A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg. Ennek égisze alatt törekszik az erdők természetes felújítására, illetve a folyamatos erdőborításra, szem előtt tartva az ökológiai, ökonómiai és társadalmi igényeket.
A terület domborzatát meredek letörések és elnyúló platók jellemzik. A hegy- vidék alapvetően mészkő, a dombokat lösz, illetve löszös finomhomok borítja. Az alacsonyabb térszinteken a cseres kocsánytalan tölgyesek, a magasabbakon gyertyános kocsánytalan tölgyesek, illetve bükkösök a jellemző növénytársulások. A turistautakkal gazdagon átszőtt területen áthalad az Országos Kéktúra útvonala, érintve olyan nevezetességeket, mint a Vitányvár, Somlyóvár, valamint a festői szépségű Pes-kő és Öreg-Kovács. A karsztosodásra hajlamos területen számos olyan nevezetes barlangot találunk, mint a tatabányai Szelim-barlang.
Védett területeken
„Erdőtársulásaink elenyésző kivétellel őshonos fafajokból állnak, többségük Natura 2000 besorolású, illetve országos vagy helyi védelmet élveznek. A kezelésünkben lévő több mint 11 ezer hektár állami erdőben évente kitermelt 30 ezer köbméter fa 80%-a tűzifa, a maradék faipari alapanyag. Az erdőfelújításaink során kiemelt hangsúlyt fektetünk a természetközeliségére, szakszerű szerkezetátalakításra” – magyarázta Limp Tibor, a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság vezetője, hogy céljuk a mag eredetű, termőhelyi lehetőségeket leginkább kihasználni képes, őshonos fafajokból álló, elegyes állományok nevelése.
Az erdőgazdálkodással szorosan együtt járó vadgazdálkodás ugyanúgy szerves része az igazgatóság tevékenységének, mint a fakitermelések vagy az erdőfelújítások. Közép- és hosszú távon a vadállomány észszerű apasztására, minőségi javítására törekednek az erdőművelés, illetve erdőfelújítások természetközeliségének szem előtt tartásával. Az erdészet kezelésébe tartozó körülbelül 9500 hektáros vadászterületen a Magyarországon vadászható nagyvadfajok mindegyike megtalálható. A muflonkosok vékony, nem ritkán nyakba növő formájú, ugyanakkor nagy terpesztésű csigákat növesztenek. A térség gímszarvas-állománya a hegyvidékre jellemző közepes minőségű, a legnagyobb bikák 8-9 kg-os trófeasúllyal kerülnek terítékre. A gerecsei részeken kis egyedszámban, de jó minőségű dámpopuláció él.
Alatta a város  |
Különleges növénygyűjtemény
A Gerecse szívében, a Bocsájtó-völgyben terül el az Agostyáni Arborétum. Az 1955-ben kísérleti jelleggel létesített 15 hektáros növénygyűjtemény területe mára a kétszeresére duzzadt, és mintegy 300-féle, jórészt idegen honos (exóta) növényfajnak, illetve több mint 70 fészkelő madárfajnak ad otthont. A völgy sajátos mikroklímája egész évben páradús, hűvös, ennek köszönhető, hogy olyan növényritkaságok is jól érzik magukat, mint a tengerparti mamutfenyő, vagy a sokáig kihaltnak hitt óriás mamutfenyő.
Az arborétum egyre nagyobb szerepet tölt be a Gerecsei Erdészet közjóléti szerepvállalásában. Olyan hagyománnyá vált rendezvények várják az idelátogatókat, mint a júniusi Szentjánosbogár-túrák, vagy a szeptemberi Természet kincsei vásár.
A szakvezetéseknek, rendezvényeknek köszönhetően ugrásszerűen nő az arborétum látogatottsága. Míg 2019-ben mintegy 7000 természetkedvelő kereste fel, addig 2020-ban már csaknem 13 ezer, idén augusztusig pedig 13 700-an csodálták meg a Bocsájtó-völgy egyedülálló természeti kincseit.
„Társadalmi szerepvállalásunk az utánunk következő nemzedékek tanításában is testet ölt. Számos oktatási intézménnyel állunk szoros kapcsolatban, azt szeretnénk, hogy az iskolát éppen elkezdő ifjúság ugyanúgy betekintést nyerjen a természet szépségeibe, mint a diplomáját, szakdolgozatát tervező egyetemista.
Meggyőződésünk, hogy a jövő nemzedékeinek szemléletformálásában egyre meghatározóbbá válik a természet közelsége, annak megismerése” – magyarázta Limp Tibor igazgató.
Csodás panoráma
A Gerecse gyöngyszemeként is emlegetett Agostyáni Arborétum mellett további látványosságok is várják az erdőlátogatókat. Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni a kékkereszt-jelzésen, a Tatabányától is karnyújtásnyira fekvő, a Vérteserdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi-kilátóhoz.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló, különleges háromszög alakú, vörösfenyő borítású kilátóról elénk tárulnak a Vértes és a Gerecse hegyvonulatai. A 16 méter magas erdei építményből lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, onnan nézve aprócska szárnyait is, attól jobbra végigpásztázva a hegygerincet a Ranzinger Vince-kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg a tekintetünk.
A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll.
A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária-szakadék, ott tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
Gasztro-séta
A másfél kilométer hosszú, 8 állomásból álló Medvehagyma gasztronómiai tanösvény Tatabánya határában, a Síkvölgyben halad. A sétaút könnyűszerrel végigjárható, kiinduló pontjába tér vissza. Az erdőgazdaság ezzel a fejlesztéssel a reformkonyha híveit, az ínyenceket szólítja meg, népszerűsítve a fogyasztásra alkalmas erdei növények felhasználását. 
A tanösvény mentén elhelyezett tájékoztató táblákról megismerhetjük a medvehagyma tulajdonságait, gyűjtésének szabályait, megtudhatjuk, mire kell vigyáznunk, hasonlósága miatt mely növényekkel keverhető össze.
Emellett elkészítési ötleteket, felhasználási javaslatokat, receptötleteket is kapunk. Tatabányán a 6-os autóbusz szénszállítói úti megállójától indulva könnyen elérhető a tanösvény sétaútja, mely ingyenesen látogatható egész évben.
Mezei János – Vérteserdő Zrt.
Forrás: A Mi Erdőnk
