FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Erdőlátogatás szabályai

fotó: Getty Images

Az enyhe időjárásnak köszönhetően már január első felében több helyen nyílni kezdett a tavasz egyik első hírnöke, a hóvirág. Azóta pedig rengeteg helyen kivirágzottak az erdők, rétek. Hamarosan pedig megjelenhet még több védett virágos növény a kedvelt kirándulóhelyeken. Azt azonban sokan nem tudják, hogy leszedni ezeket nem szabad, egyetlen szál hóvirág eszmei értéke 10 ezer forint, egy csokor már 150 ezer forintot is érhet.

Február végén, március elején rengeteg korai virág bújik elő a földből. Aki kirándulás közben ráakad ezekre a kis virágokra, jobb ha nem tépi le őket – érdemes inkább csak fotózni őket, hiszen a védett fajok eszmei értéke 5-250 ezer forintig is terjedhet. A hóvirág mellett ilyen korán virágzó védett faj a hunyor, a csillagvirág, a téltemető, a keltike, a nárcisz, a krókusz, a kikerics, vagy a kökörcsin – utóbbi nemcsak védett, hanem mérgező is és az eszmei értéke 100 ezer forint. Amellett viszont hogy egyes fajok mérgezők, illetve nagy az eszmei értékük, azért is vigyázni kell a védett fajokra, mert többeket a kipusztulás fenyeget! Mint például a tavaszi kikericset, melynek eszmei értéke 250 ezer forint.

A védett és fokozottan védett hazai növénynek listája megtekinthető a Magyar Állami Természetvédelem oldalán, nemcsak ebben az időszakban, hanem egész évben nyílnak ilyen védett fajok a magyar erdőkben, mezőkön. Az eszmei érték azonban csak egy dolog, ha valaki védett növényeket szed le, és nyakon csípik, a büntetési tételek a természetkárosítás mértékétől függően kerülhetnek kiszabásra.

Amennyiben valaki védett, fokozottan védett növényt (vagy állatot) károsít, pusztít el, akkor közigazgatási eljárás indulhat ellene. Az eljárást a természetvédelmi hatóság folytatja le, mely természetvédelmi bírságot állapíthat meg. Ennek mértéke számos körülménytől függhet, a bírság összege akár több százezer forint is lehet.

Természetkárosítást követ el a Btk. 242. § (1) szerint, aki

  •  fokozottan védett élő szervezet egyedét,
  • védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
  • a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét

jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény tehát keményen bünteti a természetkárosítást, főként akkor, ha valaki esetleg nem csak leszedi a hóvirágot – vagy más védett növényfajokat – hanem még árusítja is, vagy kicsempészné az országból. Bár nyilvánvalóan nem állíthatnak minden egyes szál hóvirág mellé egy vadőrt, hogy nyakoncsípje a kirándulókat, akik leszakítanak egy szálat, attól még okkal védettek és van ekkora eszmei értékük ezeknek a virágoknak. De nem érdemes például frissen szedett tavaszi virágcsokrokat posztolni sem, amelyekben védett fajok találhatók – hátha felfigyel rá a hatóság. Feketén árusítani pedig végképp nem érdemes a hóvirágcsokrokat, hiszen börtönbüntetés is lehet a vége.

Nem csak a védett virágok letépéséért jár bírság

Hogyha védett természeti területen kirándulunk, érdemes odafigyelni a jogszabályok betartására. A terület megközelítése minden esetben inkább tömegközlekedéssel ajánlott. Ha valaki mégis autóval érkezne, vigyázzon, hogy gépjárművel csak a közutakon, illetve egyes kijelölt erdészeti utakon szabad közlekedni. Parkolásra mindig a kijelölt helyeket használja, mert az engedély nélkül közlekedők, illetve a tiltott helyen parkolók természetvédelmi szabálysértést követnek el, ami 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A szemetelés szintén súlyos vétség az erdőkben. Kimeríti a természetvédelmi szabálysértés fogalmát az, ha valaki természeti területen – beleértve a védett természeti, Natura 2000 területet is – a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, például szemetel, vagy a területet más módon szennyezi. Az ilyen szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, vagy az önkormányzati természetvédelmi őr szabhat ki helyszíni bírságot. A bírság a szabálysértés súlyosságától függően 5-50 ezer forint lehet.

A különböző sportok űzése természetvédelmi területeken szintén engedélyköteles lehet, mint a terepmotorozás, terepbiciklizés, vagy tereplovaglás.

A legjobb, ha bármit találunk az erdőben, nem szedjük le, nem gyűjtjük össze, hanem ott hagyjuk. Az egyik legjobb példa erre az elhullott szarvasagancs, melyet ha valaki engedély nélkül elvisz az erdőből, az lopásnak minősül. Gyűjtésre csak az erdészetek munkatársai, a vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkezők jogosultak – közölte korábban ennek kapcsán a Pilisi Parkerdő Zrt. A rendőrség tavaly egy házkutatás során több mázsányi szarvasagancsot talált, melyet a balatoni erdőkben gyűjtöttek össze – ez elég indok volt a letartóztatáshoz. Viszont legyen az agancsdarab, egy hóvirág, vagy kavics – a legjobb ha ott hagyjuk, ahol találtuk. A természetnek is, és a kirándulóknak is.

forrás: pénzcentrum 02-26

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Előző cikk

Erdei utakon Reviczky Gáborral - 166., 2023/08.

Következő cikk

Natúrparkok Magyarországon




(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Exit mobile version