmazásával foglalkozó vállalkozások készletnyilvántartási és ügyviteli rendszerei több esetben elavultak, nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Ez akadályozhatja a vállalkozások belső működését, és kedvezőtlen hatással lehet a vevők, fogyasztók kiszolgálására, a gyors és precíz árajánlatok megtételére.
A GVH ezért javasolja a piaci szereplők számára készletnyilvántartási és ügyviteli rendszereik megújítását.
A GVH ezzel összefüggésben javasolja továbbá a jogalkotónak, hogy írja elő a fa építőanyagok forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára elektronikus ügyviteli rendszer használatának kötelezettségét, olyan módon, hogy az elvárt elektronikus ügyviteli rendszerek kiépítéséhez, fejlesztéséhez, illetve beszerzéséhez céltámogatási rendszer is kidolgozásra kerüljön.
szerk: Tóth János, forrás: GVH
1 megjegyzés