FATÁJ-online szaklap: események, gazdasági jelenségek a faiparban, bútoriparban, asztalosságban, erdőgazdálkodásban és a kapcsolódó területeken.
Naptár

Közelgő események

A Makovecz-világtérkép dicsérete

Családi ház a németországi Eitorfban (1992) Fotók: Makovecz Alapítvány

Tényleg ez a legjobb magyar építészéletmű-térkép. Ami – lássuk be – annak is köszönhető, hogy ezen kívül csak egyetlen másikról tudok. Ez persze nem von le semmit az értékéből, sőt! Klassz lenne, ha a kezdeményezést mások is követnék, és egyre több magyar alkotó életművét lehetne így böngészni.

„Az elmúlt hetekben három jó hírt is kaptam Makovecz Imre örökségével kapcsolatban, melyeket természetesen meg is osztok mindenkivel.” Ezzel kezdtem legutóbbi cikkemet, amelyben arról számoltam be, hogy a sevillai magyar pavilon sorsa meglepő fordulatot vett.

A második hír Makovecz Páltól, az édesapja szellemi örökségét ápoló alapítvány vezetőjétől érkezett. Egy kérdésem nyomán figyelmembe ajánlotta ugyanis a Makovecz-világtérképet. A térkép maga nem új, de az elmúlt időszakban komoly fejlesztésen esett át, így – túlzás nélkül állítható, hogy – idehaza teljesen egyedülálló az építészettörténeti kezdeményezések között.

Nagyon kevés színvonalas térképes adatbázis van ugyanis a neten, amely magyar építészettel foglalkozik. Ezek közül érdemes megemlíteni a korát megelőző, sajnos ma már nem elérhető Arturt, amit a Kortárs Építészeti Központ állított össze több mint egy évtizede, valamint a Budapest Legendát, illetve az Építészfórum immáron országossá bővült, 21. századi építészetet bemutató térképét is.

Egyetlen alkotó életművét összegző, nívós térképes adatbázis azonban tényleg alig akad. Nagyhirtelen csak egyet tudok felidézni: az Ybl Archívumét (persze ha valaki tud többről, írja meg bátran). Ezt az adatbázist amúgy Budapest Főváros Levéltára gondozza, és az egyik legszebb, legteljesebb és legjobban használható építészéletmű. A térképe első pillantásra olyan, mintha csak a jelenlegi országhatárt vették volna figyelembe a megrajzolásakor, de ez nem a készítők hibája. Hiába volt ugyanis nagy a monarchia, Ybl Miklós legnyugatibb terve Bécsbe, a legkeletibb pedig – a mai magyar-román határtól néhány kilométerre eső – Kaplonyba készült.

Makovecz esetében azonban a „világtérkép” kifejezés egyáltalán nem túlzás. Az viszonylag közismert róla, hogy előszeretettel dolgozott a határon túli, magyarlakta területeken: elég csak a lendvai művelődési házra, a dunaszerdahelyi városházára vagy a csíksomlyói búcsú (azóta jelentősen átalakított) oltárára gondolni.

Munkássága azonban messze túlnyúlik a Kárpát-medencén is. Számomra is egészen meglepő dolgok derültek ki, ahogy böngésztem a színes pöttyöket.

Például, hogy fiatal építészként, mint a Buváti munkatársa, részt vett egy moszkvai lakótelep tervezőmunkájában. Ennek egy dombtetőn lett volna a központja, amit körkörösen határoltak volna a panelházak – sajnos ennél több információ nem is maradt fenn róla. Persze fontosabbak az életműben az önálló alkotások, amelyekből szintén jó pár akad szerte a világban: tervezett családi házat Thaiföldre és Alaszkába, Waldorf-iskolát Svédországba és Mongóliába, kiállítási épületet Japánba és kopt templomot Egyiptomba.

Kiállítási épület terve Tokióba (1978)

Ez a Föld körüli utazás azért is érdekes, mert Makovecz nem exportálta a magyar népi építészetet, hanem mindenhol a helyi hagyományokból táplálkozott. Pontosabban azokat a gyökerekhez nyúlt vissza, amelyek közösek lehetnek, mondjuk, a viking és a mongol művészetben is.

Sajnos ezeknek a távoli országokba tervezett műveknek a többsége terv maradt, de azért szerencsére vannak megvalósult példák is. A legismertebb a már említett Expo-pavilon Spanyolországban, de van lakóháza és üzletháza Németországban vagy épp kilátótornya Franciaországban. Ausztriában és Olaszországban installációi készültek el, amelyek műfajukból adódóan múlékony alkotások voltak. A térképen amúgy is külön kategória van a megvalósult, de azóta elbontott vagy elpusztult műveknek.

Ha valaki szereti Makoveczet, akkor mindenképp örömét fogja lelni a térkép böngészésében. Ha pedig valaki nem szereti, akkor talán nem bánja, ha kap egy kis betekintést az életműbe – kiderülhet, hogy színesebb annál, mint amit gondolt róla korábban. Amúgy meg remélem, hogy valaki kedvet kap az „ötlet ellopásához”, és esetleg más fontos építészéletművek is térképre kerülhetnek hasonló színvonalon.

A térképet a Makovecz Alapítvány honlapján lehet elérni.

forrás: TervLap

Előző cikk

Gondolatok a 2020. év erdőgazdálkodásáról

Következő cikk

VELUX cégcsoport zöldítése



Stihl
(x) hirdetés
Kapcsolódó bejegyzések
Total
0
Share