Az Agrárminisztérium statisztikai információi között, pár hónapja már megtekinthető a 2020. évi erdőgazdálkodásra vonatkozó ” Beszámoló az erdőterületről, az erdősítésekről és a fakitermelésekről” c. statisztikai közlemény. Ennek adatait és grafikonjait a kedves Olvasó figyelmébe ajánlva, ezúton jellemzem néhány összefoglaló gondolattal az év erdőgazdálkodását – külön kiemelve és összehasonlítva az állami-, illetve a magán-erdőgazdálkodás néhány hosszabb időtávú jellemzőjét.
szerző: Wisnovszky Károly elnöki főtanácsadó, Nemzeti Földügyi Központ
Örvendetes változás, hogy a 2016 óta tartó lassú erdőterület csökkenés – a célszerű jogszabály- és támogatási norma változások jótékony hatására – megállt, a folyamat átjutott az inflexiós ponton.
Az erdőtelepítések növekedése bőven ellensúlyozza az évenkénti néhány száz hektár erdőterület megszüntetését, kivonását – sőt, ez 2700 hektár erdőterület növekedést eredményezett. Így, a szabad rendelkezésű erdők 800 hektáros növekedésével együtt, 2020. évben több mint 3000 hektárral növekedett hazánk erdeinek kiterjedése.
Kategória | Mértékegység | 2019 | 2020 |
Nyilvántartott terület | ezer ha | 2054,3 | 2057,0 |
ebből állami tulajdon | ezer ha | 1155,1 | 1155,0 |
közösségi tulajdon | ezer ha | 20,1 | 20,0 |
magán tulajdon | ezer ha | 842,9 | 844,9 |
vegyes tulajdon | ezer ha | 36,2 | 37,0 |
Erdőrészletek területe | ezer ha | 1938,5 | 1941,6 |
Egyéb részletek területe | ezer ha | 115,7 | 115,4 |
Szabad rendelkezésű erdők területe | ezer ha | 13,1 | 13,9 |
Erdősültség | százalék | 21 | 20,9 |
Élőfakészlet | millió br. m3 | 393,6 | 399,0 |
Folyónövedék | millió br. m3 | 13 | 13,0 |
Fakitermelés | millió br. m3 | 7,3 | 6,6 |
ebből véghasználat | millió br. m3 | 5,1 | 4,5 |
Erdőtelepítés (elsőkivitel) | ezer ha | 1,6 | 2,5 |
Erdőfelújítás megkezdése tarvágást követően | ezer ha | 14,7 | 14,8 |
Erdőfelújítás megkezdése fokozatos felújítóvágás esetén | ezer ha | 3,8 | 3,4 |
Tárgyévben keletkező erdőfelújítási kötelezettség | ezer ha | 20,4 | 17,8 |
Tárgyévben befejezett erdőfelújítás | ezer ha | 23,1 | 22,6 |
Ismereteink szerint, a telepítési kedv 2021-ben, illetve 2022-ben tovább növekedett és növekszik, mely az erdőterületek több ezer hektáros, folyamatos területi bővülését eredményezi.
Az erdőtervezett erdők élőfakészlete – az előző évek növekményét mintegy egymillió köbméterrel meghaladóan – tovább növekedett, melyhez a fahasználatok mennyiségének 10 %-os csökkenése is jelentősen hozzájárult. Az adattári nyilvántartás szerint a növekedés több évtizede folyamatos, erdeinkben a nyilvántartott élőfakészlet jelenleg 399 millió 40 ezer bruttó köbméter.
Az állami és magán-erdőgazdálkodást érintő fahasználat terén jellemző az állami területeken folyó gazdálkodás „egyenletesebb” teljesítménye, a fafaj összetételből is adódó fahasználati módok alkalmazásának eltérő mértéke (tarvágás, fokozatos felújítóvágás, stb.) illetve, mindkét szektorban az utolsó két év fapiaci változását tükröző, jelentős mértékű kitermelés csökkenés – úgy fatérfogatban, mint érintett területben. (2020-ban mindösszesen 6.6 millió kitermelt köbméter.)
Az alábbi két grafikon – állami és magánerdő bontásban – az elmúlt tíz év fahasználati adatait ábrázolja.
A fahasználattal érintett területek csökkenése évek óta tartó folyamat, mely az előhasználatokra még inkább igaz.
Jól jellemzi a magyar erdőgazdálkodás környezetkímélő erdőkezelését, hogy a 2 millió hektár erdőterületből csupán százezer hektárt érintettek a gazdálkodók fahasználattal (ami az erdőterület 5 %-át sem éri el) – különösen, ha figyelembe vesszük a gyorsan növő, intenzíven kezelt kultúrerdők, illetve faültetvények arányait is.
A kitermelt fatérfogat nagyobb része – az ismert fafaj összetétel miatt (akác, nyár, fenyő – 50 %-ot közelítő részarányban) – tarvágásokból származik, de a 2019. évihez képest a tarvágások területe és az így kitermelt fatérfogat mennyisége is csökkent. Ez azonban nyilvánvalóan változni fog, mivel a 2021. év második felétől számított időszak már faár-növekedéssel és keresleti piaccal jellemezhető.
A magyar erdők felújulását, felújítását jellemző – a 2019. év erdőgazdálkodásának értékelésében is felvetett – állapotok, problémák nem változtak, nem enyhültek. A csökkenő mértékű véghasználati terület (belépő kötelezettség) mellett sem csökken elvárható mértékben a felújítatlan-, üres-, vagy folyamatos erdőfelújítás alatt álló területek nagysága. A magánerdő-gazdálkodásban igen magas, és meredeken növekszik az erdősítések megkezdésének és befejezésének elhúzódása, növekszik az átfutási idő.
A tarvágások adataiban jól látható mértékbeli eltérés mutatkozik a magánerdő gazdálkodás „javára”, az állami erdőkben inkább jellemző őshonos lombos erdők felújításánál ez a vágásmód kerülendő. Az évenként belépő kötelezettség területe töredéke a magánerdőben keletkező területnek és az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. A kezdési és befejezési határidők betartása jellemzőbb, az erdőfelújítás egyensúlya az állami területeken jobban biztosított. A tarvágások felújításának jellemzőit az alábbi néhány grafikon mutatja be.
A magánerdőket az előző tíz évben meredeken növekvő, nagy mennyiségű, felhalmozódó felújítási kötelezettség jellemezte. A hátralékok növekedése megállt, köszönhetően a visszafogottabb vágásoknak is, de felszámolása hosszabb időt, és vélhetően állami beavatkozást igényel.
Miért nehéz mértékadó javulást elérni erdőfelújításaink állapotában? Az okok nem csak a klímaváltozásra, a túlszaporodott vadállományra, a romló használati- és birtokviszonyokra (öröklés), a gazdátlan területek növekedésére, hanem a szankcionálás elmaradására, az „elrendelt erdőgazdálkodás” kivitelezési nehézségeire és a letéti rendszer bonyolult működésére is visszavezethetők.
Bízzunk abban, hogy az utóbbiak jogszabály változtatással, a bürokrácia csökkentésével, de ugyanakkor következetes igazgatási-hatósági munkával, szabályozással orvosolhatók majd a közel jövőben.
A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2022. áprilisi lapszámában volt.
Kiegészítés:
A fenti íráshoz kapcsolódóan Vajai Dániel a FATÁJ szerkesztőséghez eljuttatta a doktori értekezése alapján készült prezentációját:
A COVID járvány – válság és hatása az erdőgazdálkodásra / Erdőgazdálkodás 2020
Lett Béla – Vajai Dániel