FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

Gondolatok a 2020. év erdőgazdálkodásáról

Az Agrárminisztérium statisztikai információi között, pár hónapja már megtekinthető a 2020. évi erdőgazdálkodásra vonatkozó ” Beszámoló az erdőterületről, az erdősítésekről és a fakitermelésekről” c. statisztikai közlemény. Ennek adatait és grafikonjait a kedves Olvasó figyelmébe ajánlva, ezúton jellemzem néhány összefoglaló gondolattal az év erdőgazdálkodását – külön kiemelve és összehasonlítva az állami-, illetve a magán-erdőgazdálkodás néhány hosszabb időtávú jellemzőjét.

szerző: Wisnovszky Károly elnöki főtanácsadó, Nemzeti Földügyi Központ

Örvendetes változás, hogy a 2016 óta tartó lassú erdőterület csökkenés – a célszerű jogszabály- és támogatási norma változások jótékony hatására – megállt, a folyamat átjutott az inflexiós ponton. 

Az erdőtelepítések növekedése bőven ellensúlyozza az évenkénti néhány száz hektár erdőterület megszüntetését, kivonását – sőt, ez 2700 hektár erdőterület növekedést eredményezett. Így, a szabad rendelkezésű erdők 800 hektáros növekedésével együtt, 2020. évben több mint 3000 hektárral növekedett hazánk erdeinek kiterjedése.

KategóriaMértékegység20192020
Nyilvántartott területezer ha2054,32057,0
ebből állami tulajdonezer ha1155,11155,0
közösségi tulajdonezer ha20,120,0
magán tulajdonezer ha842,9844,9
vegyes tulajdonezer ha36,237,0
Erdőrészletek területeezer ha1938,51941,6
Egyéb részletek területeezer ha115,7115,4
Szabad rendelkezésű erdők területeezer ha13,113,9
Erdősültségszázalék2120,9
Élőfakészletmillió br. m3393,6399,0
Folyónövedékmillió br. m31313,0
Fakitermelésmillió br. m37,36,6
ebből véghasználatmillió br. m35,14,5
Erdőtelepítés (elsőkivitel)ezer ha1,62,5
Erdőfelújítás megkezdése tarvágást követőenezer ha14,714,8
Erdőfelújítás megkezdése fokozatos felújítóvágás eseténezer ha3,83,4
Tárgyévben keletkező erdőfelújítási kötelezettségezer ha20,417,8
Tárgyévben befejezett erdőfelújításezer ha23,122,6
1. táblázat – A 2019. és 2020. évekre vonatkozó, összefoglaló adatsorok)

Ismereteink szerint, a telepítési kedv 2021-ben, illetve 2022-ben tovább növekedett és növekszik, mely az erdőterületek több ezer hektáros, folyamatos területi bővülését eredményezi.

Az erdőtervezett erdők élőfakészlete – az előző évek növekményét mintegy egymillió köbméterrel meghaladóan – tovább növekedett, melyhez a fahasználatok mennyiségének 10 %-os csökkenése is jelentősen hozzájárult. Az adattári nyilvántartás szerint a növekedés több évtizede folyamatos, erdeinkben a nyilvántartott élőfakészlet jelenleg 399 millió 40 ezer bruttó köbméter.

Az állami és magán-erdőgazdálkodást érintő fahasználat terén jellemző az állami területeken folyó gazdálkodás „egyenletesebb” teljesítménye, a fafaj összetételből is adódó fahasználati módok alkalmazásának eltérő mértéke (tarvágás, fokozatos felújítóvágás, stb.) illetve, mindkét szektorban  az utolsó két év fapiaci változását tükröző, jelentős mértékű kitermelés csökkenés – úgy fatérfogatban, mint érintett területben. (2020-ban mindösszesen 6.6 millió kitermelt köbméter.)

Az alábbi két grafikon – állami és magánerdő bontásban – az elmúlt tíz év fahasználati adatait ábrázolja. 

A fahasználattal érintett területek csökkenése évek óta tartó folyamat, mely az előhasználatokra még inkább igaz. 

Jól jellemzi a magyar erdőgazdálkodás környezetkímélő erdőkezelését, hogy a 2 millió hektár erdőterületből csupán százezer hektárt érintettek a gazdálkodók fahasználattal (ami az erdőterület 5 %-át sem éri el) –  különösen, ha figyelembe vesszük  a  gyorsan növő, intenzíven kezelt kultúrerdők, illetve faültetvények arányait is.

A kitermelt fatérfogat nagyobb része – az ismert fafaj összetétel miatt (akác, nyár, fenyő – 50 %-ot közelítő részarányban)  –  tarvágásokból származik, de a 2019. évihez képest a tarvágások területe és az így kitermelt fatérfogat mennyisége is csökkent. Ez azonban nyilvánvalóan változni fog, mivel a 2021. év második felétől számított időszak már faár-növekedéssel és keresleti piaccal jellemezhető.

A magyar erdők felújulását, felújítását jellemző – a 2019. év erdőgazdálkodásának értékelésében is felvetett – állapotok,  problémák nem változtak, nem enyhültek. A csökkenő mértékű véghasználati terület (belépő kötelezettség) mellett sem csökken elvárható mértékben a felújítatlan-, üres-, vagy folyamatos erdőfelújítás alatt álló területek nagysága.  A magánerdő-gazdálkodásban igen magas, és meredeken növekszik az erdősítések megkezdésének és befejezésének elhúzódása, növekszik az átfutási idő.

A tarvágások adataiban jól látható mértékbeli eltérés mutatkozik a magánerdő gazdálkodás „javára”, az állami erdőkben inkább jellemző őshonos lombos erdők felújításánál ez a vágásmód kerülendő.  Az évenként belépő kötelezettség területe töredéke a magánerdőben keletkező területnek és az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent.  A kezdési és befejezési határidők betartása jellemzőbb, az erdőfelújítás egyensúlya az állami területeken jobban biztosított. A tarvágások felújításának jellemzőit az alábbi néhány grafikon mutatja be.

A magánerdőket az előző tíz évben meredeken növekvő, nagy mennyiségű, felhalmozódó felújítási kötelezettség jellemezte. A hátralékok növekedése megállt, köszönhetően a visszafogottabb vágásoknak is, de felszámolása hosszabb időt, és vélhetően állami beavatkozást igényel.

Miért nehéz mértékadó javulást elérni erdőfelújításaink állapotában? Az okok nem csak a klímaváltozásra, a túlszaporodott vadállományra, a romló használati- és birtokviszonyokra (öröklés), a gazdátlan területek növekedésére, hanem a szankcionálás elmaradására, az „elrendelt erdőgazdálkodás” kivitelezési nehézségeire és a letéti rendszer bonyolult működésére is  visszavezethetők.

Bízzunk abban, hogy az utóbbiak jogszabály változtatással, a bürokrácia csökkentésével, de ugyanakkor következetes igazgatási-hatósági munkával, szabályozással orvosolhatók majd a közel jövőben.

A cikk első megjelenése az Erdészeti Lapok 2022. áprilisi lapszámában volt.

Kiegészítés:
A fenti íráshoz kapcsolódóan Vajai Dániel a FATÁJ szerkesztőséghez eljuttatta a doktori értekezése alapján készült prezentációját:
A COVID járvány – válság és hatása az erdőgazdálkodásra / Erdőgazdálkodás 2020
Lett Béla – Vajai Dániel

Előző cikk

Madarak és fák napja

Következő cikk

A Makovecz-világtérkép dicsérete



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések