Antti Kurvinen Finnország új erdészeti minisztere “puszta tudatlansággal” vádolja a brüsszeli döntéshozókat.
Antti Kurvinen, Finnország új mezőgazdasági és erdészeti minisztere szerint az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem ismeri a finn erdőket és az erdészeti politikát. Finnország úgy véli, hogy túl kevés figyelmet fordítanak a biogazdaságra. Az Európai Unió jelenleg új erdészeti stratégiát készít elő, és Finnország úgy véli, hogy a biogazdaság ebben nem kap kellő figyelmet. Az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdésekhez képest a fa és a faalapú termékek felelős felhasználása túl kevés súlyt kap.
Antti Kurvinen (Centrumpárt) május elején foglalta el a mezőgazdasági és erdészeti miniszteri tisztséget. Nem kommentálja Finnország álláspontját, de azt mondja, hogy az EU-ban nem ismerik eléggé a finn erdőgazdálkodást és erdészeti politikát. Példaként említi a fakitermelés utáni erdőfelújítást. ‘Nem arról van szó, hogy a finnek kivágják a fákat és úgy hagyják a területet, ahogy van. Az erdőt mindig csemeték ültetésével vagy vetéssel újítják fel” – mondja Kurvinen, akit egy tájékoztató rendezvény kapcsán kérdeztünk. Mielőtt májusban elfoglalta jelenlegi posztját, ami előtt a tudományos és kulturális miniszteri tisztséget töltötte be.
A miniszter úgy véli, hogy az EU egyoldalú tájékoztatást kap a fakitermelésről. ‘Az EU-ban ezzel foglalkozó emberek valószínűleg azt gondolják, hogy Finnországban a fakitermelés egyenlő az erdőpusztítással, és hogy a területet egyszerűen pusztán hagyják, ahol egyáltalán nem nő semmi’ – mondja Kurvinen.
Az 1886. évi erdőtörvény
A Finnországban 1886-ban elfogadott erdőtörvény kötelezővé tette a fakitermelés utáni erdőfelújítást. Kurvinen a finn erdőgazdálkodást felelősségteljesnek jellemzi.
“Ebben az országban az erdők megújulnak, és a fakitermelés nem vezet erdőirtáshoz. Finnországban az erdőirtást olyan dolgok okozzák, mint az infrastruktúra építése, például egy új gyorsforgalmi út vagy egy aszfaltozott udvar’ – mondja Kurvinen.
Az EU célja, hogy 2050-re szén-dioxid-semleges legyen. Finnország támogatja ezt az ambiciózus célt. Finnország hasonlóan elkötelezett a készülő biodiverzitási stratégia mellett, amelynek célja az Unió szárazföldi és tengeri területei 30 százalékának védelme.
A területek tíz százalékának szigorú védelem alá kell kerülnie, a többi húsz százalék pedig mérsékeltebb védelem alá. Ezek a százalékos arányok várhatóan az országos célértékekbe fognak kaszkádszerűen beépülni, és ez feltételezhetően a védett területek területének jelentős növelését igényli.
Kurvinen nem kommentálja ezeket a számokat, de fontosnak tartja, hogy az EU ne adjon utasításokat Finnországnak arra vonatkozóan, hogy miként használja az erdőket. “Óvakodnunk kell az EU olyan forgatókönyveitől, amelyek közvetlen és nyilvánvaló fenyegetést jelentenének a finn vidéki területek életmódjára és a finn ipar fő pilléreire. Finnországnak képesnek kell lennie arra, hogy megújuló erőforrásaival bölcsen és fenntartható módon gazdálkodjon, felhasználva és védve azokat, hogy a jövő generációi is hozzáférjenek a fantasztikus erdei természethez” – állítja Kurvinen.
A fiatal erdők szén-dioxid-nyelőt jelentenek
Antti Kurvinen szerint a brüsszeli emberek többek között azt nem értik, hogy a fiatal erdők jelentős szén-dioxid-nyelőt képeznek. “Az az érzésem, hogy az EU hatalmi folyosóin puszta tudatlanság uralkodik” – mondja Kurvinen. A szén-dioxid-nyelőként működő erdő több szén-dioxidot köt meg, mint amennyit kibocsát a légkörbe. A fiatal, gyorsan növekvő erdő jó szén-dioxid-elnyelő.
A brüsszeli repülőgépre szállva Kurvinen azt tervezi, hogy a “közoktató” szerepét veszi fel, és a finn erdőkről és erdőgazdálkodásról beszél. ‘A Bizottságra és az Európai Parlamentre széles értelemben gondolok, és felteszem magamnak a kérdést, hogy vajon kellőképpen megértik-e a mi működési módunkat. Mi vagyunk az egyik legsűrűbben erdősült ország Európában’ – mondja Kurvinen, és egyúttal Európa többi részét is szemügyre veszi: “A középkorban nem tizedeltük meg az erdeinket” – mondja Kurvinen.
Csapatok a kollégákkal
Finnország területének több mint háromnegyedét erdők borítják. Kurvinen elmondja, hogy már megkezdte a Csapatok találkozóinak és telefonbeszélgetéseinek körét a kulcsfontosságú európai kollégákkal.
“Erdőgazdálkodásunk hatékony, és jól működő fapiacunk van, amire az erdészeti iparnak és az energiaágazatnak szüksége van. Az erdőhasználat különböző aspektusai nem zárják ki egymást, és bölcs erdőpolitikával össze lehet egyeztetni azokat, ahogyan azt Finnországban tesszük” – mondja Kurvinen.
Ugyanakkor az erdők természeti értékeiről is meg akar emlékezni. “Az erdeinkben fantasztikus természet van, amelyet rekreációra és turisztikai forrásként is használhatunk” – mondja Kurvinen.
Arra a kérdésre, hogy erdőtulajdonos-e, az erdőügyekért felelős új miniszter tartózkodóan nyilatkozik. ‘Egy nevetségesen kis erdődarab tulajdonosa vagyok. Olyan kicsi, hogy inkább nem beszélnék a méretéről, csak kicsi, a többi birtokommal szomszédos. Nem nevezhetem magam erdőtulajdonosnak’ – ismeri el Kurvinen.
Forrás: forest.fi
